A józanság szava

Magyarország és Olaszország között sokkal több közös vonás van, mint az opera és a foci szeretete. Mindkét ország osztozik az „Európa legbetegebb embere” címen; s mindkettőre a krónikus fiskális alkoholizmus jellemző, a vele járó tipikus szimptómákkal, mint amilyen a betegség letagadása és a kezelés halogatása – írja a Wall Street Journal Europe című lap szeptember 21-i számában Kopits György, a jegybank Monetáris Tanácsának tagja. A közgazdász úgy véli, az MSZP frakcióülésén elhangzott Gyurcsány-beszéd kiszivárgása arra utal: a magyar fiskális alkoholizmus legalább a tagadás fázisán már túl van…

ELVONÓKÚRA. Folytatva a hasonlatot, azt mondhatjuk, hogy ugyan a magyar költségvetés a konvergencia-program reálisnak ítélt számaival már megtette a kezdeti – botorkáló – lépéseket az elvonókúra felé, de még mindig nem biztos, hogy el tudja kerülni a detoxikálót, a pénzügyi válságot. Ha nem sikerül a kijózanodás, mert például a jövő évi költségvetés nem tükrözi elég erősen ezt a szándékot, akkor az elvonókúrához vezető út veszélyeire a piac fogja figyelmeztetni betegünket. Ebben a helyzetben kiemelt szerepe lehet a hitelminősítőknek, amelyek véleménye az ország adósságának minőségéről iránytűként szolgál a befektetők számára.

A Gyurcsány-felvételt követő zavargások nyomán nem is késlekedett az európai Fitch hitelminősítő: Magyarország hosszú lejáratú devizaadósság-besorolásának kilátásait stabilról negatívra változtatta. Ez arra utal, hogy a Fitch elképzelhetőnek tartja a besorolás rontását, vagyis kedvezőtlenebb megítélés alá esik majd az adósságállomány, s drágábban lehet az államháztartás hiányát finanszírozni. A minősítő cég a döntését azzal indokolta, hogy ha Gyurcsány Ferenc pozíciója megrendül, veszélybe kerülhet a költségvetési kiigazítás – vagyis megint elodázódhat a fiskális kijózanodás. Hasonló hangvételű figyelmeztetéseket intézett a befektetők felé a Standard and Poor’s (S&P) is. Az amerikai hitelminősítő a hatalmi válságot nem tartja túl valószínűnek, ám egyértelművé tette: javuló hitelminősítésre csak a stabilizációs intézkedések megvalósulását követően lehet számítani.

DINAMIKUS ÖTVENES. A harmadik nagy minősítő, a Moody’s Investors Service csak péntek estig várt a bejelentéssel, miszerint leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá vette az A1-es osztályzatú hazai és devizakötvény-adósságot, amelyet még az év elején látott el negatív kilátással. Az indoklás szerint kérdéses, hogy a jelenlegi kormányfő esetleges távozásával lesz-e, aki képes végigvinni a megkezdett folyamatokat. A deviza- és a kötvénypiacokon a Fitch leminősítési fenyegetése és az S&P figyelmeztetése forintgyengüléssel és hozamemelkedéssel járt, ám a Moody’s lépésének már alig volt ideje hatni. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa hétfői kamatmeghatározó ülésén ugyanis 50 bázisponttal, 7,75 százalékra emelte az irányadó kamatláb szintjét.

A Moody’s lépése azért érte meglepetésként a piacot, mert a hitelminősítő szeptember elején még türelmesnek tűnt. Akkor azt nyilatkozta, az önkormányzati választásokig, illetve a jövő évi költségvetés benyújtásáig kivár, noha összességében borúlátóan ítéli meg a magyar adósságállomány helyzetét. Kovács György, a Budapest Economics közgazdásza nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a hitelminősítő – mivel két osztályzattal van „lemaradva” a másik két intézet mögött – egyből radikálisabb lépésre szánja el magát, s „behozza” lemaradását. Ez óhatatlanul számottevő forintgyengülést idézne elő. A közgazdász értékelése szerint a Moody’s szempontjából az a döntő, hogy a konvergencia-program stabilizációs intézkedésein túl bejelent-e a kormány olyan további intézkedéseket, amelyek a stabilizáció fenntarthatóságát célozzák, vagyis létrejön-e strukturális változás az államháztartáson belül. Az valószínűleg alig nyom majd a latban, hogy – lapzártánk után – a kormány várhatóan megkapja konvergencia-programjára a brüsszeli elégségest.