Szükséges a beavatkozás
Az intézkedések szükségességét a nyugdíjrendszer pénzügyi hátterével is indokolta a miniszter. Elmondta: ma a nyugdíjrendszer hiánya a GDP 2,1 százalékát teszi ki, ami intézkedések nélkül 2050-re elérné a GDP 5 százalékát.
Rövid távon nincs szó a jelenlegi nyugdíjkorhatár emeléséről, ám – a nyugdíjreform keretében a következő 20-30-40 évet érintően – végig kell gondolnia nyugdíjkorhatár fokozatos közelítését az Európában szokásos mértékhez, az átlagos élettartam magyarországi növekedésével párhuzamosan.
A kormány rövid távú lépések részeként változást tervez a korhatár előtti öregségi nyugdíjba vonulás feltételeiben. Az elképzelések szerint az öregségi nyugdíj előrehozott korhatára a férfiaknál 2009-től, a nőknél 2012-től 60 év lenne. A korkedvezményes nyugdíjazás áttekintése is napirenden van. A mai rendszer 2007. január 1-ig maradna fenn, s ezt követően – a társadalmi partnerekkel egyeztetve – fokozatos lenne a változás. A célok között szerepel, a korkedvezményes nyugdíjvásárlás lehetőségének biztosítása. A javaslatot az országos érdekegyeztetés fórumain is megvitatják.
A változások része továbbá, hogy módosulnak a nyugdíj melletti kereső tevékenység szabályai is. Ennek célja, hogy akik tovább dolgoznak, azoknak több legyen a nyugdíjuk.
A szociális és munkaügyi miniszter kiemelte: a legjelentősebb változást a rehabilitációs rendszer átalakításában tervezik. A kormány célja, hogy a ma mintegy 450 ezer rokkantnyugdíjas jelentős része, aki orvosilag, emberileg, munkaerő- piaci szempontból rehabilitálható, saját munkájából boldogulhasson. Ezen a területen a magyar források mellett európai uniós pénzeket is felhasználhat majd a kormány. A miniszter elmondta: a rendszer kialakításának része a megfelelő intézményrendszer kiépítése, és szükség van arra, hogy ezeket az intézkedéseket összehangolják a konvergenciaprogram munkaerőpiaci lépéseivel. Így a várhatóan 2009-re bővülő munkaerőpiacon ezek a rehabilitált személyek már meg tudnak jelenni – mondta.
