Belföld

Szijjártóék a bebukott Quaestorral üzleteltek

Tarsoly, Szijjártó (tarsoly csaba, szijjártó péter)
Tarsoly, Szijjártó (tarsoly csaba, szijjártó péter)

A fiktív kötvénykibocsátás miatt elhasalt pénzügyi csoport Moszkvában és Isztambulban is az állami kereskedőház üzemeltetőjeként volt jelen.

Kiemelt szerepe volt a Quaestornak az Orbán-kormány külpolitikai bizniszében, a keleti nyitásban – írja a 444. Tarsoly Csaba birodalmával a Külgazdasági és Külügyminisztérium a moszkvai és az isztambuli kereskedőház, valamint a moszkvai vízumközpont üzemeltetésére is szerződött, ezeket a megállapodásokat a külügy kedden reggel felbontotta. Ez azonban kevés lesz ahhoz, hogy a minisztérium lemossa magáról a példátlan bűncselekmény gyanújába keveredett cégcsoport sarát.

A Tarsoly Csaba vezette Quaestor-csoport hétfőn este jelentett csődöt, az MNB szerint 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthattak ki illegálisan, a felügyelet tudta nélkül.

Az isztambuli és a moszkvai kereskedőházak honlapján is a Quaestor csoport van feltüntetve üzemeltetőként, a két egyforma honlap Vezetőség menüpontjára kattintva Tarsoly Csaba Quaestor elnök-vezérigazgató néz vissza ránk. A Fidesz honlapján is látható, hogy Szijjártó Péter – még magyar-orosz kapcsolatokért felelős kormánybiztosként – együtt vágja át a szalagot Tarsollyal a moszkvai magyar kereskedőház megnyitásán, egy évvel később együtt avatták a moszkvai vízumközpontot is

 MTI

A 444 azt írja, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. ugyan állami tulajdonban van, de a kereskedőházak üzemeltetését magáncégek végzik, a külügy indoklása szerint azért, mert jobb helyismerettel rendelkeznek. A behozott üzletek után 50 százalékos jutalékot és fix havidíjat is kapnak ezek a magáncégek, így a Quaestor is. Magyar államkötvények és letelepedési kötvények forgalmazásában is közreműködnek, ha ezek után is megkapták az 50 százalék jutalékot, akkor rendkívül nagy üzletről lehet szó.

Reagált a külügy

A Külgazdasági és Külügyminisztérium reagált cikkünkre. Azt írják: a moszkvai kereskedőház a Quaestor magánkezdeményezéseként indult el, az elmúlt egy évben folyamatosan folytak tárgyalások arról, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. ehhez a kezdeményezéshez az addigi eseti együttműködéseken túl is kapcsolódna. Szerződés kötésére azonban nem került sor, így havidíjra sem volt jogosult a Quaestor és más jogcímen sem jutott közpénzhez. Ez nem jelenti azt, hogy az MNKH nem közvetített orosz vonatkozású ügyletet – nagyjából egymillió eurónyi szállításunk volt Oroszországba, de a Quaestor ebben nem vett részt.

Az isztambuli török kereskedőház esetében vegyesvállalat jött létre: ebben az MNKH, Tarsoly Csaba és egy török üzletember vett részt. Az MNKH már kezdeményezte ennek a vegyesvállalatnak a felbontását. A vegyesvállalat működtetéséhez alig néhány ezer eurót használt fel, amit a partnerek egyenlő arányban biztosítottak.

Az MNKH a külföldi ügyfeleinek nem kínál sem állampapírokat, sem letelepedési kötvényeket, a cikkben szereplő honlapok a megbízott partnercégek honlapjai. A moszkvai vízumközpont üzemeltetéséhez a Quaestor-csoport egy forint közpénzt sem kapott, a vízumközpont a saját vállalkozása volt – áll a minisztériumi közleményben.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik