Gazdaság

T-Comline

Simó György végleges kinevezése a T-Com élére minden eddiginél jobban valószínűsíti, hogy a T-Online Zrt. beolvad anyavállalatába.

Próbálja ki a Nyílt internetet – hirdeti már régóta a T-Com. Ehhez csak egy számítógépre és egy modemre van szükség, és ha az előfizető a megadott számot a modemen keresztül feltárcsázza, bizonyos percdíjért internetezhet, s az összeggel a havi telefonszámláját terhelik meg. Nincs szükség tehát havi Internet-előfizetésre; ez olyan szolgáltatás, amelyet a Magyar Telekom Csoport nyújt, de nem a világhálós megoldásokra szakosodott leányvállalatán, a T-Online-on keresztül. Hasonlóan „skizofrén” a helyzet a csoport Klip névre keresztelt, internet alapú telefonszolgáltatásánál. A telefonálás a T-Com felségterülete, de ehhez a típusához internet kell, amit viszont a T-Online kínál. A Klip honlapjának sarkában egymás mellett mindkét céglogó megtalálható, nem is lenne logikus csak az egyiket szerepeltetni. Az iparágban zajló konvergencia (az egyes részterületek határainak elmosódása, egybeolvadása) miatt ma már az sem feltétlenül logikus, hogy az internetet és a vezetékes telefonálást egy csoporton belül két külön cég kezelje. A szakmában ezért arra számítanak, hogy a T-Online Zrt. egyesülhet a T-Com üzletággal.


T-Comline 1

Simó György. A vezér­igazgatói szék „megszûnhet” alóla.

SZEMÉLYES KÉRDÉSEK. A lapunk által megkérdezett távközlési cégek egy része „mérget venne rá”, másik részük valószínűnek tartja, hogy a T-Online Zrt. napjai cégjogi értelemben meg vannak számlálva. „Nincs napirenden ez a kérdés” – válaszolta ugyanakkor a Magyar Telekom Nyrt. képviselője a Figyelő felvetésére reagálva. A két állítás ugyanakkor lehet egyaránt igaz, ha a konkrét lépést csak később hajtják végre, de az elvi döntés már megszületett a vezetőségben. Ebbe az irányba mutat, hogy a napokban véglegesen is Simó Györgyöt, a T-Online vezérigazgatóját nevezték ki a T-Com üzletág vezetőjének. Erről a posztról még június 15-én távozott Christopher Mattheisen, Simó pedig, aki ekkor üzletágvezető-helyettes volt, megbízott vezetőként átvette a T-Com-ot. Mattheisen helyére azonban nem kerestek utódot, illetve azt Simó személyében találták meg, aki most már a T-Comot és a T-Online-t együtt vezeti. Ennek fényében sokak szerint borítékolható, hogy a jövőben a T-Online „betagozódik” a T-Comba, hiszen nem racionális Simó kettős pozíciója, s csekély a valószínűsége, hogy a T-Online élére keresnének helyette új vezetőt. A bölcsészből lett menedzser így várhatóan üzletágvezető marad, mivel a vezérigazgatói szék „megszűnhet” alóla.

Hasonló forgatókönyvről lehet szó, mint a T-Mobile beolvadásakor. Emlékezetes, hogy akkor Sugár András, a T-Mobile Rt. vezérigazgatója a mobil üzletág vezetője lehetett volna, ha elfogadja ezt a felkínált váltást. Bár a menedzser inkább vette a kalapját és távozott, egykori helyettese, Winkler János ma is T-Mobile üzletágvezető (és vezérigazgató-helyettes) a Magyar Telekomon belül. A csoport 2005 októberében hozott közgyűlési döntése után a T-Mobile mint önálló cég megszűnt. (T-Com nevű társaság egyébként nincs, a lakossági vezetékes telefonszolgáltatás mindig a Matáv, illetve mostani nevén a Magyar Telekom egyik üzletága volt).

Kizárásos alapon

Valószínűleg kedvezőtlen tartalmú levelet visz a posta a napokban a PanTel Kft. számára. Az alternatív távközlési cég a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatára vár, amelyből várhatóan az derül majd ki, hogy a jövőben nem lesz a Magyar Posta Zrt. szolgáltatója. A cég 2001 óta a GTS−Datanet Kft.-vel közösen biztosította a posta távközlési hátterét, a szerződés azonban hamarosan lejár. Kezdetben úgy tűnt, a konzorcium versenyben lesz az újabb megbízásért, a GTS−Datanet azonban – a PanTel közlése szerint a közbeszerzési pályázat beadási határideje előtt pár nappal – inkább a T-Systemsszel lépett partneri viszonyra. „Gazdasági szempontból nézve a T-Systems céggel alakított konzorcium sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít” – érvelt lapunknak a GTS−Datanet. A PanTel viszont a rövid idő miatt egyedül csak vitatható módon volt képes beadni a szükséges referencia-igazolásait, így ajánlatát a Posta kizárta a tenderből. Az évi 500-700 millió forintos megrendelésért így várhatóan egyedül csak a T-Systems-GTS-Datanet páros ad majd be árajánlatot. A Magyar Telekom Csoport ezzel újabb értékes partnert szerzett az állami szférában. Érdekesség, hogy a mostani kiírás szerint a szerződést később határozatlan idejűre is módosíthatják.

MÚLT ÉS JÖVŐ. Az 1998 decemberében Origo Kft. néven indult, majd nevét MatávNetre, 2001-ben pedig Axeleróra váltó internetes leányvállalat története a szakemberek szerint teljesen logikus. Kezdetben még kifejezetten érdemes volt külön társaságot létrehozni. „Az Axelero fiatalos, dinamikus, az új megoldásokra nyitott cég képét mutatta, s ezzel egyértelműen függetlenítette magát a Matávtól, amelyhez akkoriban egyáltalán nem ezeket az értékeket kapcsolták” – fogalmazott egy versenytárs képviselője. Sikeres is volt a vállalkozás, de áldozatul esett a T márkák magyarországi bevezetésének. Időközben azonban a piac és az előfizetők köre is megváltozott. Igény mutatkozik arra, hogy az ügyfelek egy kézből kapjanak mindenfajta távközlési szolgáltatást, a magenta színű T betűről pedig rögtön beazonosítják a piacvezetőt, amelytől egy helyen mindent megrendelhetnek. Másrészt az internet-hozzáférés és a világhálós tartalomszolgáltatás kezd igazi tömegtermékké válni: már nem csak a fiatalok és a dinamikus üzletemberguruk kiváltsága. A T-Online márka ma már ugyanolyan komoly, mint a T-Com vagy a T-Mobile, így viszont kevésbé van előnye a külön cégbe való „kiszervezésnek”.

A szakmában egyenesen azt valószínűsítik, hogy tartalmilag a T-Online kebelezi be a T-Comot, és ezt Simó pályája is szimbolizálja. Az internetes részleg technológiai értelemben a jövőt képviseli, míg a hagyományos hangátvitel a múltat. Igaz, üzletileg ma is a T-Com a nagyágyú (a T-Online tavalyi 7,7 milliárd forintos forgalma szinte eltörpül a vezetékes hangátvitelből származó bevételek mellett), az idő azonban a netes oldalnak dolgozik. A szélessávú internet, és az azon keresztül nyújtott – esetleg a jövőben egybegyúrt – szolgáltatások (telefon, IP TV, Origo portál, digitális zeneértékesítés, a Téka néven indított online filmkölcsönző és hasonlók) hosszabb távon kecsegtetőbb bevételi forrásnak számítanak, mint az analóg hangátvitel. Az egybeolvadásnak amúgy versenyjogi akadálya nincs, hiszen a tulajdonosi kör azonos.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik