Kemény számokkal szembesülhetnek a társadalmi érdekegyeztető fórumok és az egész nyilvánosság, amikor csütörtökön a kormány nyilvánosságra hozza a jövő évi költségvetési törvény tervezetét. A bevételek adókon keresztül történő növelésén túl az ártámogatások lebontása, illetve átalakítása annak ellenére mellbe vághatja a közvéleményt, hogy a kormány erről már számos formában és fórumon tájékoztatott. A kurtítás várhatóan drasztikus áremelkedést idéz majd elő például a földgáz és a gyógyszerek árában. Igaz, az utóbbiaknál némi könnyebbséget jelenthet a generikus program folytatása – vagyis az „utángyártott” készítmények favorizálása. Tetemes költségvetési támogatást vonnak majd meg a tömegközlekedéstől is. A büdzsé tervezéséről szóló körirat kerekperec megfogalmazza: itt „az állam a szolgáltatás tényleges költségeihez igazítja a támogatás összegét”. Remélni lehet csak, hogy az ehhez igazodó árképzés a szolgáltatás minőségét is javítja majd.
 |
Menetrend
Október 18.
A Pénzügy-minisztérium benyújtja a kormánynak a költségvetési törvény tervezetét.
Október 19-27.
Társadalmi egyeztetés zajlik.
Október 31.
A törvényhozás megkapja a költségvetés főkötetét, majd a háttérköteteket és a részletes számításokat.
November 1-15.
Lezajlanak a bizottsági egyeztetések.
November 16-18.
Általános vita a parlamentben.
December 5.
A képviselők szavaznak a főszámokról.
December 20.
Elkészül az egységes törvényjavaslat.
December 23.
Végszavazás a jövő évi költségvetésről. |
|
|
|
|
ÁTSZABOTT APPARÁTUS. Az Új Egyensúly programjának nyár eleji meghirdetésekor a kormányfő magabiztosan közölte, hogy az állam magán kezdi meg az átalakítást. És valóban, a jövő évi költségvetés valószínűleg a rendszerváltás óta nem látott mértékben szabja majd át az apparátust és annak határvidékeit. A beavatkozás a „nyessünk le mindent, ami nem feltétlenül szükséges” elv alapján zajlik majd. Ennek egyenlegjavító hatása azonban kérdéses. Elképzelhető ugyan, hogy az Elektronikus Közszolgáltatások Központjának vagy a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságnak a létrehozása komoly megtakarításokat képes kimutatni, viszont a számtalan háttérintézmény átszervezésének és összevonásának a kiadásai – rövid távon legalábbis – megterhelők lehetnek. A minisztériumok kiszolgáló apparátusának és a háttérintézményeknek a leválasztása, átszervezése, megszüntetése és/vagy privatizálása felveti annak lehetőségét is, hogy csupán az ebből élő, illetve ezen élősködő klientúra átszerveződése zajlik ennek leple alatt.
A „magunkon kezdjük a spórolást” elvnek olyan vadhajtásai is megtalálhatók lesznek a költségvetési törvény tervezetében, mint például a nemzetközi szervezetekben betöltött tagságok és hozzájárulások körének felülvizsgálata. Nehezen hihető, hogy ilyen tételeken múlik Magyarország fiskális hitelessége. Sokkal valószínűbb, hogy jövőre is a már megszokott problémák fenyegetnek leginkább: a bevételi oldal felülbecslése, illetve a kiadási oldal alultervezettsége.
A Pénzügyminisztérium az egyes költségvetési fejezetek számára nem határoz meg bevételi keretszámot, a várható összeget maguknak a fejezeteknek kell megbecsülniük, illetve levezetniük. Bár a tervezési körirat felhívja a figyelmet a reális tervezés fontosságára, ez önmagában nem tűnik túl hatékony garanciának.
REALIZMUS. Az előirányzatok túl- és alulteljesítése mellett klasszikus büdzsé-úsztató tényező szokott lenni a bázisadatok kérdése. A tervezést korábban az adott évre vonatkozó költségvetési törvény alapján végezték, ám megszokott gyakorlattá vált, hogy a ténylegesen befolyó és kifizetett összegek köszönő viszonyban sem voltak a törvény által elrendelt előirányzatokkal. Ettől a ponttól kezdve már megszületése pillanatában is erős kétségek támadtak az új büdzsé tarthatóságával kapcsolatban. A transzparencia és a realizmus jegyében meghirdetett jövő évi költségvetés úgy tűnik, legalább részben szakít ezzel az átkos örökséggel, s ha nem is valósítja meg az amúgy László Csaba volt pénzügyminiszter nagy álmaként számon tartott null-bázisú, vagy feladatfinanszírozású költségvetést, de legalább a bázis korrekcióját végrehajtják.
Ennek alapján az ez évi, az új minisztériumi struktúrára igazított keretszámokat korrigálták egyebek közt az idei zárolásokkal, valamint az elvont fejezeti államháztartási tartalékokkal, s a létszámcsökkentés, valamint az átszervezések megtakarításaival.
|
Elemzői vélemények
FORIÁN SZABÓ GERGELY, a CA IB Alapkezelő közgazdásza: „Alapvetően arra számítok, hogy a konvergencia-programban lefektetett pálya mentén tervezik a költségvetést. A programot szeptember elsején adták be, azóta nem változott sok minden.”
DURONELLY PÉTER, a Budapest Alapkezelő befektetési vezetője: „Befektetői szemmel nézve az lenne jó, ha csökkenne a költségvetés forint-finanszírozási szükséglete, ez stabilizálná a piacokat. Ugyanakkor előfordult már olyan is, hogy abszolút hiteltelen fiskális politika mellett is stabil maradt a forint árfolyama és a hozamok. Nagyon sok függ a külső tényezőktől.” |
|
|
|
|
