A Fidesz és az MSZP javított, előbbinek 16-ról 18 százalékra, utóbbinak 11-ről 13 százalékra nőtt a választókorúak egészén belüli támogatottsága. Az Ipsos elemzése szerint a többi párt nem profitált a választók enyhe aktivizálódásából, a Jobbik 8, az LMP 4, a Demokratikus Koalíció 2 százalékos tábort tudhat maga mögött az összes választókorú körében. Kevés a biztos választó, e csoportba alig háromtizednyien tatoznak, ezért az Ipsos az adatokat csak tájékoztató jellegűeknek tartja: a Fidesz 40, az MSZP 27, a Jobbik 20, az LMP 6, a Demokratikus Koalíció 4 százalékon áll a “biztos pártválasztók” körében.
Az elmúlt hetekben az Ipsos szerint két olyan változás történt a pártok támogatottságában, amelyek lefékezték, illetve némileg vissza is fordították a korábbi hónapok tendenciáit.
Három érdekesség
- Az őszi, téli hónapokban kifejezetten népes volt a pártoktól távolságot tartók csoportja, januárban eddig soha nem tapasztalt magasságokban, 57 százaléknál járt az arányuk. Ezúttal nem folytatódott tovább e választói közeg bővülése, sőt 4 százalékponttal kevesebben lettek.
- Megállt a Fidesz augusztus óta minden hónapban érzékelhető visszaesése; a mélypont a januári 16 százalék volt, innen lépett most feljebb a kormánypárt 18 százalékra.
- Akárcsak a Fidesz, az ellenzéki párt is 2 százalékponttal tudta növelni tábora méretét az utóbbi hetekben.
Úgy tűnik, hogy a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval történő tárgyalásokat övező kormányoldali és ellenzéki reakciók, az utcai demonstrációk, a miniszterelnök Európai Parlamentben, illetve itthon évértékelőként elmondott beszédei ráirányították a figyelmet a politikai szereplőkre. Az Ipsos szerint olyan választók is állást foglaltak, akikre egy ideje inkább a közélettől való távolságtartás volt jellemző.
Míg a múlt hónapban mind a kormányzat, mind az ellenzék munkájával kapcsolatban a rendszerváltás utáni időszak legerőteljesebb kritikája fogalmazódott meg, (19-19 ponttal értékeltek az emberek), most februárban a minősítő pontszámok valamivel javultak: a kormányzati tevékenységre 25 pontot adtak, az ellenzékére 23-at.
Beindult a vidék
Az aktivizálódó választók javarészt kis településeken élnek, akik azzal, hogy a Fidesz és az MSZP felé mozdultak, némileg átalakították a szavazótáborok településtípus szerinti szerkezetét. A változások a kiegyenlítődés irányába hatottak, azaz mindkét pártra igaz, hogy a fővárosban, a vidéki városokban valamint a falvakban közel azonos a támogatók aránya. A Fidesz tábora az előbbi sorrendben 20, 18, 18 százalék, míg az MSZP-é 15, 13, illetve 13 százalék.
A kormánypártnak széles a társadalmi beágyazottsága, az egyes lakossági csoportokban. Amíg a Fidesz nagyjából minden rétegben azonos erőt képvisel, addig az MSZP-nél akadnak kiugró értékek, ilyen például az ötvenes korosztályban mért 19 százalékos, a náluk idősebbek körében mért 23 százalékos támogatottság vagy a harminc év alattiak körében mért 8 százalék. A Jobbik pozíciói a húszas-harmincas korosztályban a legerősebbek (13 százalék), a hatvan év felettiek csoportjában a leggyengébbek (3 százalék). Az LMP csúcsértéke a fővárosban és a fiataloknál található 6 százalék, a falvakban és az idősek körében viszont csak 1 százalékos.
Négy hónap kutatásai alapján a Demokratikus Koalíció szavazótáborának jellegzetességeinek nevezi az Ipsos, hogy a DK támogatottsága az életkor és az iskolázottság emelkedésével egyre nagyobb és a párt sokkal erősebb a nagyvárosokban (különösképpen Budapesten), mint a kisebb lélekszámú településeken. A párt támogatóinak politikai-ideológiai beállítottsága elég karakteres: háromnegyedük baloldalinak tekinti magát, egynegyedük e tekintetben inkább középutas. Az Ipsos szerint a liberális-konzervatív tengelyen hattizedük az előbbi kategóriát érzi magára érvényesnek, kéttizedük az utóbbit s ugyancsak kéttizedük a centrumba sorolja magát.
A közvélemény-kutatás február első felében készült 1500 felnőtt megkérdezésével.
