A testület közleményében kinyilvánítja, hogy a kormánnyal egyetértésben meghatározott középtávú célja továbbra is az árstabilitásnak megfelelő 3 százalék körüli inflációs szint elérése és fenntartása.
A Monetáris Tanács szerint a közelmúltban bejelentett költségvetési lépések jelentősen hozzájárulnak a gazdaság megbomlott belső és külső egyensúlyának helyreállításához.
A testület az alapkamat fokozatos emelésével olyan monetáris kondíciókat kíván kialakítani, amelyek mellett az infláció visszatér az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos szintre.
A vártnál kevésbé gyengül a forint
A forint gyengült ugyan a kamatemelés elmaradásának bejelentését követően, de a vártnál kisebb mértékben. Az alapkamat szinten maradásának 14 órai bejelentése előtt 281,50 forinton állt az euró jegyzése, majd 282,60/70 forintig ugrott a várt 285 forinttal szemben. A piacon azzal magyarázzák a heves reakciók elmaradását, hogy az amerikai piacok már hétfőn is csak „félgőzzel” működnek, kedden pedig a Függetlenség napja miatt zárva tartanak.
Az MTI által megkérdezett elemzőket nem is annyira a kamatemelés elmaradása lepte meg, hanem az, hogy a jegybank közleménye sezrint szóba sem került az emelés. A piacon többségben voltak ugyan azok a vélemények, miszerint a Monetáris Tanács 50-75 bázisponttal emeli az alapkamatot, de többen – főként londoni elemzők – hangoztatták azt is, hogy az MNB „kevéssé érzékeny a rövid távú árfolyam-kiugrásokra” és szakítani akar a „vész-kamatemelések” gyakorlatával, amelyet a múltban időnként alkalmazott.
A Monetáris Tanács július 24-én esedékes soros kamatdöntő ülésén azonban piaci vélemények szerint – a jelenlegi helyzet alapján – biztosra vehető a kamatemelés, amelyet a piac körülbelül már be is árazott.
Olaj a tűzre
Suppan Gergely a Takarékbank elemzője váratlannak nevezte, hogy a kamatemelés szóba sem került a Monetáris Tanács ülésén és azt is, hogy a testület közleményében hitet tett a kormány kiigazító csomagja mellett. Azt is meglepőnek nevezte, hogy a jegybanki közlemény alapján az MNB elérhetőnek tartja 2008-ra a 3 százalékos inflációs célt, amire az elemző szerint nem sok esély van.
Suppan Gergely szerint „olaj a tűzre” a Monetáris Tanácsnak az a kijelentése, amellyel a tanács az alapkamat fokozatos emelését helyezte kilátásba. „Ez a spekulációknak nyithat teret” – mondta.
Nem lehetett jó döntést hozni
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Rt. elemzője szerint a hétfői ülésen nem születhetett „jó” döntés. A soron kívüli kamatemelés ugyanis az elemző szerint azt tükrözte volna, hogy a jegybank döntése nincs összhangban a kommunikációjával. Ugyanakkor a piac már korábban is nagyobb mértékű kamatemelést tartott volna célszerűnek – tette hozzá.
Török Zoltán hangsúlyozta, hogy döntően nem az alapkamat változása határozza meg a forint árfolyamának alakulását, hanem a feltörekvő piacokat jellemző befektetői hangulat. Az elemző szerint a tőkepiacok jelenlegi bizonytalansága és a magyar gazdaság sérülékenysége miatt nem zárható ki, hogy a jegybanknak a „menetrendtől” eltérően kell, akár jelentősebb mértékben is változtatnia az alapkamaton. Az elemző szerint a következetes kommunikáció miatt utalt a Monetáris Tanács a további kamatemelési lépésekre.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
