Választásokat tartottak a múlt vasárnap Boszniában is, ötödször 1995 óta, amikor egy véres háború végén Boszniát ENSZ-kormányzás alá helyezték. A tét ugyanaz volt, mint mindig: létre lehet-e hozni egy soknemzetiségű államot az egyik (szerb) etnikum és a mögötte álló belgrádi hatalom makacs ellenállásával szemben. A válasz most is elutasító.
A vasárnapi bonyolult párharcokból két vezető politikus emelkedett ki., akik egyben az etnikai feszültség új szakaszának szimbolikus alakjai: a mohamedán bosnyák Harisz Szilajdzsics, illetve az ortodox szerb Miloran Dodik. Ellentétük – és a konfliktus új szakaszának – megértéséhez fel kell idézni Bosznia politikai előéletét.
A jugoszláv állam széthullását kísérő háború végén Clinton amerikai elnök átnyúlt az akcióképtelen Európa feje fölött, és 1995-ben, az Ohio állambeli Dayton városában amerikai bábák segédletével megszületett egy paktum. Clinton és az általa kierőszakolt daytoni egyezmény a jugoszláv belháború legvéresebb szakaszának vetett véget.
Gömöri Endre, újságíró
Az ortodox Szerbia és a katolikus Horvátország hadseregei itt vívták a leghevesebben egymás elleni háborújukat. A szenvedő fél a hadsereg nélküli mohamedán bosnyák többség lett. A két nacionalizmus (a szerb és a horvát) közül a szerb volt a makacsabb, vadabb és katonailag is erősebb. Így ők felelősek a bosnyák vidékeken pusztító vérengzések sorozatáért. Dayton ezt azért fékezhette meg, mert a szerbeket Clinton „humanitárius intervenciójának” légi csapásai megadásra kényszerítették.
OFFENZÍVÁBAN. Daytonban akkor Boszniát etnikai alapon két részre (Szerb Köztársaság és Bosnyák-Horvát Föderáció) osztották. A felosztással egy időben azonban létrehoztak egy központi intézményt. Ez Bosznia-Hercegovina Parlamenti Gyűlése, amelynek két háza és egy három tagú elnöksége van. Ez a testület annak a szándéknak a jelképe, amely Boszniát a három etnikum önálló föderatív államának szeretné látni.
Vasárnap Szilajdzsics lett a három tagú elnökség vezetője. Ebben a pozícióban hatékonyabban képviselheti azt a tervet, amelyet már a választás előtt kidolgozott. Szilajdzsics akkor kifejtette, hogy megszüntetné a „két részállam” szisztémát. Helyébe egységes Boszniát javasol, amelyet szabad választáson létrehozott központi kormány irányítana. Ez elfogadhatatlan a szerbek számára, akik Bosznia lakosságának 24 százalékával eleve kisebbségben lennének az egységes államban. Így számolniuk kellene azzal, hogy – éppen a szabad választások nyomán – az egységes államot Szarajevóból mohamedán bosnyák vezetésű kormány irányítaná.
A boszniai Szerb Köztársaság vezetése azonban a Szilajdzsics-tervet elsősorban nem ezzel a racionális érvrendszerrel támadja. Vasárnap újra Szilajdzsics legfontosabb ellenfele, Miloran Dodik lett a Szerb Köztársaság miniszterelnöke. Dodik, aki eddig viszonylag mérsékelt nacionalistának számított, néhány nappal a választások előtt váratlan együttműködési paktumot kötött Belgráddal. A Boszniai Főmegbízott Hivatala (OHB), amely az ENSZ nevében kormányozza egész Boszniát, úgy ítélte meg: a paktum azzal fenyeget, hogy a boszniai szerb állam Dodik segítségével fokozatosan kiszakítja magát az eddigi konstrukcióból, és végül csatlakozik Szerbiához.
REVANS KOSZOVÓÉRT. A Reuters brit hírügynökség kommentárja szerint a fenyegetés igazi forrása Belgrád, és kapcsolatban van a 90 százalékos albán többségű Koszovó tartomány sorsával. Ez év végéig feltehetően megszületik egy nemzetközi döntés, amely elszakítja Koszovót Szerbiától, és függetlenné nyilvánítja. Belgrád ezt meg akarja akadályozni, s ehhez eszközül használná a boszniai szerb államot. A kombináció lényege: ha Koszovót elszakítják, Belgrád ezt azzal torolja meg, hogy kiprovokálja a boszniai szerb állam kiszakadását.
A vasárnapi választások közvetlen következménye így a bosnyák-szerb feszültség éleződése, amelynek megjelenési formája Szilajdzsics és Dodik pozícióharca. Emellett új jelenség: a horvát etnikum politikai vezetői attól tartanak, hogy a bosnyák-szerb párharc a perifériára szoríthatja a horvát érdekek képviselőit. Ezért – mint a Reuters tudósítója a választás másnapján jelentette – „máris erősödik a horvátok nyomása egy harmadik boszniai miniállam megteremtésére”. Ami persze a Bosnyák-Horvát Föderáció felbomlásával járna.
A törékeny daytoni koncepció kereteit tehát vasárnap óta három oldalról is feszegetik. Ezt különösen veszélyessé teszi, hogy 2007 nyarán megszűnik az erős végrehajtó hatalommal felruházott ENSZ főmegbízott mandátuma. Az ellenőrzést az Európai Unió veszi át, de kisebb, korlátozott hatáskörrel. Ezzel néhány hónap múlva meggyengül az etnikai feszültségeket hatékonyan fékező erő. A két részállam most megválasztott politikusai így Dayton óta először jutnak majd tényleges végrehajtó hatalomhoz.
A szellemet kiengedték a palackból.
