Meggyőződésem, hogy az európai bor a legjobb a világon – közölte ellentmondást nem tűrő hangon Mariann Fischer Boel, az Európai Unió mezőgazdasági biztosa, amikor múlt héten ismertette az európai borpiac közös szervezésének reformját célzó elképzeléseit. Úgy tűnik azonban, a fogyasztók egyre kevésbé díjazzák az európai nedűk világelsőségét, amit az is mutat, hogy az EU-ban évente 750 ezer hektoliterrel (0,6 százalékkal) csökken a borfogyasztás, miközben az elmúlt években 19-szeresére nőtt az unióba – egyebek mellett Ausztráliából és Chiléből – irányuló borimport. Európa pedig valóságos bortengerben úszik, és az 1,2 milliárd eurós „borbüdzséből” csak az eladhatatlan lőrék alkohollá történő lepárlására félmilliárd eurót fordít évente.
Brüsszel a múlt héten a változtatások egyszerre négy forgatókönyvét is az asztalra tette, amellett foglalva állást, amely mélyreható átalakulást hajtana végre az évtizedeken át csak „tűzoltáshoz” szokott ágazatban. Bár tényleges jogszabályi javaslatokat csak 2007 elejére tervez az Európai Bizottság, minden érintett számára nyilvánvaló, hogy azok számottevően nem fognak eltérni a bortermelő országok és az érdekvédelmi szervezetek körében nagy felzúdulást keltő mostani elképzelésektől.
KÉTLÉPCSŐS REFORM. A bizottsági terv vezérfonala az, hogy piacorientálttá és versenyképesebbé váljon az európai bortermelés. Brüsszel ezt a célt kétlépcsős reformmal vinné keresztül, amelynek első szakaszában a kereslet és kínálat közötti egyensúly helyreállítása érdekében közel 2,5 milliárd eurós ráfordítással öt év alatt 400 ezer hektár szőlőültetvényt vágnának ki az EU területén. A termelési potenciál csökkentése érdekében meglehetősen bőkezű, de évről évre csökkenő mértékű támogatással ösztönöznék erre a gazdákat. Ezzel a lépéssel becslések szerint a szőlő termőterülete körülbelül 12 százalékkal csökkenne. Az Európai Bizottság egyúttal a telepítési jogok eltörlését is kezdeményezte; magyarán megszüntetnék azt a korlátozást, hogy csak akkor lehet szőlőt telepíteni a tagállamokban, ha egyidejűleg azonos nagyságú ültetvényt felszámolnak. Elemzők szerint ez a lépés, bár nagy lendületet adna a modernizációnak, számos kockázattal jár. A korlátozások feloldását kihasználva tőkeerős vállalkozók várhatóan hatalmas ültetvényeket hoznának létre, aminek révén kiszorítanák a hagyományos magyar bortermelőket a piacról. De Magyarország számára potenciálisan még ennél is nagyobb veszély, hogy a telepítés szabaddá tétele fellendítené a szőlőtermelést az olyan kedvező éghajlati adottságú országokban, mint Olaszország, tovább rontva a magyar bor értékesítésének lehetőségét a piacokon. A kivágási támogatások rendszere is átalakul: hektáronként mindenki számára azonos, egységes, vagy a régió fontossága alapján eltérő tarifával. A magyaroknak az egységes tarifa tűnik jobbnak a szakemberek szerint.
Mariann Fischer Boel uniós agrárbiztos. a borágazat pénzeinek egy részét a verseny-képesség javítására csoportosítaná át.
Mariann Fischer Boel agrárbiztos a lepárlási és egyéb piaci támogatásokat is jobblétre szenderítené, hogy a borágazat számára rendelkezésre álló pénzeket a versenyképesség javítására csoportosíthassa át. A piaci támogatások felszámolása szakértők szerint megint nem feltétlenül kedvezne a magyar bortermelésnek, amely fokozottan ki van téve az időjárási ingadozásoknak és az ebből eredő évjárati problémáknak.
Keresztury Éva, a Hilltop Neszmély borvállalkozás igazgatója a legsarkalatosabb változásnak azt tartja, hogy a hiteles minőség, valamint a szőlőmustból készült sűrítmény keresletének fokozása érdekében (ez is borszőlő túltermelést levezető tétel) megszűnne a cukrozás az uniós borászatokban. Sűrítménnyel is, amelynek a használatát a javaslat szerint nem támogatnák, Magyarországon csak 1 alkoholfokot lehetne emelni a természetes cukortartalomból kierjesztetthez képest. Nemcsak Németországban, Észak-Franciaországban, hanem itthon is (főleg az északi, nyugati illetve egyes alföldi termőtájakon) sok pincészetet be kellene emiatt zárni, mert gyenge évjáratok esetén mesterséges cukorpótlás nélkül eleve gazdaságtalanná, technikailag akár lehetetlenné válna a borászat. A feljavításra répacukor helyett engedélyezett szőlőlésűrítmény magasabb ára viszont támogatás nélkül jelentősen emelné a bor önköltségét.
Az Európai Bizottság a modernizálás jegyében a borászati eljárásokra vonatkozó igen szigorú szabályozást is megváltoztatná, amelyek eddig jórészt az „ősrégi”, hagyományos európai borkészítési módszereket védték. Az egész bizottsági koncepciótervezet egyik legellentmondásosabb eleme pedig annak engedélyezése lenne, hogy az európai borokat EU-n kívülről származó borokkal lehetne keverni.
Az Európai Bizottság az elmúlt években már hozzászokhatott, hogy valahányszor belefogott egy agrárágazat reformjába, a status quót védelmező tagállamok elementáris ellenállásába ütközött. Előre megjósolhatóan a borreformmal sem lesz ez másként, aminek a legfőbb oka az, hogy a bizottság a bírálók szerint túl messzire ment a liberalizmusban. „A csökkenő európai bortermelés helyét átveszi majd az Ausztráliából, Dél-Afrikából és Latin-Amerikából érkező import. A Brüsszel által ajánlott módszer nem oldja meg a problémát” – mondta Eva Corral, a Copa-Cogeca, a közösségi agrártermelők legnagyobb európai érdekképviseletének szakértője a Figyelőnek.
NAGYÜZEMEK. Elemzők szerint az érdekképviselet elsősorban attól tart, hogy a Brüsszel által javasolt reformok következtében a jelenlegi, kistermelői alapon nyugvó bortermelést a nagyüzemi váltja majd fel. Európában ebben a pillanatban másfél millióan foglalkoznak szőlő- és bortermeléssel, de egyesek nem zárják ki, hogy a tervezett radikális átalakítás hatására néhány százezerre csökken majd a számuk. Tabajdi Csaba, az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának magyar tagja ugyanakkor hamisnak tartja a tőkeerős világcégek és a kis családi gazdaságok szembeállítását, éppen Ausztráliát hozva fel példaként arra, hogy minőségi termeléssel és összefogással a családi gazdaságok is lehetnek sikeresek. Ezért elkerülhetetlennek tartja, hogy nálunk is végbemenjen a kis- és közepes gazdaságok integrációja.Az érintettek szerint a csomag sorsa a legnagyobb uniós befizető, Németország hozzáállásán múlik, amely éppen a cukrozás leállításával a legnagyobb áldozatokat lenne kénytelen meghozni. A tisztább borpiac érdekében azonban információnk szerint a német fél hajlik a „reform” megvalósítására. Persze nemcsak a német borászok innák meg a reform levét. A Hilltop esetében várhatóan évi 50-100 millió forintos többletkiadással járna, ha a tervezetet a jelen formában valósítanák meg. Keresztury Éva ennek ellenére maga is az európai borászat stratégia érdekének tartja, hogy megszülessen a reform, azon belül is elsősorban a támogatási rendszer átalakítása.
