Találgatnak a befektetési, banki, alapkezelői és biztosítói szakemberek is: hogyan és pontosan mire vonatkozik majd a szeptember 1-jétől érvénybe lépő 20 százalékos kamat- és árfolyamnyereségadó. Mindenki a részletes jogszabályra vár, ami a Pénzügyminisztériumtól kapott információink alapján leghamarabb „heteken belül” készül el. Egyelőre tehát a Gyurcsány Ferenc által szombaton bejelentett intézkedéscsomag ide vonatkozó tételeire, illetve a kormányszóvivő hétfői pontosításaira hagyatkozhatunk.
Nagy a köd
Eszerint annyi biztosan tudható, hogy a szeptember 1-jétől bevezetésre kerülő kamat- és tőzsdei árfolyamnyereségadó mértéke 20 százalékos lesz. Ez vonatkozik majd minden megtakarításra, a teljesség igénye nélkül tehát a bankbetétekre, diszkontkincstárjegyek vásárlására, jelzáloglevelekre, részvénybefektetésekre és befektetési jegyek vásárlására. A tájékoztatás szerint adómentes jövedelemrész nincs, vagyis nem egy meghatározott limit feletti hozam, illetve kamat képezi majd az adó alapját, hanem annak teljes összege, viszont a hosszú távú állampapírok és a hosszú távú befektetési jegyben lévő megtakarítások mentesülnek az adó megfizetése alól.
Az irány többé-kevésbé világos – segít az értelmezésben Holtzer Péter, a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) elnöke –, minden, ami nem igazán hosszú távra szól, az adóköteles megtakarítássá válik. A kincstárjegyek után tehát adózni kell, a hosszú államkötvények után viszont nem; a befektetési jegyek alapból adókötelesek, de a hosszú távon így befektetett tőke már nem; továbbá a tőzsdei részvények hozama után kell adózni, de ha mondjuk nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) számlán tartunk részvényeket, akkor kikerülhetjük az állami sarcot.
Persze elképzelhető, hogy nem így lesz. Pontos törvénytervezet híján ugyanis egyelőre nagy a köd, különösen Gál J. Zoltán hétfő délutáni sajtótájékoztatója óta. A kormányszóvivő ugyanis akkor az adómentes befektetési formák közül már a hosszú távú állampapírokat és a hosszú távú befektetési jegyeket is kihagyta a felsorolásból, és csupán a nyeszszámlán, illetve a lakás-takarékpénztárakban elhelyezett összegeket említette.
„Minden lyuknak örülni kell”
„Minden kis lyuknak örülni kell, ami a rendszerben marad” – fogalmazott Temmel András. A Bamosz főtitkára ugyanakkor kiemelte, hogy a szervezet évek óta a versenysemleges adójogszabályokért küzd. Azt tartaná igazságosnak, ha például a befektetési alapok ugyanolyan kedvező elbírálás alá esnének, mint az életbiztosítási megtakarítások (a unit-linked biztosítási szerződéseket kvázi befektetési alapokhoz kötött biztosításoknak is szokás tekinteni – a szerk.).
Holtzer Péter a tőzsde egy héttel ezelőtti közleményére emlékeztetett (amelyet egyébként a Bamosz is támogatott), amelyben a szervezet arra kérte az új kormányt, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakra és a nyugdíj-előtakarékossági számlára vonatkozó kedvezményeket, és az ezeken a megtakarítási csatornákon keresztül elért hozamok árfolyamnyereségadó-mentességét tartsa fenn. Ugyanekkor azt is kérte a BÉT, hogy a három évnél hosszabb ideig birtokolt részvényeken és befektetési jegyeken elért árfolyamnyereség is maradjon adómentes.
Ha mentesítik is a kamat- és árfolyamnyereség-adó megfizetése alól a hosszabb távú befektetéseket, akkor is kérdéses, hogy hol húzzák majd meg a határt. Nem valószínű, hogy a hároméves időtáv már ide tartozna – vélekedett Temmel András, aki szerint könnyen lehet, hogy csak a legalább öt- vagy tízéves papírok lesznek adózási szempontból hosszú távúak. A befektetési alapok piacán ez újabb lökést adhatna például a garantált alapoknak: újabb és még hosszabb futamidejű zártvégű garantált konstrukciók jelenhetnének meg – vélik a nevük elhallgatását kérő alappiaci szakemberek, hozzátéve, hogy a különböző típusú alapok közül egyébként éppen ezek a legköltségesebbek a jegyvásárlók számára.
Rövid távon nincs menekvés
A magyar lakosság zöme ugyanakkor köztudottan rövid távon gondolkozik, megtakarításait vagy készpénzben vagy bankbetétben, legszofisztikáltabb esetben befektetési jegyben – abból is a pénzpiaci vagy likviditási alapban – tartja. Ez alapján várhatóan érzékenyen érintik a magánszemélyeket a szeptembertől életbe lépő adóterhek, saját számításaink szerint 30-40 milliárd forintot vesznek ki a pénztárcájukból éves szinten.
Egyénenként lebontva és a jelenlegi banki kamatokat vizsgálva mindez azt jelenti, hogy például 500 ezer forint elhelyezése esetén a mostani 13 750 forint éves kamat helyett csak 11 ezer forint marad a betétesnél, ötmillió forintos lekötésnél pedig már több tízezer forintot is jelenthet a kamatadó (egy 212 500 forintos éves kamatot 170 ezer forintra apaszt az adó az OTP aktuális kamatait alapul véve).
Ennek ellenére Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke kérdésünkre úgy vélte: az emberek zöme nem fogja kivenni a pénzét banki betétjéből, emiatt nem fog jelentősen megemelkedni az alternatív formákat választó befektetők száma. Adóoptimalizálás céljából a tervezett intézkedések homályos ismeretében egyelőre nehéz is lenne más alternatívát találni, az viszont – pénzügyi kultúránk színvonalát ismerve – elképzelhető, hogy a kisebb pénzű és hosszabb távon megtakarítani képtelen magánszemélyek a legkézenfekvőbb megtakarítási formáktól is elfordulnak, és mondjuk bankszámla helyett otthon, a fiókban próbálnak meg spórolni.
