– A közigazgatási teljesítményértékelési rendszertől (TÉR) csak 2011-re várnak eredményt. Nem túl óvatos terv ez?
– Ez így nem pontos, a TÉR 2009-re már tökéletesen működni fog. Ha korábbi nyilatkozataimra gondol, a 2011-es évet a puding valódi próbájaként emlegettem: akkor lesz Magyarország az EU soros elnöke, s mindenki számára egyértelművé válik, mit sikerült elérnünk a modern közigazgatás megteremtésében. És mit nem.
– Azért 2009 sincs sokkal közelebb, mint 2011…
– A vezetéstudományi guruk szerint azok a kultúraváltási projektek, amelyektől ripsz-ropsz reméljük a megváltást, halálra vannak ítélve. Az átalakításnak be kell érnie, az első eredmények akár 3-5 évet is várathatnak magukra.
– A versenymezőnyben ez aligha lenne tolerálható.
– Dehogynem. Bár az üzleti élet gyorsabban mozdul meg, bár 2-3 esztendőt ott is felemészt egy kultúraváltás. De ott verseny van, a közigazgatásban pedig legfeljebb azóta beszélhetünk valami hasonlóról nemzetközi szinten, amióta kiváltottuk a brüsszeli klubtagságit. Persze, nehéz egy lapon említeni mondjuk a mobilszolgáltatók harcát, meg azt a versenyt, amit a 25 pénzügyminisztérium támaszt egymással szemben.
– Úgy hírlik, a tempót tekintve nem azonos az álláspontja Draskovics Tiboréval, az Államreform Bizottság vezetőjével.
– Viták nélkül nem lehet dolgozni, ám ezekkel együtt is tökéletes az együttműködésünk. Ő a szerkezeti átalakításért felel, mondjuk úgy, a hardver részért, én a szoftverért: 16 évvel a rendszerváltás után legyen végre szemléletváltás a közigazgatásban.
– Ehhez rendelkezésére állnak a szándékokon túli feltételek is?
– A júliusi munkába állásom óta ért kevés kellemes csalódás egyike, hogy a megismert köztisztviselők többsége szakmailag remekül felkészült, tenni vágyó, a változtatásokra nyitott ember. Azt azért látni, hogy a félelem kultúrája rengeteg kárt okozott: a felelősséget büntetésként megélő köztisztviselő mindent akar, csak hibázni nem, inkább a rutinokba menekül. Én azt szeretném, hogy merjen felelősséget vállalni, merjen kreatív lenni. Ezért kezdtünk belső kommunikációs road-show-ba a tárcáknál. Szeretném, ha a hivatalsegédtől a miniszterig mindenki megértené, hová is tartunk.
– Beavatná a részletekbe a Figyelő olvasóit is?
– A TÉR a mit és a hogyan kérdésekre keresi a választ: elérte-e az illető az előre meghatározott feladatokat, megvalósította-e – s ha igen, milyen úton-módon – a számára megfogalmazott célkitűzéseket. A teendőket az év eleji beszélgetésen a vezetőnek a lehető legkonkrétabban kell közölnie, határidőkkel, elvárásokkal. Ez az alapja a szöveges önértékelésből és vezetői értékelésből álló procedúrának, amelyben 40-40 százalékot nyom a latba a mit és a hogyan, a fennmaradó 20 százalékot pedig a munkaköri leírás rutinfeladatainak értékelése adja. Az így elérhető maximum 100 pontból kiindulva ötfokozatú skálán osztályozzuk a köztisztviselőket, a nagy szervezetek eloszlási jellegzetességei alapján. A többség – meglátásunk szerint 55 százalék – a középső, jó teljesítményt nyújtók táborába tartozik majd, 25 százalék lesz az átlag felettiek aránya, míg a kimagasló és az átlag alatt produkálóké 10-10 százalék.
– Nem tartanak attól, hogy a felső szinteken mindenki kimagaslót nyújt majd, míg lefelé haladva…
– Ezt azzal védjük ki, hogy az említett eloszlásnak minden egyes vezetői szinten érvényesülnie kell. Amúgy a TÉR-t először jövő januárban használják majd élesben, egy általunk szervezett workshop keretein belül, tehát ellenőrzött módon, a vezetők körében. A rendszer előbb a minisztertől az osztályvezetőig terjedő kategóriákat érinti majd. A teljes közigazgatásra csak 2008-tól terjesztjük ki, de akkortól már csakis ennek alapján lehet teljesítmény alapján járó jutalmat fizetni.
– Mekkora összegekről lehet szó?
– A felső egytized, tehát a valóban kiemelkedően dolgozók, évente 4,5-7 havi fizetésüket is hazavihetik jutalomként, míg az elvárt teljesítményt nyújtók 0,5-2 havira számíthatnak. Azaz az eddig gyakorlattal szemben, amely szerint a köztisztviselők 80-85 százaléka kapott – valljuk be, meglehetősen szubjektív értékítéletet követően – bónuszt, a TÉR 90 százalékukat jutalmazza majd.
– Az alsó egytizednek pedig útilaput kötnek a talpára?
– Szó sincs róla. Abba a 10 százalékba beletartoznak egyfelől azok, akik kapnak még egy lehetőséget, valamint azok, akik csapnivalóan, elfogadhatatlanul dolgoznak. A 10 százalék összeállhat akár úgy is, hogy 10:0 a javítandó teljesítményűek javára. A menthetetlen kategóriánál pedig legalábbis bojkottálni kell a munkát.
– Nem tart attól, hogy a köztisztviselők ódzkodni fognak a TÉR-től, nyűgnek érzik majd? Az eddigi teljesítményértékelést is leginkább koloncnak tekintették.
– Nem véletlenül, eddigi formájában az egész nem ért semmit. Nem egységes, nem objektív, és mivel semmilyen visszajelzésnek nem képezi alapját, teljesen fölösleges. A TÉR egy valós képet nyújtó teljesítményértékelési rendszer, és ennek alkalmazására fel is készítjük az érintetteket.
– Ebbe beleérti a minisztériumi személyügyiseket is? Velük mit terveznek?
– A januárban létrejövő Kormányzati Személyügyi Központot döntően a tárcák hr-főosztályairól távozókkal töltjük fel. Meggyőződésem, hogy a háttértevékenységeket érdemesebb egy helyen, egységesebb módon működtetni. Az üzleti életben megosztott szolgáltató központnak – shared service centernek – hívják azokat az intézményeket, amelyek a jobbat-olcsóbban elvet követve megszüntetik a felesleges szervezeti multiplikációkat. Ez lesz nálunk a KSZK, miközben a hr-főosztályok vezetői – személyügyi megbízottként – belső konzulensi feladatokat látnak el a miniszterek mellett. De hogy pontosan mi marad a tárcáknál az átalakítás során, az decemberben dől el.
