Gazdaság

Másnaposság ellen

A szerkezetátalakítás a kulcsa az euró­zóna-csatlakozás utáni „másnaposság” elkerülésének - állítja egy független brit kutatóintézet.

Viszonylag gyengén teljesítenek az eurózónában a dél-európai országok. Ez felveti a kérdést, hogy a 2004 óta uniós tag – erős GDP-növekedési potenciállal rendelkező, ám egyúttal inflációs veszélyeknek kitett – országok mennyire lehetnek kívánatosak a valutaunió számára.

Közgazdászok körében gyakran használatos kifejezés a Maastricht utáni másnaposság. Ez arra a lehetőségre utal, hogy az eurózóna belépési kritériumait erőltetett ütemben teljesítő országok a taggá válás után sokkal érzékenyebben reagálnak a gazdasági ciklusok változásaira. Tovább nehezítheti a helyzetet, hogy a valutaunió államai nem rendelkeznek önálló monetáris politikával. Így a gazdaság fellendülésére és lanyhulására nem adhatnak testre szabott választ.


Másnaposság ellen 1

A Chatham House (The Royal Institute of Inter­national Affairs), egy független brit kutatóintézet elemzése dél-európai példákat megvizsgálva arra jutott, hogy nem az eurózóna-beli tagság az alapvető oka a dél-európai rossz teljesítménynek; a régió országainak problémái sokkal szerteágazóbbak annál, hogy erre az egyetlen tényezőre lehetne azokat visszavezetni. A Maastricht utáni másnaposságot, a rugalmatlan alkalmazkodást alapvetően az idézi elő, hogy ezen országok számos területen elmulasztották a nagy elosztó rendszerek szerkezetének átalakítását.

A közép- és kelet-európai régióban ezzel szemben, történtek reformok, s ez ebből a szempontból jobb helyzetbe hozza a térséget a dél-európainál. A kedvezőbb gazdasági szerkezet azt eredményezheti, hogy az egyensúlyi, fenntartható növekedéshez való visszatérés itt könnyebb lesz. Jó példa lehet erre a munkaerőpiac. A 2004-ben EU-taggá vált országok az elmúlt évtizedben sokat tettek azért, hogy rugalmasabb munkaerőpiacot hozzanak létre, így például ebből a szempontból Szlovákia vagy Litvánia kedvezőbb helyzetben van, mint mondjuk Portugália. A szerkezetátalakításban előrébb járó közép- és kelet-európai államok kevésbé érzik meg a gazdasági ciklusok változékonyságát; Maastricht – az eurócsatlakozás – után így a nagy másnaposság valószínűleg elmarad, bár némi fejfájás azért nem zárható ki.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik