A pénzbüntetést kimondó jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Kúria kedden elutasította, így Budaházynak fizetnie kell.
Miután 2006-ban kiszivárgott Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök őszödi beszéde, az emiatt tiltakozók 2006. szeptember 18-án este a parlament előtti Kossuth téren gyűltek össze, majd a Magyar Televízió Szabadság téri székháza elé vonultak, hogy petíciót olvastassanak be, az ott kialakult tömegből pedig kiváltak azok, akik a téren lévő emlékműhöz vonultak, hogy azt megrongálják, lefeszegessék arról a szovjet címert.
Budaházy György is bekapcsolódott a már odaérkezése előtt megkezdődött cselekményekbe, a vörös csillagot körülbelül egy óra alatt távolították el az emlékműről, ezután a vádlott távozott a helyszínről, az indulatos tömeg azonban folytatta a rongálást, kő- és márványlapokat törtek össze, aranyozott feliratokat távolítottak el az emlékműről, majd hajnaltájban ismeretlenek a Margit hídról a Dunába dobták a vörös csillagot. Az okozott kár összesen több mint hétmillió forint volt. Az ügyben több embert is megvádoltak, köztük Budaházyt.
Az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság 2010 februárjában félmilliós pénzbüntetéssel sújtotta Budaházyt, majd másodfokon a Fővárosi Bíróság elé került ügyben tavaly tavasszal jogerősen 200 ezer forintra mérsékelték ezt a szankciót. Az enyhítést a vádbeli cselekmény politikai háttere miatti felfokozott helyzettel, illetve az azóta eltelt csaknem fél évtizeddel indokolta Csák Zsolt, a másodfokon eljáró tanács elnöke.
A másodfokú bíróság egy évvel ezelőtti indoklása szerint a vádbeli cselekmények azért veszélyesek a társadalomra, mert ha a magyar állam eltűri azt, amit Budaházy és társai a szovjet emlékművel tettek, akkor fennáll a veszélye annak, hogy az orosz fél sem tartja magára nézve kötelezőnek az egyezményt, és nem gondozza az ottani magyar hadisírokat, a második magyar hadsereg doni katasztrófája nyomán meghalt több tízezernyi magyar katona emlékhelyeit, illetve azokra nézve kedvezőtlen hatósági döntéseket hoz.
A jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz Budaházy György, illetve védője, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, aki 2010 óta a Jobbik parlamenti képviselője.
A védelem a felülvizsgálati eljárásban elsősorban felmentést kért, és részben azzal érvelt, hogy a 2011-es semmisségi törvény alapján a 2006. őszi események résztvevői büntetlenséget kaptak, másodsorban pedig azzal, hogy a “rendkívüli, forradalmi” helyzetre való tekintettel Budaházy tévedésben lehetett cselekménye társadalomra való veszélyességét illetően, azaz okkal gondolhatta, hogy nem is bűncselekmény, amit elkövet. Ezen túlmenően a védelem enyhítést kért azért, mert ha a fentieket elutasítva a Kúria mégis büntetendőnek tekinti a történteket, a társtettesség még akkor sem állapítható meg.
A Legfőbb Ügyészség képviselője a felülvizsgálati kérelem elutasítását indítványozta. Álláspontja szerint ebben az eljárásban nem lehet a semmisségi törvényre hivatkozni, a forradalminak vélt hangulat pedig senkit nem jogosít fel arra, hogy büntetlenül rongáljon.
