Jelenleg úgy tűnik, rövid távon csak az igazán bátraknak érdemes a kockázatmentes befektetéseken túlra merészkedniük, közép- és hosszú távon viszont a részvények lehetnek a nyerők.
Néhány hét alatt visszaadta 2006-os nyereségét a tőzsde, imbolyog a forint, még az ingatlannal is bukni lehet – nem könnyű ma jó befektetési döntést hozni. Ráadásként a hétvégén megérkezett a tortára a hab: hamarosan szinte teljesen mindegy lesz, mibe fektet a magyar, a hozamot úgyis megadóztatják. Az lapzártánkkor még nem világos, pontosan mi minősül olyan hosszú távú megtakarításnak, amit megkímél az adótól a kormány, de az már biztos, hogy az egyéni tőzsdei és ingatlanbefektetés mindenképpen az áldozatok között lesz, miként a jó öreg bankbetét is. Ez azonban nem változtat azon, hogy akinek megtakarítása van, azt érdemes valahova fektetnie, akár adózik a nyereségből, akár nem.
A legkézenfekvőbb befektetési forma a banki lekötés, amely kórosan nagy súlyt képvisel a hazai megtakarítási szokásokban. Meglepődni ugyanakkor mégsem lehet ezen, hiszen a kockázatosabb és hosszabb távon nagyobb megtérülést biztosító formák a rendszerváltozás óta eltelt idő rövidsége miatt még nem bizonyíthattak. Persze az már látszik, hogy a tőzsde a sokszorosára emelkedett tíz év alatt, de egyrészt a hosszú táv sokak szerint ennél is hosszabb időszak, másrészt se szeri, se száma azon magyar részvényeknek, amelyekkel rövid és középtávon is csak bukni lehetett. Ezzel szemben a betét már régóta tisztes reálhozamot kínál – persze nem az emberek által érzett, hanem a hivatalosan kimutatott inflációhoz viszonyítva.
A jelenlegi várakozások szerint a most bejelentett megszorító csomag nyomán jövőre megugrik az infláció, korántsem biztos azonban, hogy a jegybank kamatemelésre kényszerül, ami felfelé mozdíthatná a banki kamatokat is. Ez önmagában is arra utal, hogy a banki megtakarításokon elérhető reálhozam a közeljövőben csökken, ha pedig a kamatadót is bekalkuláljuk, akár a teljes reálhozamtól is búcsút vehet az, aki a bankbetétre tesz. Igaz, ez csak egy nagyon szűk időszakra vonatkozik majd, az infláció ugyanis az adóemelések okozta megugrás után visszasüllyedhet 3 százalék körüli szintre. Ezzel együtt valószínűleg jobb lóra tesz az, aki közepes és hosszú futamidejű magyar államkötvényeket vásárol, vagy kötvényalapba fektet. A rövid távú trendekkel ellentétben – feltételezve, hogy a külpiaci klíma nem marad tartósan negatív – a Gyurcsány-csomag középtávon már a stabilizáció, forinterősödés és állampapír-piaci hozamcsökkenés irányába hat. Az alapok mellett szólhat az, hogy ezekre nem vonatkozik majd az árfolyamnyereség-adó, igaz, azt még nem tudni, milyen hosszan kell ehhez megtartani a befektetési jegyeket.
10 tipp utóélete
Tíz befektetési tippet gyűjtöttünk csokorba az elmúlt év végén (Figyelő, 2005/52. szám). Fél év elteltével itt az idő, hogy ellenőrizzük, megállták-e helyüket javaslataink, illetve áttekintsük, most érdemes-e ezeket a befektetési formákat választani.
1. Garantált alapok
BEJÖTT? Igen; ahogyan az várható volt, tart a boom, újabb és újabb konstrukciók jelennek meg a piacon, és a korábbi kibocsátások többsége is jól áll.
ÁLL-E MÉG? Igen; ez a nehéz eladhatóság miatt legalább 2-3 évre szóló döntés, a kínálat egyre szélesebb, jelenleg éppen nyolcféle garantált alap jegyezhető. Mindenki megtalálja a kedvére való konstrukciót, bukni továbbra sem lehet.
2. Arany és nyersanyagok
BEJÖTT? Túlságosan is. Az emelkedés hisztériába ment át, az elmúlt hetekben pedig jött a szükséges heves korrekció: csökkentek az árak, de még mindig jóval magasabban állnak, mint tavaly év végén (az arany például 22 százalékkal drágább).
ÁLL-E MÉG? Igen, de csak óvatosan, a portfólión belül néhány százalékos súllyal ajánlható. Hiába borult fel előbbi javára a kereslet és kínálat egyensúlya, túl sok rövid távú játékos szállt be, még egy nagyobb hullás benne van a pakliban. Ma már inkább a fundamentálisan is alátámasztott olaj javasolható, szemben az arannyal.
3. Sztorirészvények
BEJÖTT? Nehéz megítélni. Az általunk példának hozott néhány amerikai kis papír mindegyike emelkedett eleinte, aztán viszont nagyot estek. Aki ügyes volt, jól kereshetett, de ez egyre inkább rövid távú játék.
ÁLL-E MÉG? Csak azoknak ajánljuk, akik napi szinten oda tudnak figyelni és hajlandóak akár veszteséggel is kiszállni, ha hirtelen esni kezd egy papír. A jelenlegi rossz hangulatban kevesebb a sztárpapír, de Amerikában most is akad: például a technológiai Acacia Research, a banküzemeltető Compass Bancshares, vagy az olajbizniszből az Omni Energy, esetleg a bevásárlóközpont-üzemeltető Dillard.
4. Többszobás kis lakás egyetem környékén
BEJÖTT? Lényegében igen, bár a kiadás nem lett könnyebb. A szerény önerővel megvalósítható lakásvásárlás elterjedése (fészekrakó program, lakáslízing) kissé tovább szűkíti a keresletet.
ÁLL-E MÉG? Inkább akkor ajánlható, ha a lakásra a gyereknek pár év múlva amúgy is szüksége lesz. A dráguló energiaárak miatt a távfűtéses panellakásokat inkább kerüljük.
5. Szelektált feltörekvők
BEJÖTT? Túlságosan is, de csak május elejéig. Viszont mindenhol, még szelektálni sem kellett. Az aranyhoz hasonló egészség-telenül nagy emelke-dés négy hónapig tartott, hogy aztán a teljes nyerő eltűnjön négy hét alatt.
ÁLL-E MÉG? Sokkal óvatosabban ajánljuk; ma éppen feltörekvő-ellenes a hangulat, és teljesen bizonytalan, hogy meddig. Hosszú távon érdemes lehet venni, de rövid távon csak a kötélidegzetű-eknek javasolt a turkálás.
6. Devizaalapok
BEJÖTT? Igen, a forint gyengült 4-5 százalé-kot. Sőt, többet is gyengülhetett volna, a szakértők manapság éppen ahhoz gyártják a magyarázatokat, hogy miért maradt az utóbbi hetekben relatíve stabil.
ÁLL-E MÉG? Igen, a gyengülés valószínű-sége egy olyan ország pénze esetében, mely világviszonylatban képes a legnagyobb államháztartási hiányt produkálni, megle-hetősen magas. Főleg, ha marad a bizonytalanság a feltörekvő piacokon. A korábbinál is nagyobb súlyt érdemel a portfóliókban.
7. Építési telek az agglomerációban
BEJÖTT? Csak a sláger helyszíneken. Divat lett a városba visszaköltözni, így pár korábban népszerű városban, községben már a telekárak is csökkennek a nagy túlkínálat miatt.
ÁLL-E MÉG? Kiváló közlekedésnél, városhatártól legfeljebb félórányira lévő, építésre kifeje-zetten alkalmas, főleg friss parcellázású telkek ajánlhatók. A túlkínálat miatt most jók az árak, de csak 4-5 éves távon, és inkább a jobb helyeken várható újabb érezhető fellendülés.
8. Osztalék-részvények
BEJÖTT? Részben. A Magyar Telekom és a Démász kicsit esett, a Zwack kicsit drágult, az Émász sokat drágult.
ÁLL-E MÉG? Szelvényvágás, azaz osztalékfizetés után már csak hosszú távon ajánlhatók. Ha a piaci hangulat javul, a vezető papírok emelkednek majd, az osztalékrészvények csak keveset.
9. Ingatlanalapok
BEJÖTT? Igen, bár többet vártunk. A hozamok folyama-tosan csökkentek, és már nem sokkal haladják meg a pénzpiaci alapok által elérhető szinteket.
ÁLL-E MÉG? Egyre kevésbé. Minimális többlethozam reményében nem éri meg vállalni, hogy sok esetben fél, vagy egy évig nem nyúlhatunk pénzünkhöz büntető-jutalék fizetése nélkül, hosszabb tá-von pedig a kötvény, valamint – ha további 5- 10 százalékot esik a tőzsde – a részvény-alapok tűnnek nyerőbbnek.
10. Államkötvények
BEJÖTT? Rövid távon a kis hozamemel-kedés miatt nem, de ezzel számolni lehetett. Aki eleve több évre vett, nincs oka elégedetlenségre.
ÁLL-E MÉG? Két-három éven túlra mindenképpen ajánlható. Az infláció megugrása nemigen fenyeget, ennél egyszerűbben és kockázatmentesebben tisztességes reálhozamot elérni mással nem lehet.
SEMMI DRÁMAI. A lehetőségekről és tippekről legutóbb közölt összeállításunkban (Figyelő, 2005/52. szám) a devizabefektetés központi helyen szerepelt, helyesen: a forint az idén gyengült. A tőzsde viszont december végén szinte ugyanott állt, ahol most, mégis, mekkora a különbség az akkori és a jelenlegi hangulat között! Akkor a piac egyértelműen optimista volt, most pedig mindenki borúlátó.
Pedig semmi drámai nem történt a magyar cégekkel, sokat kellene gondolkodni, amíg 5 rossz hírt összeszednénk. Azt már hosszasabban lehetne sorolni, hogy a mostani kiigazítási csomag mely cégekre hat a kedvezőtlenül, de nincs sok értelme, mert a piacon szinte senkit sem érdekel. Valóban sokat veszíthetnek a gyógyszergyártók, de bizonytalan, hogy mennyit. Komolyan sújtja az OTP-t is a csomag, és ugyancsak rosszul járhat valamelyest a Mol. A lényeg azonban nem változott: a folyamatokat továbbra is a feltörekvő piaci hangulat és az e szegmensben zajló pénzmozgások határozzák meg.
Hétfőn a BUX ugyanúgy esett, ahogyan cseh és lengyel megfelelői, igaz, a gyógyszerpapírok egyértelműen a leggyengébb láncszemnek bizonyultak. A feltörekvőkön ugyanaz ment, mint már néhány hete szinte minden nap: „beleadás” a legkisebb emelkedésbe is. Orosz Dániel, a ConCorde Értékpapír Rt. szakértője szerint a múlt héten annak ellenére taposták egymás sarkát az eladók, hogy nem volt értékelhető pénzkivonás a régiós részvényalapokból, péntekre viszont ez is beindult, igaz, még nem drámai mértékben. Egyre inkább elkönyveli mindenki, hogy nincs olyan ár, aminél ne lehetne pár nap múlva olcsóbban vásárolni. Akkor pedig minek ma venni?
Ami a rövid távú játékosoknak rémálom, az a közép- és hosszú távon gondolkodó befektetőknek öröm. Ma senkit sem érdekelnek az értékeltségi szintek, de ha a pánik csillapodik, ezek újra előtérbe kerülnek. A hazai részvények pedig végre újra kezdenek vonzónak tűnni. A piac a túlzott optimizmusból már nemcsak a realitásig szakadt vissza meglepően gyorsan, de sok elemző szerint elindult az irreális pesszimizmus felé vezető, előrejelezhetetlen hosszúságú úton. Az okos befektető pedig ilyenkor vár, majd a legnagyobb eladási hisztiben csendben vásárolni kezd.
Míró József, az Erste Befektetési Rt. elemzője felhívja a figyelmet arra, hogy az Egis például már igen alacsony, 8 alatti P/E-mutató (árfolyam/egy részvényre jutó nyereség) mellett forog, de például 10 százalékot meghaladó osztalékhozammal lehet megvenni Prágában a Cesky Telekom papírjait is. Sarkadi Szabó Kornél, a Raiffeisen Bank elemzője szerint is defenzív stratégia indokolt a globális bizonytalanság időszakában, hosszabb távon viszont elvárható, hogy a fundamentumok tükröződjenek az árfolyamban, ezért a részvényarány növelése javasolható (az elemzői mintaportfóliókat lásd külön).
ANYAGMOZGATÁS. Az elmúlt hetek rendet vágtak a múlt év nagy sztárjai közül nemcsak a feltörekvő piacok, hanem a nyersanyagok mezőnyében is. Az arany a május elején elért csúcsáról már 15 százalékot korrigált, az ezüst pedig még nagyobbat esett. Közben az olaj jól tartotta magát, állítólag a geopolitikai feszültségek okán. Ebben nagy változás továbbra sem várható, s mivel lassan a hurrikánok miatt is lehet aggódni, az olaj árában nem várható látványos visszaesés. Ezzel szemben az arany szinte bármerre mozoghat: fundamentum nem sok van mögötte, általában a dollár gyengülése erősíti, de a devizapiacon is nagy a bizonytalanság.
A jelenlegi piaci helyzet azoknak kedvez, akik közép- és hosszú távon tudnak gondolkodni. A tőkepiaci konstrukciók közül tovább erősítheti ez a bizonytalanság a garantált alapokat is: ezek kezelői most meglehetősen olcsón tudják azokat az opciókat megvenni, amitől az alap három-négy év múlva kifizetendő hozama függ, bukni viszont – a tőkegaranciának köszönhetően – továbbra sem lehet velük. Jelenleg 8 garantált alap jegyeit lehet jegyezni, amire eddig még soha nem volt példa, s őszig valószínűleg nem is lesz.
Szintén nem jön rosszul a tőkepiaci turbulencia annak, aki külföldön már bevált új termékkel jelenik meg a magyar piacon. Ilyen például a hajórészesedés, melyet a német HCI Capital most vezet be Magyarországon. A Németországban eddig 363 hajóalapot kibocsátó cég nálunk kettőt kínál, mindkettő hosszú távú befektetés. A Navigátor V. alapba például havi 50 euróval be lehet szállni, igaz, ezt 8 évig fizetni kell, mire indul a kifizetési időszak. Ez utóbbi 12 évig tart, s a futamidő végén, a hajó eladásakor jön vissza a legnagyobb összeg. Hozam- és tőkegarancia nincs, csak az a tudat, hogy ez a befektetési forma Németországban régóta jól működik.
Persze sokan vannak, akik a hajónak már a gondolatától is tengeribeteggé válnak, miközben úgy vélik, a részvény úri huncutság, az államkötvény keveset hoz, a bankbetéten pedig csak a bank nyer. Számukra egyetlen törhetetlen befektetési forma létezik csak: az ingatlan. Valószínű, hogy amíg Magyarország nem él át egy olyan időszakot, amikor összeomlanak az ingatlanárak, e forma népszerűsége nem csökken drámaian.
Az, hogy az elmúlt években a piac szelektál, s vannak olyan területek, ahol esnek az árak, miközben máshol és más jellegű ingatlanoknál van még növekedés, valóban nem kell, hogy elriassza a vevőket. Viszont igen fontos megnézni, pontosan mit is veszünk. Miként a tőzsdén sem ugyanaz OTP-, illetve Humet-papírba fektetni, az ingatlanpiacon is eltérő kilátásai vannak egy jó minőségű és fekvésű társasházi lakásnak, illetve egy lepukkadt panelnek. Még akkor is, ha már régóta tetemes az árkülönbség a kétféle minőség között.
INGATLANTIPPEK. Néhány milliós, legalább két-három éves távra nélkülözhető összeg birtokában az építési telek vásárlása lehet a legjobb megoldás. Négy-hatmillió forintig elsősorban vidéken, vagy az agglomeráció távolabbi zugaiban érdemes szétnézni. A legjobb, ha mind autóval, mind – a várhatóan egyre többfelé kiépülő – elővárosi vasúttal könnyen megközelíthető a hely, hiszen a fővárostól való távolságot ma már talán többen mérik percekben, semmint kilométerekben. A Buda környéki slágertelepülések telekárai azonban éppen arra mutatnak példát, hogy akár bukni is lehet egy ilyen befektetésen. Pálinkás Csaba, az Otthon Centrum telekpiaci tanácsadója szerint mára egyértelművé vált: jóval többen költöznek vissza a fővárosba, mint ahányan kiköltöznének.
Ez tetten érhető abban, hogy például Telkiben vagy Érden szinte minden ötödik házon ott díszeleg az eladási szándékot jelző tábla. Az építési telkek pedig az egy-két éve jegyzett árnál akár 20 százalékkal olcsóbban is megvásárolhatók, még az új parcellázásúak is. A főváros közelében 6-8 millió forint alatt legfeljebb rossz adottságú telket lehet venni: nehezen megközelíthető, többnyire északi lejtőn, nyeles telken található, átsorolásra kevéssé esélyes, és nehezen beépíthető zártkertek tartozhatnak ebbe a kategóriába. Az ilyen ingatlanok ára jó, ha az inflációt elérő mértékben tud emelkedni. Érdemes ezért nemcsak kiválóan megközelíthető, de csendes, ideális alakú és lehetőleg panorámás telket beszerezni, például az egyre felkapottabb Dunakanyar, vagy éppen a Velencei-tó környékén, ahová sok idősödő, de jómódú fővárosi költözik ki, akár egész nyárra is.
Akinek 15 vagy 20 millió körüli, ingatlanra szánt összege van, annak a főváros ma még lerobbant, de hatalmas fejlődés előtt álló belvárosi területein – az V., VI., VII., és VIII. kerületben, vagy éppen az épülő 4-es metró vonalán – érdemes szebb lakásokat keresgélnie. Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője szerint a régi slágerek (megújuló környékek, például a Corvin sétány, a Király utca) mellett érdemes az újonnan tervezett kormányzati negyed helyszíne körül vásárolni. A hírek szerint a Csepel-sziget csúcsa, a lágymányosi Kopaszi Gát, illetve a XIII. kerület egyik külső része merült fel a lehetséges helyszínek közt. További sláger lehet az épülő 4-es metró Rákóczi téri, Népszínház utcai, vagy éppen az amúgy is megújuló Bosnyák téri megállójához közel eső használtlakások vásárlása.
Az olcsóbb földszinti és udvari használt lakásokat ma már szinte senki sem keresi (leszámítva a felkapott környékeket), s az egyszobás vagy hatalmas és alaktalan előszobákról megismerhető leválasztott lakások ára is nyomott, csak mélyen „ár alatt” értékesíthetők. Négyzetméteráruk akár a fele is lehet ugyanabban a házban lévő, felsőbb emeleti, nívós otthonnak. Vállalkozóként gondolkodva, az 50 milliós és afeletti nagyságrendben szóba jöhetnek a régi nagy üzletláncok lerobbant belvárosi üzlethelyiségei, amelyek bankfiókként, étteremként vagy éppen márkaruházati üzletként hasznosíthatók. Ezekből azonban nagyon kevés van. A Balaton-parton azonban ilyen árkategóriában szocreál üdülőtelepek vásárlása is szóba jöhet (Figyelő, 2006/22. szám), amelyekre várhatóan a második Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatain vissza nem térítendő támogatás igényelhető.
