Fizetek, csak vigyétek − valami ilyesmit mondhatott a Siemens elnöke, Klaus Kleinfeld tavaly, amikor a mobilüzletág eladásáról tárgyalt a tajvani BenQ vezetőivel. A veszteséges területtől akkor már egy ideje meg akart válni a müncheni technológiai konszern. Végül tavaly júniusban a BenQ elektronikai cég „vette meg” a Siemenstől a gyengélkedő mobilüzletágat, ám az eladó a nem túl kelendő érdekeltséghez még 300 millió euró „hozományt” is adott.
Akkor a BenQ alelnöke, Jerry Wang azzal biztatott, hogy még öt év múlva is fognak telefonokat gyártani Németországban. Az ígéret elhamarkodottnak bizonyult: a tajvaniak megunták, hogy öntsék a pénzt a napi 1,5 millió euró veszteséget „termelő” üzembe. Az első évben átutalt 840 millió euró után az idén augusztusban még egy 400 millió dolláros tőkeinjekciót akartak a BenQ Mobile-ba fecskendezni, ám az anyacég megelégelte az átvétel óta felgyűlt 600 millió euró veszteséget és múlt csütörtökön leállította a leányvállalat támogatását. A németországi üzem már másnap csődvédelmet kért, és a 3 ezer dolgozó sorsa bizonytalanná vált.
KÉSEI ÉBREDÉS. Mindez nem meglepetés. A Siemens későn ébredt, hogy a telefonhoz újabban a kamera, az MP3-lejátszó vagy a színes kijelző is hozzátartozik. A BenQ pedig már elkésett, hogy utolérje e trendeket. A felső árszegmensben nem sikerült meghódítani a vásárlókat, a tömeggyártásban pedig nem tudott versenyezni az olyan óriás riválisokkal, mint a Nokia és a Motorola. A Siemens mobiljai 2004 első negyedévében még 8,1 százalékot hasítottak ki a világpiacból, az idén a BenQ-Siemens név alatt már csak 3,5 százalékot. „A költségek nem estek olyan gyorsan, ahogy vártuk, miközben az új termékek bevezetése messze elmaradt a tervektől” − indokolta a fájó búcsút Li Kun-jao, a BenQ elnöke. A Siemens BenQ márkanév megmarad, ám a termék a jövőben Ázsiában készül. Németország túl drága a mobilgyártáshoz. A Nokia és a Motorola ugyan előállít telefont az öreg kontinensen is, ám felső szegmensbeli modelleket, és kifejezetten a helyi piacok kiszolgálására. Martin Prager csődgondnok azonban küzd a cég megmentéséért, szerinte már 70 százalékban kész vannak az átszervezéssel, és idén év végéig mindenképpen folytatni akarja a termelést.
A hajdani Siemens-leánycég üzemi tanácsa vádol: a BenQ szerintük szándékosan tette tönkre és vitte csődbe a németországi telephelyet. Állítják, az is a dolgozók kisemmizését szolgálta, hogy a Siemens mobilüzletágát több darabban adták el: a Management GmbH. a vezetők végkielégítését volt hivatott fedezni, az Asset GmbH.-ban a vagyoni értékű jogokat (például a know-how-t) adták át a tajvaniaknak, s az alultőkésített, fizetésképtelen BenQ Mobile GmbH. foglalkoztatja az alkalmazottakat.
EGYMÁSRA MUTOGATNAK. Megelégelve a vádakat, a BenQ a Siemensre kezdett mutogatni, mondván: a csőd előtt segítséget kértek az egykori tulajdonostól, ám a németek elutasították a kérést. A Siemens felháborodottan reagált: nem azért adták el az üzemet, hogy aztán a vevő bezárja. Félő, hogy Klaus Kleinfeldre rossz fényt fog vetni a tavaly év eleji kinevezése utáni első komoly döntése, a mobilüzletág elajándékozása. Erősödnek a vádak, hogy egyszerűen a tajvaniakra akarta bízni a piszkos munkát, a cég bezárását. Ennek hatására a Siemens 30 millió eurós alapot létesít a dolgozók segítésére, amelyet a cég vezetése további 5 millióval fejel meg, lemondva már bejelentett, 30 százalékos fizetésemeléséről.
Pedig a Siemens-vezérnek van elég baja. Döcögve halad a konszern meghirdetett átalakításával, amelynek a mobilüzletág eladása volt az első lépése. A terv szerint minden üzletágnak el kell érnie az iparág legjobbjainak nyereségrátáját, ám eddig a tizenkettő közül ez csak hatnak sikerült.
