Gazdaság

Benzinszezon

Egyszeri tényezők hajtották fel az első félévben az üzemanyag-eladásokat.

Szép volna, ha a magyar üzemanyag-piac valódi viszonyait tükrözné az első féléves eladási statisztika, az olajtársaságok azonban nem áltatják magukat. Az első félévben a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) adatai szerint összesen 18,8 százalékkal nőtt az üzemanyagpiac, ezen belül 6,3 százalékkal több motorbenzint és 11,8 százalékkal több gázolajat adtak el a MÁSZ tagvállalatainak kútjainál, amelyek piaci részesedése 85 százalékosra tehető. A forgalomban azonban számos olyan szezonális tényező is érvényesült, amelyek jócskán torzítják a képet.


Benzinszezon 1

A gázolajpiac bővülését egyrészt a gazdaságélénkülés magyarázza, ami növekvő áruszállítási igénnyel párosul. Másrészt rendkívüli mértékben megugrott az új személyautókon belül a dízel üzeműek aránya: szakértők ezt 25-30 százalékra teszik (a teljes járműparkon belül súlyuk egyelőre így is csak 10 százalékra becsülhető). Az is fontos momentum, hogy a pénzügyőrség szívós és kitartó munkájának köszönhetően a keleti határszélen sikerült majdnem teljes egészében felszámolni az üzemanyag-csempészetet. Egy további, és már a motorbenzin-piac teljesítményét is érintő körülmény a nyári szabadságolási szezon. Ekkor azok is előveszik autóikat, akik egyébként egész évben a tömegközlekedést választják, ráadásul a külföldi autós turisták tankolása is növeli az eladásokat.

Wilde György, a MÁSZ főtitkára szerint szeptember elején jön majd el az igazság pillanata: ekkor derül ki, hogy a piac normál körülmények között hogyan reagál a korábban abnormálisnak gondolt, ám időközben hétköznapi valósággá vált 300 forint feletti árakra. Szerencsés esetben, éves átlagban az üzemanyag-kereskedők megúszhatják a forgalom stagnálásával, de elképzelhető a visszaesés is. Az olajárak tekintetében ma már cseppet sem mindenható OPEC előrejelzése szerint egyébként 2007-ben globálisan mérséklődni fog az olajigény növekedési üteme, ez pedig olyan fordulat, amitől az olajtermelők mindig is tartottak.

Attól azonban a jelek szerint sajnos nem kell tartaniuk az olajtermelő országoknak, hogy a fekete arany tarifája esésnek induljon. Kedd délután a nyersolaj hordónkénti ára – napon belül egy dollárral emelkedve – 76 dollár fölé kúszott. (A kurzus korábban már a 78 dollárt is megjárta, s az idén összesen 24 százalékkal emelkedett.) Kereskedők szerint kizárt, hogy az árak akárcsak a távolabbi jövőben is konszolidálódjanak, sőt további emelkedésre lehet számítani. A piaci szereplők ugyanis attól tartanak, hogy az Izrael és a Hezbollah közötti konfliktus kiszélesedhet, s a jelenleginél is bizonytalanabb helyzetet idézhet elő a világ olajtermelésének csaknem egyharmadát adó közel-keleti térségben. A legfőbb veszélynek azt tartják a befektetők, ha Szíria és Irán – amely a Hezbollah egyik legnagyobb pénzügyi támogatója, s az OPEC második legnagyobb kitermelője Szaúd-Arábia után – belekeveredik a fegyveres konfliktusba.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik