Biztonsággal a telefóniában csak azt lehet megjósolni, hogy a helyzet mindig változik – idézi a szakmai körökben jól ismert mondást Babis Mazarakis, a Vodafone Magyarország Zrt. vezérigazgatója. Cége most ehhez a változó helyzethez igyekszik alkalmazkodni. A társaság a legutóbbi időkig tartotta magát azon meggyőződéséhez, hogy hosszú távon minden távközlési igényt ki lehet elégíteni pusztán mobiltelefonos hálózattal. Most azonban, a nemzetközi példák után, nálunk is elkezdett vezetékes telefonszámokat kínálni azoknak, akik ezt igénylik.
Babis Mazarakis vezérigazgató. Vezetékes telefont már igen, inter-netet még nem kínál a Vodafone.
Fotó: Lakos Gábor
VIRTUÁLIS VONALON. A Vodafone nem szerzett meg egyetlen vezetékes telefonhálózattal rendelkező magyar céget sem, és a sajátját sem építette fel. Ehelyett szolgáltatást vásárol az Invitel Zrt.-től, amely azt vállalta, hogy a Vodafone-előfizetőknek adott vezetékes telefonszámokra érkező hívásokat átirányítja azok mobiltelefonjaira. Technikailag elég bonyolult a háttérmegoldás, ám az előfizetők szempontjából viszonylag egyszerű: minden lakossági ügyfél kaphat a mobilszáma mellé egy vezetékest is, és az utóbbira beérkező hívásokat fogadhatja a mobiltelefonján. Ettől függetlenül szabadon dönthet arról, hogy – ha volt – megtartja-e vezetékes előfizetését. Vagyis előfordulhat, hogy valaki rendel egy vezetékes telefonszámot, de a lakásában fizikailag nincs is ehhez tartozó vonal, a beérkező hívások ugyanis mindig a mobilján landolnak. Ez első ránézésre akár furcsának is tűnhet, ám sokan ragaszkodnak ahhoz, hogy legyen vezetékes elérhetőségük, mert ha például az ismerőseik egy másik vezetékesről szeretnék őket elérni, akkor így olcsóbban megtehetik. A vállalatokat pedig az motiválhatja, hogy ügyfeleik nagyobb bizalommal hívnak vezetékes számot. Ezután megtehetik, hogy csak látszólag rendelkeznek ilyennel, s valójában kizárólag a Vodafone-nal állnak szerződésben.
A mobilhálózat – a bázisállomások által küldött földrajzi adatokat feldolgozva – „tudja”, hogy a mobiltelefonját kezében tartó ügyfél mikor tartózkodik otthon. Ezt az adottságot kihasználva a cég más díjszabást tud kínálni ugyanannak az előfizetőnek akkor, ha otthon van, illetve ha elment hazulról. Előbbi esetben a tarifarendszer részben a vezetékes telefonoknál megszokotthoz hasonlít.
Németországban már korábban elindult az efféle szolgáltatás, és az ottani 20 millió ügyfél közül 1,5 millióan elő is fizettek rá. „Magyarországon talán még ennél is jobb arányt érhetünk el” – bizakodik Mazarakis. A kezdeményezés egyébként az első lépése egy globális stratégiának, amelynek célja az, hogy az előfizetők a Vodafone-nak fizessék ki annak az összegnek egy részét, amit eddig a vezetékes vonal fenntartására fordítottak. Új bevételi csatorna megnyitásáról van tehát szó. Otthoni terepen, Nagy-Britanniában a cég azonban már megtette a második lépést is: belépett a szélessávú vezetékes internet (jellemzően az ADSL) piacára. A nagy változás abban áll, hogy korábban a cég ezen a téren kizárólag a 3G-ben bízott, mára azonban belátta, hogy – átmenetileg biztosan – vezetékes internetet is kell adnia. „Szemmel tartjuk a magyar ADSL piacot, vizsgáljuk a lehetőségeket, de egyelőre nem lépünk be” – mondja talányosan Mazarakis arra a kérdésre, hogy a brit gyakorlatot itt is követik-e a közeljövőben.
A cég 1999-es indulása óta az ügyfélszerzésre koncentrálta erőit, és – a két versenytárs kárára – dinamikusan terjeszkedett. A szeptemberi adatokat nézve azonban kiderül, hogy egy év alatt egyik mobiltársaság sem tudta növelni az előfizetők száma alapján meghatározott piaci részesedését. A Vodafone szemszögéből ez azt jelenti, hogy előretörése 22 százalékos részaránynál megállt. „Nem az a lényeg, hogy meghatározott időn belül bármelyik riválisunkat az ügyfélszámot tekintve megelőzzük” – mondja a trendre reagálva a vezérigazgató. A cég tehát más bevételi forrásokra helyezné a hangsúlyt, az újabb előfizetők megszerzése mellett az a cél, hogy a meglévők összesített költésének minél nagyobb hányada vándoroljon a társasághoz.
