Hatalmas érdeklődéstől kísérve zárult a világ eddigi legnagyobb részvénykibocsátása, miután múlt pénteken debütáltak a sanghaji és a hongkongi tőzsdén az Industrial & Commercial Bank of China (ICBC) részvényei. A kínai bank az NTT DoCoMo japán mobilszolgáltató 1998-as, 18,4 milliárdos csúcsát adta át a múltnak, mivel az elsődleges részvénykibocsátás (IPO) során 21,9 milliárd dollárt sikerült a befektetőktől a kínai költségvetés számlájára terelni. A felfokozott érdeklődést jelzi, hogy a kínai kisbefektetők részéről a felkínált mennyiségnél ötvenszer nagyobbra érkezett ajánlat, de Hongkongban is őrület volt: az intézményi jegyzésben harmincszoros volt a túljelentkezés, miközben minden hetedik helyi lakos, egymillió ember jegyzett a papírokból. Az árfolyamot az első kereskedési napon Hongkongban az egekbe hajtották a jegyzésből kimaradók, 15 százalékos nyereséget biztosítva azon szerencséseknek, akiknek a jegyzés során jutott a papírból. Az időzítés tökéletes volt: a Hang Seng tőzsdeindex az előző napon történelmi csúcsot döntött. A kínai kisbefektetőknek szánt papírok viszont csak 5 százalékot drágultak Sanghajban, s ezzel csalódást okoztak.
LEMARADÓ MAGYAROK. Az eddigi tapasztalatok fényében nem meglepő, hogy magyar befektetők részéről is volt érdeklődés az ICBC iránt. A hazai részvénypiac kínlódása, sávos mozgása számos, jó üzletet sejtő invesztort terelt a korábban már több nagy nemzetközi kibocsátásban való részvételre lehetőséget adó ConCorde Értékpapír Zrt.-hez, most azonban az óriási túlkereslet miatt nem jutott számottevő mennyiség az érdeklődőknek. Orosz Dániel, a társaság elemzője elmondta: legalább 5 millió forint értékben kellett részvényt igényelni ahhoz, hogy a jegyzés lezárásakor értékelhető mennyiségű, 50-100 ezer forintos csomag jusson a bankpapírokból. Jellemző, hogy a legutóbbi nagy bankprivatizáció során, a Bank of China részvénykibocsátásakor ilyen nagyságú igénylés mellett még félmillió forintnyi papírt lehetett kapni.
A kínai gazdasági csodát meglovagolni szándékozók számára teljesen nyilvánvaló, hogy legjobban a bankrendszeren keresztül válhatnak haszonélvezőivé a hatalmas ország robosztus növekedésének. A tavaly nyilvánosság elé lépő China Construction Bank, valamint a már említett Bank of China példája ráadásként azt sugallta, hogy itt bizony szinte kockázat nélkül lehet nagy pénzt szakítani.
Úgy tűnik, semmi ok sincs attól félni, hogy az ICBC nem ezt az utat járja majd be. Kína legnagyobb bankja a maga gigantikus méreteivel óriási növekedés előtt áll. Lakossági ügyfeleinek száma nagyjából Oroszország lakosságával egyezik meg (150 millió), míg bankfiókjaié (18 ezer) nagyjából tízszerese az összes magyar fiókénak.
MINDENT VESZNEK. Egyelőre a legkevésbé sem izgulnak a kockázatok miatt a befektetők, mindent vesznek, ami kínai. Az óriáskibocsátás körüli felhajtásban szinte eltörpült egy pár nappal korábbi szállodaipari részvénybevezetés, pedig hozam tekintetében jócskán felülmúlta az ICBC első napi teljesítményét a 63 százalékos ugrás. Igaz, a Home Inns & Hotel Management Inc. részvényeinek letéti igazolásait az amerikai Nasdaq piacára vezették be, ahol egy-egy kínai cég megjelenése nem ritkán okoz robbanásszerű árfolyam-reakciót. Tavaly a kínai Google-nak becézett Baidu.com rekordokat döntött azzal, hogy a tőzsdei bevezetés másnapján a kibocsátási ár közel ötszörösén is forgott, igaz, gyorsan leesett, s azóta sem érte el azt a szintet. De nem csak a technológia népszerű, pár hónappal ezelőtt például bevezetésre kerültek egy orvosi műszergyártó cég és egy Kínában működő nyelviskola részvényei is, azokat szintén szétkapkodták a magas hozamra vadászó kis- és nagy befektetők – ők azóta befektetett pénzük harmadának megfelelő nyereségnél tartanak.
Egyelőre semmi jele annak, hogy mérséklődne a Kína-mánia, sőt. A szakértők egy része azonban már óvatosságra int: nem csak az ország növekedési ütemének csökkenése okozhat kiábrándulást, de az értékeltségi szintek is igen magasak. Mind több pénz áramlik a térségbe, feljebb tornázva a részvények árfolyamát, egyre jobban eltávolodva a realitásoktól. Az ICBC-t például a részvényárfolyam és az egy részvényre jutó nyereség hányadosa (P/E mutató) alapján kétszer drágábbra taksálja a piac, mint például az OTP-t. A prémium egy bizonyos szintig persze – a gyorsabb növekedés miatt – minden szakértő szerint indokolt, azon túl azonban már elindulhat egyfajta buborékképződés, amire már számos példát láthattunk a pénzpiacok történetében. Csak azt nem tudja előre senki, mitől fújódik a buborék, s mikor pukkan majd ki.
