Továbbra is áll a bál a Magyar Telekom Nyrt. háza táján. A januárban indult, két problémás szerződést firtató vizsgálat még mindig izgalomban tartja a részvénypiacot és a társaság menedzsmentjét, s még csak halvány utalás sincs rá, hogy mikor érhet véget a tortúra. Ráadásul további vitatott szerződéseket derített fel a vizsgálat, amely így már összesen négy szerződés közel 2 milliárd forintja ügyében folyik.
Bár a befektetők rezignáltan veszik tudomásul a rossz híreket, az események túlmutatnak az eredeti két szerződés 700 milliós értékén. A vizsgálat költsége szeptember végére elérte a 3,1 milliárd forintot, a drága amerikai ügyvédek díjazását további kiadások növelik. A problémás négy szerződés és a vizsgálat teljes összege már 5 milliárd fölött jár, s ez még egy ekkora társaság esetében sem elhanyagolható tétel.
Az október 9-i rendkívüli közgyűlésen a befektetők meglehetősen kevés kérdésre kaptak választ, pedig hetekkel ezelőtt a piac még reménykedett abban, hogy a vizsgálat lezárásáról számol be a menedzsment. Ennek fényében meglehetősen kevés esély van rá, hogy a novemberi – a felügyelőbizottság által összehívott – közgyűlésen bármilyen döntés születik a befektetők által várva várt osztalék ügyében. A hétfői, személyi ügyekben is dönteni hivatott rendkívüli részvényesi gyűlést hamar felfüggesztették, folytatás november 6-án, kilenc nappal a már korábban meghirdetett közgyűlés előtt.
A Magyar Telekom papírjaiban az egyetlen vonzerőnek a vizsgálat és az emelkedő hozamkörnyezet tükrében az az osztalék minősül, amelyből lassan már két évnyi lesz benn a papírban. Bár a lassan már tíz hónapja folyó vizsgálat lezárásáról nem lehet sok mindent tudni, könnyen elképzelhető, hogy a befektetők csak jövőre juthatnak hozzá a „jussukhoz”. Addig nem marad más, mint várni, s felkészülni arra, hogy az osztalékról szóló minden egyes piaci pletyka képes 900 forintig repíteni az árfolyamot.
Bár az ügy végét a legtöbben megváltásként várják, nem biztos, hogy jól jön ki belőle a társaság. Nem tudhatjuk, mi lesz a belső és külső vizsgálatok eredménye, miként azt sem, milyen következményekkel jár az ügy a menedzsmentre nézve. Azt sem látható egyelőre, hogy a balkáni privatizációkhoz köthető problémák feltárása mennyire blokkolja le a további terjeszkedést a régióban.
