Személyi hitel? Igen. Lakáshitel? Persze. Áruvásárlási és gépjárműhitel? Minden mennyiségben. Ezek alapján nem csoda, ha egyre több szakértő aggódik a hazai lakosság eladósodása, valamint a devizahitelek térnyerése miatt. Akad azonban egy szegmens, amely – legalábbis egyelőre – egyáltalán nem érdekli az embereket: utazni szinte senki sem akar hitelből.
„A magyarországi bankok rugalmatlansága a legfőbb oka annak, hogy az utazási kölcsönök nálunk ilyen marginális szerepet töltenek be. Az angolszász országokban a válófélben lévő háziasszonyoknak a bírósági tárgyalás előtt is nyújtanak hitelt, nálunk ilyesmi elképzelhetetlen. Mindez pénzügyi kultúra kérdése” – fogalmaz kissé sarkosan Seres György, a Quaestor Rt. kommunikációs igazgatója. Véleménye szerint azonban csak idő kérdése, hogy mikor érjük el a nyugat-európai országok átlagát, ahol az utazások 30 százalékát, sőt, néhol felét is hitelből finanszírozzák a családok.
Kései start
A bankok – kivéve az OTP-t, amely már régóta nyújt ilyen kölcsönt irodája, az OTP Travel utasainak, illetve a Postabankot, amely viszont az Erste Bankba olvadásakor megszüntette a módozatot – bő két éve nyújtanak utazási hiteleket. Ez idő alatt a Magyar Cetelem Bank 35-40 millió forintot folyósított, a Credigen Bank pedig havi átlagban 20 efféle hitelszerződést köt. E számok alapján nem meglepő, hogy a folyósított utazási hitelek összege nem képvisel jelentős részt a hitelállományban. Rajtuk kívül egy takarékszövetkezet, a Forrás dolgozott ki kifejezetten a Quaestor számára módozatot. A többi utazási iroda közül a Malév Air Tours és a Vista a Cetelem hitelét ajánlja, a Credigen pedig – az Ibusz, a TdM Travel Tours és az Aeroviva mellett – több kisebb iroda ügyfeleit finanszírozza. Az OTP Travel partnere az OTP Bank.
Az igényelhető hitel minimuma 20 ezer forint, a plafont pedig 2 milliónál húzzák meg. A bankok és az irodák általában 100-150 ezer forintos (a Quaestor ennél magasabb, 300 ezer forintos) átlagos hiteligényről számoltak be. Az előírt önrész változó, a futamidő pedig 6 és 48 hónap között szóródik.
Ugyanakkor Lendvai János, a Magyar Cetelem Bank elnök-vezérigazgatója szerint nem racionális, ha egy utazás költségét négy éven keresztül törlesztik, s mások is úgy vélik: jó, ha a következő évi nyaralás kezdetére kifut a hitel.
A korántsem pezsgő piacot látva sokan egyáltalán nem erőltetik a dolgot. „A Chemol Travel nem is próbálkozik utazási hitelekkel, olyan elenyésző az érdeklődés” – mondta a Figyelőnek Simon András, az utaztató cég vezetője. Meglátása szerint azok az irodák, amelyek két-három évvel ezelőtt beszálltak ebbe az üzletbe, nem tudták lényegesen növelni forgalmukat. A jelek szerint honfitársaink egyelőre előbb lakást, frizsidert, majd plazmatévét vesznek hitelbe, s csak utána jönne – ha jönne – az utazás. Az OTP-nél is úgy látják, a mérsékelt érdeklődés alapvetően a fogyasztási szokásokra vezethető vissza, bár arról nincs becslés, hogy a szabad felhasználású hitelek mekkora részét fordítják ügyfeleik nyaralásra.
THM-re érzékenyen
A hiteltípus sikertelenségének fő oka minden bizonnyal az, hogy igencsak borsos áron mérik: a kamatot és a kezelési költséget is tartalmazó teljes hiteldíj mutató (THM) 26,3 és 35,0 százalék között szóródik. Mohácsi Péter, a Vista pénzügyi igazgatója azonban a közeljövőben a hiteldíjak csökkenését várja, náluk például már előkészületben áll egy új, 22-24 százaléknál nem magasabb költségű módozat, ami jótékonyan hathat a keresletre. Az ügyfelek THM-érzékenységét mutatja, hogy amikor a Vistánál bevezetési akcióként három hónapon keresztül nullás mutatóval kínálták a terméket, havonta legalább félszáz ilyen szerződést kötöttek, azóta viszont csak havi néhány jön össze.
A magas THM-eknél is kedvezőtlenebbül érintheti a potenciális utazókat, hogy a last minute utak nem fedezhetők kölcsönből. Az akciózás már amúgy is kényszermegoldás, s nem várható el az irodától, hogy még hitelt is felajánljon hozzá. Márpedig ha egy ügyes fogással egy 150 ezer forintos görögországi út alig 100 ezerért megcsíphető, százszor is meggondolandó, érdemes-e ezek után katalógusból lefoglalni az utat – mondták az egyik irodánál.
Szebb jövő?
A nehézségek ellenére a piac szereplői úgy látják, néhány éven belül jelentős növekedés várható e hiteleknél, s a tortából azok haraphatnak majd a legnagyobbat, akik időben odaállnak a startvonalra. Amint arra a Credigen Banknál rámutattak, az áruhitelezés is akkor futott fel, miután a nagy multinacionális kereskedelmi cégek megjelentek, s forgalmuk növelése érdekében lemondtak nyereségük egy részéről. Így amikor leszálló ágba került például a hűtőgép- vagy tv-értékesítés, 20-25 százalékos árrésükből hajlandók voltak megfinanszírozni a vevő 0 THM-es hitelét.
Az utazási irodák is tudják, hogy az áruhiteleknél nem a bankok jótékonykodása okán lehet elcsípni 0 százalékos akciókat, s a pénzintézetek maguktól nem fognak kamatot mérsékelni. A labda az irodáknál pattog, az ő mozgásterük viszont jóval kisebb a nagy kereskedelmi láncokénál, hiszen csupán 8-12 százalékos marzzsal dolgoznak, ami behatárolja nagyvonalúságukat. Könnyebb helyzetbe csak a kereslet növekedése, az árrés tágulása kapcsán kerülhetnének, erre azonban a következő években csak az igen optimisták számítanak. Mert az még hagyján, hogy emelkedik azok aránya, akik az interneten keresztül maguk szervezik meg az utazásukat, de a forint gyengülése és a megszorító csomag keresletszűkítő hatása sem az utaztatóknak dolgozik.
