A biztosítóknál folytatott vizsgálatoknál több alkalommal tapasztalta a PSZÁF a Polgári Törvénykönyv szerinti szerződés létrejöttére, módosítására, teljesítésére vonatkozó rendelkezések megsértését – állapítja meg a múlt évben előfordult jellemző jogszabálysértésekről készült jelentésében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).
Egyoldalú változtatás
Így például az ügyfél-tájékoztató nem tartalmazta a biztosítási tartam határozatlan voltát, a feltételekben nem határozták meg világosan a kezdeti költség fogalmát és mértékét, a biztosító a szerződésben előre rögzítette a szerződés – esetleges – egyoldalú módosításának lehetőségét.
Ismétlődő jogsértés volt az is, hogy a szerződő számláját terhelő költségelemeket egyoldalúan megváltoztatható módon határozta meg a biztosító, vagy a szerződési feltételekben foglaltaknál magasabb összegű adminisztrációs költségeket vont le.
Kgfb: lassú adminisztráció
A gépjármű kötelező felelősségbiztosításoknál a legjellemzőbb hiányosság az volt, hogy a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződések törlésére a jogszabályi határidőn túl került sor, annak ellenére, hogy a biztosított a díjfizetésre halasztást nem kapott. Néhány esetben az előzetes fedezetigazolásra használt blanketták nem feleltek meg a vonatkozó rendelet előírásainak. Előfordultak olyan esetek is, hogy a biztosító – a kártörténeti igazolás helyett – más dokumentumot is elfogadott a szerződés megkötésekor történő bonus-malus osztályba sorolásnál, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződések nem kerültek évfordulókor átsorolásra a megfelelő bonus-malus fokozatba.
Tájékoztatási jogsértés
A biztosítók több esetben megsértették az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Például az ügyfelek részére átadott tájékoztatók nem tartalmazták teljes körűen a biztosítási törvényben meghatározott adatokat, a biztosítási törvény előírásaival ellentétben a biztosítók által használt ajánlatokba volt beépítve az ügyfél nyilatkozata arról, hogy az ajánlat megtétele előtt az ügyfél-tájékoztatókat és a szerződési feltételeket átvette. A befektetési egységekhez kötött – unit linked – életbiztosítások esetén a tájékoztatást nem a jogszabályi rendelkezésben meghatározott formában és tartalommal adták meg az ügyfeleknek.
A vizsgálatok során gyakori tapasztalat volt, hogy a biztosítók termékfeltételei nem tartalmazták teljes körűen a biztosítási törvényben meghatározott kötelező tartalmi elemeket (például a biztosítási esemény bejelentésének módját, határidejét, értékkövetés esetén annak részletes szabályait, az egyes igények elévülési idejét).
