Legkésőbb februárra be kell terjeszteni az Országgyűlésnek a gáztörvény módosítását, ahhoz, hogy az EU előírásainak megfelelő 2007. július 1-jei határidőre megteremtődjenek a piacnyitás szabályozási feltételei – mondta Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára, a Népszabadság által rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
A módosítással szembeni legfontosabb elvárás, hogy ne csökkenjen az ellátás biztonsága, ne emelkedjen a végfelhasználói ár, és ne növekedjen a fogyasztók kiszolgáltatottsága – mondta Felsmann.
A jövő év második felétől minden gázfogyasztó számára – beleértve a lakossági fogyasztókat is – szabadon választhatóvá kell tenni a szolgáltatót.
Felsmann szerint a magyarországi piac megnyitásának korlátja a kínálati piac hiánya, miután Magyarország 14,7 milliárd köbméter éves földgáz felhasználásából 12,1 milliárd import, amelyből 9,2 milliárd közvetve és közvetlenül orosz gázmezőkről érkezik. A források ilyen egyoldalú függősége pedig megnehezíti a valódi piac kialakítását.
Nincs száz százalékos biztonság
Az új szabályozás következtében megszűnik majd a jelenleg működő kettős piaci – a hatósági és a piaci – szabályozás valamint az egyetemes szolgáltatás terén a hatóság által ellenőrzött piaci ár működik majd – mondta Horváth J. Ferenc.
Horváth felhívta a figyelmet, hogy egy téli napon – amikor a nyárinak ötszöröse a felhasználás – a földgáz fele tartalékból, 40 százaléka a közvetlen importból, míg tizede a belföldi termelésből származik.
Véleménye szerint az ellátásbiztonságát fokozni lehetne energiatakarékossággal, a belföldi termelés emelésével, a megújuló energiaforrások arányának növelésével, a propán gáz kiegészítésével, újabb földgáz vezetékek, és biztonsági tárolók építésével, továbbá a cseppfolyósított földgáz (LNG) alkalmazásával.
A Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke megjegyezte azt is, hogy az ellátás jobb biztonsága érdekében jövőben nagyobb hangsúlyt fektetnek az alternatív tüzelőanyagok használatának ösztönzésére, a hazai készletek felkutatására és azok kitermelési volumenének esetleges növelésére.
Horváth azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy 100 százalékos biztonság nem létezik, ugyanis egy bizonyos szint felett az ehhez szükséges befektetések volumene már nem gazdaságos. Ezért meg kell határozni azt a szintet, amelyre még érdemes fordítani – mondta a MEH elnöke.
Gáztárolók tenderében a Mol és az E.ON versenyez
Tóth József, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) alelnöke utalt arra, hogy az április 1-jétől hatályos földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény alapján az MSZKSZ-nek legkésőbb 2010-ig legalább 1,2 milliárd köbméter gázt kell biztonsági készletben tartani. A 150 milliárd forintos gáztárolási projekt költségének fele a tárolóban lévő földgáz ára, a többi a tároló kialakítására és az egyéb költségekre megy.
Az alelnök megerősítette, hogy még a Mol által elkezdett gáztározói bővítési folyamatot, az E.ON folytatja, és az idén a tárolókapacitás 100 millió köbméterrel, 3,5 milliárd köbméterre nő. Ez a mennyiség csaknem fele Magyarország téli szükségletének, a hiányzó gázt importból biztosítják.
Az alelnök szerint a földgázellátás biztonsága annál nagyobb, minél nagyobb a tranzitvolumen. Ebben a kérdésben Magyarország helyzete jó, viszont a megvalósításhoz 10-15 év szükséges – jegyezte meg Tóth.
A biztonsági gáztárolók létesítésére kiírt tenderrel kapcsolatban elmondta, hogy a Mol Nyrt. és az E.ON Földgáz Storage Zrt. vehet részt a második fordulóban, aminek a leadási határideje október 2-án hétfőn lesz.
Nem kell miszitfikálni a gázfüggőséget
Ma Magyarországon egészséges a verseny minden jelenlegi korlátozás ellenére – mondta Góczi István, az EMFESZ Kft. ügyvezető igazgatója, aki, mint egy független, Közép-Ázsiából származó földgázzal kereskedő cég vezetője sokat vár az új gáztörvénytől. Annál is inkább, mert a jelenlegi szabályozás miatt mintegy 3 millió magyarországi gázfogyasztó el van zárva a verseny elől – jegyezte meg. Az egyetemes szolgáltatással kapcsolatban Góczi ugyanakkor a reményét is kifejezte, hogy az új rendszer majd nem a piac konzerválását fogja szolgálni.
Véleménye szerint az ellátás biztonságát a verseny szavatolhatja.
Az EMFESZ ügyvezető szerint a gázfüggőség kérdése jelenleg túl misztifikált Magyarországon, úgy véli ez szükségtelen. Meg kell teremteni a megfelelő feltételeket és akkor nem lesz gond – hangsúlyozta Góczi. Szerinte egyébként a közép-ázsiai gázzal – amely az orosz kitermelés mintegy 20 százalékát, azaz mintegy 80 milliárd köbmétert tesz ki – lehetne csökkenteni a kiszolgáltatottságot.
Az orosz gáz a legbiztonságosabb
Lakatos Benjámin, a Mol Nyrt. gázkereskedelmi és üzletfejlesztési igazgatója megjegyezte: a társaság ugyan megvált gáz üzletágától, de mivel a magyarországi nagynyomású gázvezeték rendszer 100 százalékban a Mol tulajdonában van, és évente mintegy 2,6 milliárd köbméter földgázt termel – ami a teljes magyar gázfelhasználás 18 százaléka – így a cég a jövőben is fontos szereplője lesz a gázpiacnak.
Az 1-3 éves tervek alapján, a Mol gázvezetékeket épít Románia, és Horvátország felé, részt vesz a közép-ázsiai Nabucco gázvezeték építésében, és a horvát INA cégben meglévő 25 százalékos tulajdonrészén keresztül a horvátországi cseppfolyósított földgáz lefejtő terminál kivitelezésében is.
Lakatos rámutatott arra, hogy a gázellátás biztonságának javítása érdekében jelentős befektetéseket kell végrehajtani, amelyek megtérülésére viszont csak 5-10-20 éves távlatban lehet számítani. A Törökországon és Románián átmenő vezeték megépítése is minimum 3-3,5 milliárd eurós beruházást jelent – említette példaként.
Lakatos a világ gázkészleteinek lelőhelyeinek felvázolása kapcsán úgy vélekedett, hogy az arab országokon kívül még mindig az orosz és az északi tartalékok tűnnek a legbiztonságosabb és legreálisabb forrásnak Magyarország szempontjából.
Gyenge piaci pozícióval nincs olcsóbb gáz
Klaus Hammer, a magyar földgáz ellátásban egyik meghatározó cég, az E.ON Földgáz Storage Zrt. igazgatóságának elnöke elmondta, hogy a megkötött alapszerződés szerint az orosz Gazprom 2036-ig 400 milliárd köbméter gázt szállít az E.ON-nak. Utalt arra, hogy a szerződés végső aláírása várhatóan 2007 végéig megtörténhet.
Emlékeztetett arra, hogy a Gazpromtól származó évi 24 milliárd köbméter földgáz a kétszerese a magyarországi import gázszállításnak.
Hammer az olcsóbb gázárra vonatkozó kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy meg kell különböztetni a relatív és az alternatív gázárat. A fogyasztói árra közvetlen hatással az árfolyamok ingadozása és a piaci ár változása van, amelyre a szolgáltatóknak nincs ráhatása. A relatív ár viszont tárgyalások eredménye, amelynek érvényesítése viszont teljes mértékben a piacon elfoglalt pozíciótól függ. Magyarország kiszolgáltatottságának csökkentésére Hammer szerint csak az energiafelhasználásának differenciálásával, az alternatív energiák használatával illetve az alternatív útvonalak kiépítésével nyílna lehetőség.
Horváth J. Ferenc szerint viszont a gázár kialakításában a társaságok lobbierejének és a gazdasági diplomáciának is óriási szerepe van.
Kína, a nagy elszívó
A kerekasztal beszélgetésen Steier József, a Közép-Európai Gázterminál Rt. vezérigazgatója Kína energiaéhségét is kiemelte, mint olyan kockázati tényezőt, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Üzleti tapasztalataira alapozva megemlítette, hogy Kína teljesen átrendezheti a közép-ázsiai terepet azzal, hogy mindent felvásárol. Steier emiatt egy nemzetközi szabványoknak megfelelő szabályozás létrehozását sürgette, e nélkül ugyanis szerinte csak relatív és nem tényleges a biztonságunk.
A kockázati elemek közül kiemelte még az ukrán hálózat állapotát is. Mint mondta: a hálózat már nagyon elhasználódott, nincs jó állapotban és emellett nagy terheléssel működik.
