Sok patikából eredmény nélkül távoztak az elmúlt napokban a gyártók üzletkötői, alig sikerült gyógyszert eladniuk. Azt követően, hogy az Országgyűlés elfogadta a liberalizációs törvényt, a patikusok egy része elbizonytalanodott, és úgy döntött, nem tölti fel a raktárkészletét. Közülük többen arra számítanak, hogy jövőre a szomszédságukban nyit üzletet egy versenytárs, vagy felvásárlási ajánlatot kapnak egy terjeszkedő befektetőtől, és a változásokat nem akarják nagy lekötött készletekkel várni. Eddigi „védett” helyzetük januártól megszűnik, mivel jövőre csaknem mindenhol szabadon nyithatók új gyógyszertárak, csak bizonyos könnyen teljesíthető feltételeknek kell megfelelni. Az óvatosság nem alaptalan: a patikabizniszben sokan látnak fantáziát, és a rajtvonalnál igazi nagyágyúk is helyezkednek.
A szakmában a Tesco Globál Áruházak Zrt. lépéseit figyelik a leginkább, a hipermarket lánc belépése alaposan felborítaná a piaci viszonyokat. A Figyelő információi szerint a Tesco szándékai komolyak, az áruházak üzletsorain saját patikákkal jelenne meg a cég. A liberalizációs törvény szerint bizonyos vény nélkül kapható (OTC) készítményeket a hipermarketben is lehet árulni jövőre, a Tesco azonban ennél többet szeretne: a vényköteles palettát is tartó komplett patikákkal bővítené a tevékenységét. „Vizsgáljuk a lehetőséget, amely elvben nem zárható ki, de nincs kidolgozott terv erre vonatkozóan” – mondta a Figyelőnek Hardy Mihály szóvivő. Mint hozzátette, a lehetőségek felméréséhez meg kell várni a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeleteket.
Informátorunk szerint viszont a társaságnál már azt is mérlegelik, belépjenek-e a gyógyszer-nagykereskedelmi piacra is. Ez speciális terület, a nagykereskedőket ugyanis két fontos kötelezettség terheli: teljes termékpalettát kell tartaniuk, s igény szerint minden patikát ki kell szolgálniuk. A hipermarketláncnak valószínűleg nem lenne kedvező, ha mindig minden gyógyszertárat kötelező lenne kiszolgálnia, hiszen elsősorban abban láthat üzletet, hogy saját patikáinak és esetleg a legjobban menő, nagy forgalmú egységeknek szállítson. Ugyanakkor egy, a nagykereskedelmi piacot jól ismerő szakember a Figyelőnek elmondta, az említett kötelezettségeket ma sem tartják be 100 százalékosan a piaci szereplők. Egy vidéki kis gyógyszertárnak például adhatnak akkora szállítási költséget tartalmazó árajánlatot, amit az úgysem fogad el. Ezek azonban egyedi, kivételes esetek, nem általános jellemzői a piacnak, a nagykereskedelmi rendszer stabilnak mondható.
Információink szerint Somody Imre több száz patika megnyitását tervezi. A Pharmavit felfuttatásával nevet szerzett vállalkozó titkársága nem kommentálták a fenti értesülést.
GYÓGYSZERGYÁRI DILEMMA. A szakmában a Tesco megjelenését nem csak azért tartják kulcsfontosságúnak, mert a megszokott viszonyok átalakulásától félnek, hanem attól is tartanak, hogy a lánc a nagykereskedelmi beszerzéseinél a versenytársaihoz képest alacsonyabb árakat tud majd kiharcolni. A gyógyszergyárak komoly dilemma elé kerülnének, ha a Tesco a termelői árak lenyomását tűzné ki céljául. Pedig ehhez hasonló példa már most is akad. Léteznek olyan – gyógyszergyárak által készített, gyógyszernek nem minősülő – termékek, amelyek ugyanannyiba kerülnek a patikában, mint a hipermarketben, utóbbiak azonban 15-20 százalékkal olcsóbban veszik a gyártótól, mint a gyógyszer-nagykereskedők. Utóbbiak eddig „szemet hunytak” e gyakorlat felett, mivel az érintett készítmények elenyésző részét adják az összesített forgalomnak. Ám ha ez általános gyakorlattá kezdene válni, akkor a nagykereskedelmi cégek is alacsonyabb árakat követelnének a gyártóktól.
Nem lehetetlen az sem, hogy „Tesco gazdaságos gyógyszerek” jelenjenek meg a piacon. Ezt úgy tudná elérni a hipermarket, hogy egy Magyarországon még jelen nem lévő gyárral külföldön legyártatná a termékeket, majd ezeket a saját márkanevével ellátva importálná. Például többfajta márkájú fejfájás-csillapító is létezik, holott ugyanazt a hatóanyagot tartalmazza. Elvileg nincs akadálya annak, hogy egy ilyen hatóanyagot tartalmazó szert az importőr a saját márkanevével lásson el, és a patikáiban forgalmazza. Ehhez törzskönyveztetnie kell a terméket, ám a piaci pletykák már azt is tudni vélik, hogy bizonyos törzskönyvezési eljárások mögött áttételesen akár a Tesco is állhat.
Természetesen a Tesco mellett a többi hipermarketlánc is gondolkodik a patikanyitáson. Ezek a cégek azonban más taktikát követnek; a hírek szerint nem tervezik a nagykereskedelmi szintű megjelenést, sőt a gyógyszertárak alapítását is partnereken keresztül képzelik el. Partnerből pedig valószínűleg nem lesz hiány, hiszen számos tőkeerős befektető szeretne beszállni az évente összesen mintegy 500 milliárd forint forgalmat generáló patikabizniszbe. Információink szerint Somody Imre, a többek között a Pharmavit felfuttatásával nevet szerzett vállalkozó több száz patika megnyitását tervezi. Ennek kapcsán megkerestük Somody titkárságát, ám lapzártánkig nem kommentálták a fenti értesülést.
REJTETT ÉRDEKLŐDŐK. Nem tudni, hogy az ismert üzletember terveivel összefügg-e, de tény, hogy a Gál András Levente Ügyvédi Iroda lapunk érdeklődésére megerősítette: ügyfeleik között van egy komoly befektető, aki vizsgálja a patikapiaci belépés lehetőségét. Gál András Levente 2000 és 2002 között az Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkáraként tevékenykedett. Érdekes módon egy hasonló nevű ügyvéd, Gál András István annak a Garai & Colnár Ügyvédi Irodának a munkatársa, amely többször dolgozott Somody Imre vállalkozásainak is. Úgy tudjuk, az inkognitóját őrző befektető az ügyvédi irodán keresztül 30-50 patika nyitását említve kezdett puhatolózó tárgyalásokat a jövőbeni potenciális partnerekkel.
A Figyelő értesülései szerint hasonlóan nagy fantáziát lát a gyógyszertárakban a Medico Uno Gyógyszermarketing Kft. is, amely a felvetést szintén nem kívánta kommentálni. A társaság az indiai Ranbaxy gyógyszergyár termékeinek hazai forgalmazójaként ismert, s mögötte a ciprusi – vagyis rejtett tulajdoni hátterű – Unotrust Worldwide Limited áll.
