Búslakodásra, ahogyan az már hosszú esztendők óta megszokott, a tavalyi évzárásnál sem volt oka a hazai bankszektornak. A pénzintézetek, mondhatni, lekörözték a gazdaság egészének teljesítményét: a 2004. évinél tavaly némileg nagyobb mértékben, 18 százalékkal, 17 ezer 566 milliárd forintra növelték mérlegfőösszegüket, mindeközben az ország GDP-je 4,1 százalékkal bővült. Az eredményesség kiállja a nemzetközi próbát is. A szektor 319,6 milliárd forintos adózott eredménye nem csupán a 2004-ben mértnél magasabb 16 százalékkal, de a fejlett gazdaságokban jellemzőnél is bő 10 százalékponttal nagyobb, 22,67 százalékos tőkearányos jövedelmezőséget takar.
A kiemelkedő növekedésben – a korábbi évekhez hasonlóan – ezúttal is a hitelezés játszotta a főszerepet. Noha a 2004-es és 2005-ös jegybanki adatok szerint a hazai hiteléhség csillapodásnak indult, a bővülés mérséklődését tavaly még csupán a pénzügyi vállalkozások érzékelték, a bankszektor viszont 20 százalékos hitelállomány-gyarapodást könyvelhetett el. Míg korábban a támogatott lakáshitelek vitték a prímet, tavaly egyértelműen a devizakölcsönök törtek előre. A lakosság banki adósságának az év végére már a harmada, a vállalkozások hiteleinek a fele devizahitel volt, szemben a két évvel korábban mért 4, illetve 41 százalékkal.
Mindazonáltal a növekedésben játszott vezető szerep tavaly már nem a lakáshiteleké volt, hiszen 2005-ös új kölcsönöknek valamivel több mint a felét, 400 milliárd forintnyit fogyasztási hitelként vették fel a hazai ügyfelek. A bankok feltörekvő ügyfélkörének számító kis- és középvállalkozók hitelei is lendületesen emelkedtek, e bővülés elérte a 17 százalékot. A nagyvállalatok viszont jellemzően külföldi anyavállalataikhoz fordultak kölcsönért, így hazai hitelállományuk növekedése tavaly elenyésző volt.
A bankok közti küzdelemben a várakozások ellenére nem volt túl erős a kamatverseny: 2005-ben a jegybanki alapkamat 350 bázispontos csökkenése mellett a kereskedelmi bankoknál az előző évi 3,94 százalékról csupán 3,89 százalékra változott az átlagos kamatkülönbözet. A hitelek között ugyanis mintegy 40 százalékot képviselnek a magas marzzsal eladható termékek – például a lakáshitelek még tavaly is 5-6 százalékos rést hoztak.
Az eredményességet a hitelportfólió minősége sem rontotta számottevően, a problémás állomány összességében 5,3 százalékkal növekedett. Az előzetes aggodalmak ellenére végül a bankadó sem sújtotta a szektort tragikus mértékben: a többletelvonás a jegybank számításai szerint csupán 1 százalékponttal mérsékelte a tőkearányos jövedelmezőséget.
UNIT-LINKED HENGER. A 2004-es év infláció alatti növekedése után tavaly a fogyasztói árindex négyszeresével, 14,7 százalékkal bővült a biztosítási piac, s a teljes díjbevétel megközelítette a 687 milliárd forintot. Köszönhető ez az életbiztosításoknak, s azon belül is a befektetéshez kötött (unit-linked) termékeknek. A nem életbiztosítási díjbevételek 8 százalékos bővülése viszont elmaradt a korábban tapasztalttól.
A két piac eltérő fejlődése miatt nőtt az életbiztosítások súlya az összes díjbevételen belül, bár még mindig messze elmarad a Nyugat-Európában általános 50-50, de inkább 60-40 százalékos aránytól. Igaz, 2004-ben az összes díj alig több mint 40 százaléka származott életbiztosításból, tavaly pedig már több mint 44 százaléka.
A jelenségre magyarázatot ad a tőzsde és a kötvénypiac szárnyalása, illetve a növekvő kereslet a befektetéshez kötött biztosítások iránt. Tavaly minden negyedik újonnan megkötött életbiztosítási szerződés unit-linked konstrukció volt – 2005-ben már 59 százalékos ugrással több mint 139 milliárd forint folyt be -, miközben a klasszikus életbiztosításokból származó díjak mindössze 4 százalékkal gyarapodtak.
S hogy mennyire az élet ágban volt az üzlet tavaly, jól mutatja, hogy az üzletághoz kapcsolódó – szerzési, igazgatási, kárrendezési és befektetési – költségek mindössze 9 százalékkal bővültek 2005-ben, a költségeken belül legerőteljesebben, 14 százalékkal pedig az üzletkötőknek kifizetett jutalékok nőttek.
UGRÓ BRÓKEREK. A tőzsde emelkedése természetesen a brókercégek üzletmenetét is segítette. Ráadásul a BUX 40 százalékos növekedésével párhuzamosan a tőzsdei forgalom 85 százalékkal ugrott meg, ami igen jót tett a befektetési vállalkozások eredményének. Mivel a tőzsdei forgalom zömét adó banki hátterű brókercégeket anyacégük két kivétellel már magába olvasztotta, a szektor összesített profitadatai kissé csalókák. Noha éppen a két legnagyobb forgalmú brókerház „menekült meg” a bankba olvadástól, az, hogy a szektorban a befektetési szolgáltatásból származó eredmény 10,9-ről 13,1 milliárdra bővült, messze nem mutatja meg azt a profittömeget, amit az értékpapír-kereskedők elértek.
A tavalyi felfutás nem volt elegendő ahhoz, hogy brókercég alapítására sarkalljon, egyedül az Emita Rt. érkezett frissen létrejött cégként. Az állóvízbe az idén sem dobott senki követ: úgy tűnik, hogy azok a befektetési szolgáltatók, amelyek „kibekkelték” az évezred elejének sanyarú tőkepiaci klímáját, mára elégedettek lehetnek. Addig azonban, míg a hazai befektetői réteg nem erősödik meg számottevően, a szektor nem elég vonzó ahhoz, hogy új szereplők is próbálkozzanak.
Salamon Károly, az Allianz Hungária Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója
:
„Kétszámjegyű növekedést mutatott fel a hazai biztosítási piac, tükrözve a magyar lakosság és vállalkozások egyre határozottabb igényét az öngondoskodás iránt. A cégek nagyobb választékot, a változtatás szabadságát kínáló termékekkel szolgálják ki a fogyasztói igényeket, sőt, a meghatározó társaságok egyre átfogóbb pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak. Emellett azonban aggodalmat keltő jelenségek is megfigyelhetők. Egyes piaci szereplők pénzügyi stabilitása megrendült, majd az ügyfélkiszolgálás színvonalának drasztikus, az ügyfelek érdekeit súlyosan sértő romlása miatt kellett a piacot felügyelő hatóságnak intézkednie. Ez igazolja az Allianz Hungária azon meggyőződését, hogy modern biztosítási piac nem létezhet a kor technikai színvonalának megfelelő vagy azon túlmutató innovatív és minőségi szolgáltatások nélkül.”
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója”:
A hitelintézetek közötti verseny és a bankadó ellenére abszolút értékben 2005-ös év még nyereségrekordot hozott. Az idén azonban a bankok összesített profittömege várhatóan kevésbé bővül majd, részben a makrogazdasági helyzet romlása és az újabb kormányzati beavatkozások miatt. Az eszközállomány gyarapodásának alapját továbbra is a devizahitelek bővülése adja. A magyar bankszektor tavalyi 20 százalékos sajáttőke-arányos megtérülése az uniós átlag feletti, s 2006-ban is az marad. A folyamatosan megújuló OTP Csoport a stabilan 30 százalék feletti mutatójával változatlanul Európa egyik legprofitábilisabb pénzügyi szolgáltatója, és 20 milliárd eurós mérlegfőösszegével az európai középmezőnybe tartozik. A bankcsoport az idei hat új bankakvizíció révén immár 9 országban több mint 11 millió ügyfelet szolgál ki.”
Cselovszki Róbert, az Erste Bank Befektetési Rt. vezérigazgatója:
„Újabb kitűnő évet zárhattak tavaly a befektetési szolgáltatók, ugyanakkor sajnálatos, hogy a tőzsdei forgalom további látványos bővülése ezúttal is a külföldi befektetőknek volt köszönhető. A lakosság az egyedi részvényvásárlás helyett a befektetési alapok felé fordult, s továbbra is előnyben részesíti azt az alapfajtát, amellyel kapcsolatban azt érzi, hogy a legjobban ismeri: ez az ingatlanalap. A befektetési szolgáltatók konszolidációja lezárult, a piaci részesedésekben sem történt hatalmas változás. A következő időszakban a tőzsdén a forgalom bővülése lassulhat, ezzel együtt az idei is jó évnek ígérkezik. Tény, hogy az ország kockázati szintje nőtt, de remélem a bizonytalanság nem lesz tartós. Ez lenne ugyanis a legrosszabb forgatókönyv: ilyenkor a befektetők eladnak, majd egy ideig nem is térnek vissza.”
