Belföld

Nagyon meleg telünk volt

decemberben-viragzo-ibolya(1)(430x286)(1).jpg (ibolya, virágzás, )
decemberben-viragzo-ibolya(1)(430x286)(1).jpg (ibolya, virágzás, )

De nem a legenyhébb, 1901 óta csak a hetedik ebben a sorban. December 31-ére virradóra mérték a leghidegebbet: mínusz 20,1 fokot Bátaapátiban, két héten belül Fertőrákoson meg 19,7 fokig melegedett a levegő.

A melegedő tendenciának megfelelően az előzőhöz képest az elmúlt tél is igen enyhe volt. Az évszak középhőmérséklete több mint két fokkal haladta meg a sokéves átlagot. Hószegény, de többnyire esős tél áll mögöttünk – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI megkeresésére.

A tél középhőmérséklete 2,11 Celsius-fok volt, több mint 2 fokkal haladta meg az 1981 és 2010 közötti normálértéket. A legenyhébb hónap a december volt, de mindhárom téli hónapban az átlagnál magasabb hőmérsékletek voltak jellemzőek. A 2014-15-ös tél így összességében 1901 óta a hetedik legenyhébbnek bizonyult – írták.

Negyven foknyi különbség a rekordok közt

A leghidegebb az óév utolsó napján, Bátaapátiban volt: december 31-ére virradóra -20,1 fokot mutattak a hőmérők. Az ország döntő részén azonban – egy-két éjszakát leszámítva – ritka volt a nagy hideg.

Több melegrekord is megdőlt. Január 10-én és 11-én különösen szélsőséges hőmérsékleti értékeket mértek. Január 10-én Fertőrákoson 19,7 fokig melegedett a levegő, ez nemcsak napi melegrekord, hanem a mérések kezdete óta a harmadik legmagasabb januári érték. Ezzel egy időben Budapest belterületén 16,7 fok volt, ami szintén meghaladta a korábbi napi rekordot. A folyamatosan erősödő szélben estére a legtöbb helyen nemhogy csökkent volna, hanem emelkedett a hőmérséklet. Éjfél előtt nem sokkal a viharos szélben Budapesten, Lágymányoson 17 fokos meleget mértek, ez – egészen rendkívüli módon – egy éjjel jelentkező napi melegrekord, ráadásul a mérések kezdete óta a második legmagasabb januári fővárosi érték – írta a meteorológiai szolgálat. Eddig Magyarországon ez a szinte csak az alpesi országokban, az erős főnhatás következtében és kizárólag a téli időszakban tapasztalt jelenség – a napi melegrekordok éjszakai megdöntése – ismeretlen fogalom volt.

A tél az átlagosnál csapadékosabb volt

Tartósabb, számottevő hótakaró csak a Dunántúlon és a magasabban fekvő területeken tudott kialakulni, ám ezzel együtt még az elmúlt évekhez képest is igen hószegény telet hagytunk magunk mögött.

Országos átlagban csaknem 130 milliméter csapadék hullott, jelentős területi különbségekkel. A legcsapadékosabb téli hónapban, januárban például Bakonykoppányban 161, Nógrádszakálon ugyanakkor csupán 29 milliméternyi csapadék hullott. A meteorológiai szolgálat a legcsapadékosabb napok között jegyezte fel december elsejét is, amikor Zsámbokon 42,7 milliméternyi eső hullott. Esős volt január 30. is, amikor Mátraszentlászlón 54,3 milliméternyi csapadékot mértek.

December első napja a rendkívüli ónos eső miatt is emlékezetes marad. Az ország középső részén, főleg Pest megyében több helyen egyetlen nap alatt a teljes havi csapadékösszegnek megfelelő mennyiségű ónos eső esett. A fákra, vezetékekre és egyéb tereptárgyakra rárakódó vastag jégréteg sok helyen okozott károkat, amelyek a főváros magasabban fekvő részein, a Budai-hegységben, a Pilisben és Börzsönyben voltak a legsúlyosabbak – emelték ki.

A télen a legnagyobb hótakaró a Bakonyban alakult ki, január 30-án Bakonybélből 55 centiméteres hóréteget jelentettek – tették hozzá. A következő napok, hetek időjárásáról az Országos Meteorológiai Szolgálat azt írta: egyre inkább napos, csapadékmentes, lassanként enyhébb időben lesz részünk. A továbbiakban március során várhatóan jobbára az átlag körül alakul majd a hőmérséklet, ami fokozatosan melegedő időt jelent. A hónap végére a középhőmérséklet legvalószínűbb értéke 5-10 fok között várható, ekkor a csúcshőmérséklet már tartósan meghaladja a 10 fokot. Márciusban az átlagosnál kissé csapadékosabb időre van kilátás – írta elemzésében a meteorológiai szolgálat.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik