A nyugdíjtörvény számtalan szigorítása közül viszonylag kevés figyelem jutott a nyugdíjszámítás szabályainak 2008-tól tervezett megváltoztatására, ami pedig a 2008 és a 2013 között nyugdíjba vonuló több százezer honfitársunkat érinti. A számítási szabályok két helyen változnak: az egyik növeli, a másik jelentősen csökkenti a várható nyugdíj összegét. Eredőjükként a kabinet szerint 7-8 százalékkal kapnak kevesebb nyugdíjat a visszavonulók, mintha a most érvényes szabályok szerint számítanák ki a nyugdíjukat, vagyis a kabinet közel a 13. havi nyugellátás összegének megfelelő pénzt vesz el a jövő nyugdíjasaitól.
Valorizálás, nettósítás
A mostani szabályok szerint a munkával töltött évek keresetét a nyugdíjazás előtti második év szintjére hozzák fel – az országos bérszint változásával korrigálva. 2008-tól a nyugdíjazást megelőző év lesz a sarokpont, vagyis a korábbi évek keresetét erre az évre aktualizálják – valorizálják. A módosulás egyértelműen igazságos, mert a mostani rendszer a nyugdíjazást megelőző két év inflációját nem veszi tekintetbe a járandóság összegének megállapításakor, ezért pusztán a nyugdíjazás időpontja miatt is jelentősen és indokolatlanul különbözhet nyugdíj és nyugdíj. A törvényjavaslat részletes indoklása szerint ez a változás önmagában 2,5-4,5 százalékkal növeli a nyugdíjak várható összegét.
Csakhogy ezzel együtt a mostani félbruttó helyett a nettó fizetéseket tekinti majd az állam 2008-tól a nyugdíjszámítás alapjának. Míg most az szja levonása nyomán megmaradt éves kereset jelenti a nyugdíjalap összegét, 2008-tól a kabinet tervei szerint a nettó kereseteket kell a nyugdíjalap összegébe számítani, olyan módon, hogy a fent említett valorizáció után az éves kereseteket a befizetett járulékokkal kell csökkenteni, majd a fennmaradó összegből kell levonni a már befizetett szja-t. A két intézkedés együttes hatására a kormány előterjesztése szerint 7-8 százalékos éves nyugdíjcsökkenés várható.
Igazságosabb az új rend?
A jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságával – 50 év alatt több mint másfélszeresére nő az idősek aránya a népességen belül – és az igazságosság követelményével magyarázza a módszertani változást a kabinet. Az utóbbi érv a törvényjavaslatban úgy szól, hogy az átlagnyugdíj elérte az átlagos nettó kereset 64 százalékát – a KSH-adat szerint az arány tavaly még csak 61,1 százalékos volt – ,ami önmagában magasnak számít, de nagyok a belső aránytalanságok, amelyek az új számítási rend nyomán nem fordulhatnak elő többet. Pont ezt kritizálta lapunknak Aszódi Pál fideszes képviselő, aki szerint a kormány a meglévő különbségek elsimítására és a nyugdíjak felzárkóztatásra kísérletet sem tesz.
A pártját a törvényjavaslat vitájában vezérszónokként képviselő politikus azt is elmondta, hogy a nyugdíjszámítási szabályok visszamenőleges megváltoztatása nemcsak bizonytalanságot kelt, hanem alkotmányos aggályokat is felvet, így elképzelhető, hogy a Fidesz a törvényjavaslat hétfői elfogadása után az Alkotmánybírósághoz fordul.
Az egyensúlyhoz kevés
A fenntartható nyugdíjrendszer irányába tett, a rendszer egyenlegét rövid távon szépítő kisebb változtatásnak nevezte a törvényjavaslatot Palotai Dániel. A Magyar Nemzeti Bank elemzője úgy látja, hogy a tervezett intézkedések nem elegendőek a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságához, vagyis önfinanszírozásához, amihez újabb kormányzati beavatkozásra lesz szükség.
A jegybank szakértője szerint ezért a nyugdíjrendszerhez vagy a kiadási, vagy a bevételi oldalon ismét hozzá kell nyúlnia a kabinetnek. Palotai Dániel a nyugat-európai példák alapján inkább az előbbit ajánlaná, ami gyakorlatilag a korhatár emelését, az induló nyugdíjak további mérséklését, vagy a nyugdíjak indexálásának megváltoztatását jelentheti – a politikai döntéshozók ízlése szerint.
Az elemző kiemelte: a törvényjavaslatban sem a korhatár emelése, sem a mostani indexálás megváltoztatása nem szerepel, pedig éppen ez utóbbival javult jelentősen Nyugat-Európában a nyugdíjrendszerek egyensúlya. Ott a járandóságokat ugyanis kizárólag az inflációval igazítják ki, tehát azok reálértéke nem nő, míg itthon a reálbérek emelkedése is automatikusan növeli a nyugdíjak vásárlóértékét.
2013-tól ráadásul újra kezdődhet a jogszabályalkotás, mert a társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény értelmében akkortól teljesen megváltozik a nyugdíjszámítás rendszere, amiről egyelőre csak annyi tudható, hogy a nettó helyett a bruttó keresetek jelentik majd a járandóság alapját, és új szorzóval számítják ki a nyugdíjakat – emlékeztetett Palotai Dániel.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
