A múlt héten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter meghirdette a Déli Nyitás stratégiáját, aminek keretében Dél-Amerikára és Afrikára is nagy figyelmet fordítana a magyar külügy. Új nagykövetséget nyitnak a dél-amerikai Ecuadorban, valamint az afrikai Etiópiában, Ghánában és Angolában, emellett hat kereskedőház is nyílik Chilében, Ecuadorban, Peruban, Etiópiában, Kenyában és Angolában.
Ugyanakkor a 24 milliós dél-afrikai Angola fővárosa, Luanda a világ legdrágább városa – hívja fel a figyelmet a 444. Egy kétszobás bútorozatlan lakás bérleti díja havonta mintegy 2 millió forint, egy éttermi számla fejenként 20 ezer forintról indul, éves kondibérletet 2,2 millióért válthatunk.
A portál összeszámolta, milyen kiadásokkal járhat az angolai magyar nagykövetség létrehozása. Alsó hangon húsz fő dolgozna a külképviseleten, nekik csak a lakhatási költsége 430 millió forintot tenne ki évente, ha kétszobás lakásokkal, nem nagyköveti rezidenciával számolunk. Ha a nagykövetségen dolgozók egy része a gyerekét is magával vinné, az ő tandíjukat is a nagykövetség állja, ez például 7 gyerek esetén 120 millió forintot tesz ki. A bérek újabb 480 milliót tennének ki – már több mint egymilliárd forintnál járunk, és még nem esett szó az utazás, költözés költségeiről, épület fenntartásáról, a nagykövetség programjairól, a kereskedőházról és sok más egyéb dologról.
A több milliárdos pénzszórást szinte semmi nem indokolja, kivéve, ha Rogán Antal-közeli üzletemberek szűz terepen szeretnék árulni a magyar letelepedési kötvényt, amin tavaly szeptemberig közel ötvenmilliárdot kaszáltak és az államot leszámítva mindenki jól járt az üzlettel – írja a portál.
Ebben az üzletben egyébként a becsődölt Quaestor is benne volt, a moszkvai és isztambuli kereskedőház üzemeltetőjeként kiemelten foglalkoztak magyar állampapírok és letelepedési kötvények értékesítésével.
