Amint erről tavaly az FN is beszámolt, a versenyhivatal a három cég tevékenységét vizsgálta, mert a média jelzései alapján egyértelművé vált, hogy az utóbbi években sorozatosan az ISH Kft. nyerte az egyetemek, egyetemi klinikák tendereit. A szakmában egyöntetű felháborodás kísérte az ISH tevékenységét, amely e kartellezés vezérének tűnik. Hiszen a vállaltirányítási rendszereket (ERP), illetve az egészségügyi irányítási rendszereket ők építették ki a két multicég hálózati rendszereinek felhasználásával.
Összehangolt érdekek
A versenytörvény szerint jogellenes a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki – áll a GVH közleményében. Az ELTE Gazdasági és Műszaki Főigazgatósága, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem Gazdasági és Műszaki Főigazgatósága és a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum 2004. folyamán írtak ki közbeszerzési eljárást informatikai rendszereik modernizálása érdekében. Az öt projekt eltérő nagyságrendű volt, összességében több mint nettó 13 milliárd Ft értéket képviselt, s azokat eredendően a három vállalkozás nyerte el, de az ELTE esetében, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata nyomán megismételt eljárásban végül egy másik vállalkozás lett győztes(abban is az SAP volt érdekelt!).
A versenyfelügyeleti eljárás feltárta, hogy a hazai informatikai piac három jelentős szereplője, az ISH, az SAP és az IBM megállapodott egymással az adott évben kiírt egyetemi projektek együttes elnyerése érdekében, s erről titkos ’teaming’ megállapodást kötöttek. A megbízások biztos elnyerése érdekében párhuzamosan, egyeztetve tettek ajánlatokat, két egyetem esetében még a pályázat kiírását is befolyásolták, és a „jelentősebb versenytársak távoltartását célzó tárgyalásokat folytattak”. A GVH szerint e három magatartás alkalmas volt az egyetemi tenderekért folyó verseny befolyásolására, s nem jártak olyan hatékonysági vagy egyéb előnnyel, amelyre tekintettel az általános tilalom alóli mentesülés szóba kerülhetett volna.
Az ügy előzményéhez tartozik, bár erre a GVH-határozat nem tér ki, hogy az egyetemek tendereinek előkészítését az oktatási tárca maga végezte, amelyben Mag Béla felsőoktatási helyettes államtitkár és Gábor András, a tárca informatikai főtanácsadója személyesen vett részt. Az előzetes egyeztetésekre már eleve ezt a három céget hívták meg, így valójában a projektcélok megfogalmazását is meghatározhatta a három vállalat. Debrecenben pedig a tenderkiírás előkészítését is az ISH végezte.
Üzemeltetni jó
Az igazi finom falat a feladatokban a kiépített szisztémák karbantartása, illetve fejlesztése, ami a GVH által jelzett 13 milliárdos bevétel után következik, hosszú évekre munkát adva a nyertes vállalkozásnak. De erre persze a GVH-vizsgálat nem térhetett ki.
A döntés nem jelenti azt – olvasható a versenytanácsi közleményben –, hogy a három vállalkozás közreműködése révén állításuk szerint létrejött új termék – az ISH tulajdonát képező MedSAPSol – legitimitása általánosságban megkérdőjeleződne. A közös együttműködés gyümölcseként kidolgozott iparági megoldás fair versenykörülmények mellett képes lehet a benne rejlő pozitívumokat a felszínre hozni. Jelen esetben a fent említett magatartások révén a három vállalkozás a teaming megállapodásuk által is gyengült verseny további korlátozását célozták, és nagy részben el is érték.
E leírást is kommentálhatjuk azzal, hogy az ISH ellen bírósági eljárás folyt, mert ezt a bizonyos egészségügyi rendszerszoftvert a vállalkozás alapítói, tulajdonosai egy osztrák–magyar szoftvercégtől „vették át”, amikor onnan kiváltak, majd azt fejlesztették tovább.
Most a GVH e jogsértő magatartásért az ISH Kft.-re 130 millió, az SAP Magyarország Kft.-re 690 millió, az IBM Magyarország Kft.-re 690 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki. A bírság mértékének megállapításakor a GVH az öt tender értékét vette alapul, figyelembe véve a jogsértés súlyosságát, közepes piaci hatását és a vállalkozásoknak a jogsértéshez való viszonyulását. Az ISH Kft.-vel szembeni kisebb bírság oka, hogy annak összege a versenytörvény értelmében nem haladhatja meg a vállalkozás előző évi nettó árbevételének 10 százalékát.
Az FN tudomása szerint az IBM és az SAP is fellebbez a döntés ellen, az ISH még nem határozott erről. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, így a bírságot ki kell fizetni.
