A bruttó hazai termék a második negyedévben 3,8 százalékkal, naptári hatással korrigálva 4,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az adatokat.
A KSH és az Ecostat előzetes közös gyorsbecslése 3,6 százalékra, illetve 3,9 százalékra tette a növekedést.
A bruttó hazai termék az első negyedévben 4,6 százalékkal, naptári hatással korrigálva 4,4 százalékkal haladta meg a 2005 első negyedévit.
Az első félévben a GDP növekedése 4,2 százalék volt. Az előző negyedévhez képest a gazdasági növekedés 1 százalékos volt a szezonálisan kiigazított adatok szerint.
A KSH szerint a gazdasági növekedést termelési oldalról elsősorban a feldolgozóipar és a pénzügyi szektor teljesítménynövekedése húzta. A GDP felhasználási oldalán legdinamikusabban a termékek és a szolgáltatások kivitele nőtt. A háztartások fogyasztásának növekedése alatta maradt a GDP növekedési ütemének.
Optimizmusra semmi okunk
Suppan Gergelynek a részletes adatok nem okoztak meglepetést: az ipar és a pénzügyi szolgáltatások a vártnak megfelelően nőttek, és a beruházások visszaesése is ismert volt. Az elemző az idén a harmadik negyedévben még nem számol a növekedés jelentősebb visszaesésével, amit elsősorban a kamatadó bevezetése előtti pénzügyi „boommal” indokolt.
Jelentősebb visszaesés Suppan szerint az utolsó negyedévtől lehet, amikor a megszorító intézkedések hatása érvényesül. Az éves bővülés az idei 3,6 százalék körüli mértékről jövőre akár 2 százalék alá is csökkenhet.
Suppan Gergely nem lát reális esélyt arra, hogy a gazdaság a következő években visszatérhet az eddigi növekedési ütemhez. Mint mondta: a 4 százalék körüli bővülés a foglalkoztatás szinten tartásához volt csak elég, így a 2 százalékra csökkenő ütem a foglalkoztatási mutatók romlásával jár majd együtt. Az alacsonyabb foglalkoztatás pedig tovább mérsékli a lakossági fogyasztást.
A tendenciákat Suppan különösen annak tükrében nevezte kedvezőtlennek, hogy a legfrissebb adatok szerint Románia GDP-je ebben az időszakban 7,8 százalékkal Csehországé pedig 6,2 százalékkal nőtt. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni – mondta, hogy a vizsgált időszakban a forint az euróhoz képest több mint 13 százalékkal gyengült, így euróban számolva a GDP mintegy 10 százalékkal csökkent. Magyarország e mutatók szerint nemhogy felzárkózna, de éppen leszakadó félben van – vélekedett a Takarékbank elemzője.
