Az elmúlt időszakban jelentős hullámzáson mentek keresztül a részvényárfolyamok. Ez elsősorban a globális trendeknek volt köszönhető, de nem kedvezett a részvényesi értékeknek a Gyurcsány-csomag sem.
Mindez jelentős forintgyengüléssel kísérve következett be, ami együttesen bizonyos cégek profitjára kisebb, másokéra nagyobb hatást gyakorol.
Csapás a bankokra
A legtöbb kapkodást a kormány a bankokat sújtó különadóval kapcsolatban követte el, amelynek köszönhetően hatalmas bizonytalanság alakult ki a befektetők körében. Az összesen háromszor bejelentett és kétszer visszavont javaslat végül olyan formát öltött, amelynek értelmében a támogatott lakáshitelek kamat- és nem kamat jellegű bevételét egyaránt 5 százalékos adóval sújtják. Ez – amennyiben az esetleges alkotmányossági próbát is kiállja – a bankszektornak 25 milliárdjába fog kerülni évente. A bankok terheit tovább növeli a 4 százalékos társasági nyereségadó-növekedés, az eho és az áfa változása is. Az OTP Bank esetében, a számla végösszege mintegy 15 milliárd forint lesz, amely a profit 8 százalékát radírozhatja ki.
Az FHB esetében a korábbi átgondolatlan terv után már arányosabb teherviselésre lehet számítani, és így a számla végösszege nem valószínű, hogy meghaladja a 2 milliárd forintot. Mindkét bank igen aktív a devizahitelezésben is, de mivel a lakosság viseli a devizaárfolyamok és a devizakamatok kockázatát is, így csak akkor éri ezeket a bankokat veszteség, ha tömegesen mennének csődbe a lakáshitelesek. Ettől a jelenlegi 280 forintos eurókurzusnál nem kell tartani.
A bankok részvényárfolyama a májusi csúcsukhoz képest 10-20 százalék körüli mértékkel állnak alacsonyabban. A veszteség azért csak ennyi, mert az elmúlt pár hétben jelentős mértékű árfolyamemelkedésnek lehettünk szemtanúi, például az FHB 945 forintos mélypontja után magára talált, és visszatért az 1200 forintos árfolyam fölé. Az elemzők szerint az OTP továbbra is alulértékelt maradt mind abszolút, mind relatív értelemben. A jelenleg 10-es P/E (árfolyam/ egy részvényre jutó nyereség) mutató alapján például a régió egyik legolcsóbb bankjaként tisztelhetjük a magyar multit.
Mit okoz a gyenge forint?
Más iparágakban nem a megszorító csomag, hanem a forint árfolyama gyakorol fontos hatást a cégek jövedelmezőségére. A gyógyszergyárak esetében, amelyek árbevételük döntő többségét exportként realizálják, a forint gyengülése profitnövelő tényezőként hat. A Richter és az Egis is várhatóan jelentős mértékben profitál a forint gyengüléséből, amit azonban befolyásolhatnak a cégek árfolyamfedezési stratégiái. Az említett vállalatok ugyanis gyakran élnek a struktúrált pénzügyi megoldások nyújtotta lehetőségekkel, amelynek következtében ellensúlyozható a forinterősödés során bekövetkezhető veszteség, de ez egyúttal a forintgyengülés pozitív hozamait is mérsékelheti.
A Richter az év elején bejelentette, hogy szünetelteti a határidős kontraktusok kötését, és vélhetően ez a politika meg is hozza majd az eredményét: hiszen teljes mértékben élvezheti a forintgyengülés jótékony hatását, míg a határidős kontraktusok veszteségeitől nem kell tartania. Az Egis esetében viszont vélhetően számítani kell pénzügyi veszteségekre is.
A Mol profitja szintén bővülhet a forint gyengülése miatt. A társaság értékesítése ugyan mindenhol a helyi devizában történik, azonban az üzemanyagárak a nemzetközi jegyzésárak dollárban kifejezett értékéhez vannak kötve. Ez azt jelenti, hogy a társaság áthárítja a fogyasztókra a forintgyengülés hatásait. A működési költségek egy része viszont forintban van, és így a különbözet a Mol számára profitnövelő hatású. Ezt azonban csökkentheti a devizahiteleken elszenvedett veszteség, ami a viszonylagosan alacsony eladósodottságnak köszönhetően várhatóan nem lesz jelentős. Ennél még talán a kormány megszorítási csomgjának Mol-t érintő része is jelentősebb lesz, ami jövőre 8-10 milliárd forintot vehet ki az olajrészvényesek zsebéből.
A Magyar Telekom helyzete a legegyszerűbb. A társaságra nincsen jelentős hatással a forint árfolyamalakulása, és devizahitelei is elenyészőek. A megszorításokon keresztül azonban a telekomcéget is jelentős veszteség éri, egyrészt a megnövelt adókon, másrészt a lakossági elvonásokon keresztül. A telekommunikációs szolgáltatások forgalma ugyanis szorosan együttmozog a gazdaság növekedésével, márpedig a lakosságnak a telefonszámláján is spórolnia kell majd a jövőben. Ez a Magyar Telekom árbevételét is megcsappanthatja, amit a társaság vélhetően újabb elbocsátásokkal tud csak majd kompenzálni.
A szerző az ING elemzője.
