Eldeformálódott, túlmelegedett, felpuffadt akkumulátorok, füstölgő és/vagy kigyulladt notebookok képei sokkolják hetek óta az IT-felhasználókat. A sorozat ez év nyarán egy Oszakában rendezett konferencián kezdődött, ahol egy Dell laptop spontán lángra lobbant. Ezt követően többször előfordult hasonló eset, ezért a Dell nemrégiben az elektronikai ipar történetének legnagyobb, számítógépekkel kapcsolatos visszahívását rendelte el: a visszagyűjtési akció 4,1 millió gépet érintett. Ám a baj korántsem csak a piacvezető notebook-gyártót sújtja. Az „akkumulátorbetegség” októberre végigszáguldott szinte az egész piacon. Tiszteletét tette az Apple-nél, az IBM-nél, a Lenovónál, a Toshibánál, de bekopogtatott a Hitachihoz is. Eddig 7,5 millió hordozható számítógépre kellett rásütni a „hibás” bélyeget – a többségükhöz a Sony szállított akkumulátort -, s az akció még tovább duzzadhat, miután óvatossági intézkedésként lapzártánk idején számos más notebook-gyártó is fontolgatta gépei visszahívását. Ez a szám egyébként különösen annak fényében döbbenetes, ha figyelembe vesszük, hogy az IDC piackutató cég adatai szerint tavaly egész évben világszerte 62 millió laptop talált gazdára, azaz az éves forgalom közel 12 százalékát kellett visszahívni.
A pechszéria üzenete, hogy az akkumulátor-gyártók továbbra sem képesek lépést tartani a technológiai igényekkel. Miközben egy laptop esetén nem gond a processzorteljesítmény növelése, a képernyő felbontásának a javítása vagy DVD-író beszerelése, az akkuk fejlődése nincs összhangban a hardvereszközökével, így utóbbiak megnövekedett tudásuk miatt egyre inkább leterhelik a tápegységeket. „Felhasználói szemmel bizonyára nem tűnik kivitelezhetetlennek, hogy a telepek hosszabban bírják, lemerülés-közeli állapotban azokat gyorsan fel lehessen tölteni, legyenek kicsik, pehelysúlyúak és hosszú élettartalmúak, ám a vevők álmainak valóra váltása nem ilyen egyszerű” – állapítja meg Bíró Viktor, a visszahívásban nem érintett, de az IT-infrastruktúra rendelkezésre állását biztosító megoldások terén élenjáró American Power Conversion (APC) regionális menedzsere. Szerinte a fejlesztések során valamelyik paraméter gyakran sérül. A gyors újratölthetőség igénye kompromisszumokat követel a gyártó és végfelhasználó oldalán.
TÍPUSOK ÉS HIBÁK. Létezik ugyan prompt megoldás – ilyenek az impulzív töltésre jól reagáló akkumulátorok, amelyek esetében rövid idő alatt hatalmas töltőáramok élesztik újjá a teljesítményt -, ennek azonban ára van. Ennél a technológiánál kerülni kell ugyanis a teljes lemerülést, továbbá ez esetben az akkumulátor érzékeny a túlmelegedésre is, amit a gyorstöltés során fellépő túltöltés okozhat. Vannak más típusok, amelyeket apró töltésekkel kell új életre kelteni. Itt az a gond, hogy az apró töltések gyilkolják az akkumulátort, amely így akár fél év után erejét veszti, és képtelenné válik a vásárláskor ígért rendelkezésre állást produkálni. Végül van a csepegtetéses feltöltési technológia, amely hosszú élettartamot ígér ugyan, de időigényes. Ilyen akkumulátorral szerelt mobil eszközt azoknak érdemes választaniuk, akik megtehetik, hogy elegendő időt szánnak tápjuk precíz feltöltésére. „Ez esetben arra is ügyelni kell, hogy a gép csak akkor lásson legközelebb konnektort, ha az akkumulátor teljesen lemerül” – figyelmeztet Bíró Viktor, aki szerint a csepegtetéses technológiára épülő tápegységek három év múlva is képesek vásárláskor garantált kapacitásuk legalább 50 százalékos teljesítésére.
Akinek a feltöltés módja mellett a rendelkezésre állás is fontos, azok számára kapaszkodó a vásárláskor, ha tudják, hány cellás a kiszemelt gép akkumulátora. „Érdemes a 6 és a 9 cellás tápokat keresni. Előbbi 4-5, utóbbi akár 7 óráig bírja hálózat nélkül” – osztja meg vásárlási tippjeit Damján Tamás, a Dell magyarországi képviseletének vezetője, aki „balesetként” aposztrofálja a nyáron beindult visszahívási hullámot. Szerinte üdvös, hogy kiderült: tulajdonképpen beszállítói problémáról van szó, miként az is, hogy a kínos hallgatás helyett cége elsőként döntött a visszahívásról. Optimista világképébe az is belefér, hogy pozitívba fordítsa az ügy egyenlegét. Szerinte a felhasználók már csak azért is jól jártak, mert egy-másfél évnyi használat után a gép egyik fontos „kopóalkatrészét” ingyen kicserélték nekik. A lehetőséggel eddig itthon közel ezer felhasználó élt (ám úgy tudjuk, a csereakciót nem életük nagy lehetőségeként élték meg).
TESZTESTÁRSAK. A visszahívási krónika a jövőben is tartogathat meglepetéseket. A számítógép előállításához szükséges nyersanyagok világpiaci ára ugyanis az utóbbi időben jócskán megugrott. Mindez a késhegyre menő piaci verseny miatt a notebook-árakon nem látszott meg, a kiskereskedelmi árak alacsonyan tartása érdekében a gyártók egyre minimálisabb haszonnal dolgoznak. Ez csak úgy oldható meg, hogy olykor kompromisszumokat kötnek. A komputerek tudásának szakadatlan fejlődése például a jövőben is kikényszeríti majd, hogy növekedjen az akkumulátorok teljesítménye. Erre az igényre pedig a gyártók és beszállítóik úgy próbálnak gyors fejlesztésekkel reagálni, hogy a tesztelésre már nem marad idejük. Ezért pedig minden bizonnyal ismét visszahívásokkal lesznek kénytelenek fizetni.
