A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) augusztus 20-ig továbbítja a Költségvetési Tanácsnak (KT) a jövő évi büdzséhez benyújtott módosító javaslatok és az új adótörvények hatásait alátámasztó információkat és hatástanulmányokat. Erre azért van szükség, mert a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló, az Országgyűlés által július 12-én elfogadott törvényjavaslat fejezeti főösszegei eltérnek a KT által vizsgált korábbi törvénytervezettől. A testület további információkat, hatástanulmányokat kért a nemzetgazdasági minisztertől.
A Költségvetési Tanács július 16-i határozatában megállapította, hogy a kormány június 15-én az Országgyűlésnek benyújtotta a 2013-as költségvetési törvényjavaslatot, amely számos ponton figyelembe vette a tanács korábbi ajánlásait. A költségvetési törvényjavaslat benyújtása óta azonban az Országgyűlés számos, a költségvetés bevételi és kiadási oldalát és az adórendszert jelentősen módosító javaslatot fogadott el. Azok miatt a 2013-as költségvetési törvény, amelynek sarokszámait július 12-én rögzítette az Országgyűlés, alapjaiban különbözik attól a költségvetési törvénytervezettől, amit a tanács vizsgált, és amivel kapcsolatban alapvető ellenvetése nem volt.
A tranzakciós adó átalakítása, a kisvállalati adó és a tételes vállalati adózás bevezetése, a munkáltatói járulékterheket érintő változások következtében alapjaiban változik a vállalatokat terhelő adók rendszere. A változások érdemi viselkedési hatást válthatnak ki, így a 2013. évi költségvetési hiányra gyakorolt hatásuk csak részletes hatástanulmányok alapján ítélhető meg. A költségvetés az adóbeszedés hatékonyságának tervezett javításából a GDP több mint fél százalékát kitevő többletbevétellel számol. A jelentős hatékonyságjavulást alátámasztó intézkedési tervek azonban nem ismertek. Ezért a tanács fontosnak tartja, hogy a szükséges információk birtokában véleményét kifejtse ezekről a folyamatokról is.
Orbán Viktor július 2-án hirdette meg a kormány tízpontos munkahelyvédelmi akciótervét: ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig választhatják – vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket kiváltó – 16 százalékos kisvállalati adót. A munkahelyvédő intézkedések forrását a tranzakciós illeték kiterjesztéséből teremtené meg a kabinet. A 300 milliárd forintos csomagról várhatóan szeptemberben szavaz a parlament.
A bizonytalanságok
Néhány napja a Költségvetési Tanács elnöke azt mondta, hogy mind az idei, mind a jövő évi költségvetés finanszírozható a jelenlegi formájában. Kovács Árpád a Magyar Hírlapnak azt is hozzátette, hogy a 2013-as növekedési pályát kockázatok övezik. Mint mondta: a 2013-as büdzsé tervezetével kapcsolatban a bevételi oldalon merülhetnek fel gondok, illetve a gazdasági növekedés jövőre mérsékeltebb lehet a költségvetésben tervezett 1,6 százaléknál. Kiemelte: a piac ennek a felét várja, s egyszázalékos eltérés százmilliárdos bevételkiesést jelenthet.
Nem vitatják a háromszázmilliárd forintos munkahelyvédelmi program célkitűzéseit, ám ennek finanszírozási háttere “nem tiszta”. A háromfős testület egyebek mellett hiányolja még az adóbeszedés hatékonyságjavulását alátámasztó intézkedési terveket is, amelyektől a kormány jövőre százhatvanmilliárd forintos többletbevételt remél.
