Néhány éve orosz tudósoknak, az idén februárban pedig egy izraeli fizikusnak is sikerült ez az áttörés, míg most német kutatók fejlesztettek sikerrel gömbvillámot, vagy legalábbis ahhoz hasonló tüneményt.
A Max Planck Institut plazmafizikai laborjának gömbvillámgyártó módszere igen egyszerű: két elektródát merítenek egy sós vizet tartalmazó edénybe, majd a rendszerbe erősáramot vezetnek. A világító és változatos színű gömbök, amelyeket alighanem ioniozált vízmolekulák alkotnak, az egyik elektróda körül kialakuló és felszálló vízpárában jelennek meg. Ezek, bár hasonlítanak a gömbvillámokra, valószínűleg nem azok: a megfigyelések szerint sokszor percekig stabil természeti jelenséggel szemben ugyanis mindössze a másodperc egyharmad részéig léteznek. Hogy valójában micsodák e plazmagömbök, azt – a korábbi mű-gömbvillámokhoz hasonlóan – egyelőre fejlesztőik sem tudják; jelenleg elméleti anyagformák tulajdonságaival vetik össze mérhető fizikai paramétereiket.
