Csereszabadság

Szélsőséges esetben akár szerzői jogi pert is akaszthatna a Microsoft a legújabb Linux operációs rendszereket kínáló nagy szállítók (Novell, Red Hat) nyakába. Például azért, mert a Linux egyik új verziója, a Novell-féle SuSE 10-es, amely már május-júniusban elérhető lesz, méghozzá a Windowsra emlékeztető grafikus felületet és a korábbi Linux operációs rendszereknél jóval hatékonyabb keresőmotort tartalmaz. Ugyanakkor a gyakorlatban kevéssé kitett a vírustámadásoknak – már csak azért is, mert kevéssé elterjedt, mint a Windows változatok – állítják a Linux hívei.

Volker Smid, Novell. A közszférában várható leg-inkább, hogy Linuxra váltanak.

LENDÜLETBEN. Az úgynevezett nyílt forráskódú programok közé sorolható Linux alapú operációs rendszerek az utóbbi hónapokban olyan ütemben fejlődtek, hogy nem csak a szerverek átlagfelhasználók számára misztikus világában, hanem lassan a hagyományos, asztali számítógépeken is mindinkább valós alternatívát kínálhatnak a Windows XP-vel, vagy akár az azt majd felváltó Vistával szemben. Mivel a Vista 2006 novembere helyett csak 2007 januárjában debütál a piacon (Figyelő, 2006/13. szám), a fontos karácsonyi szezonban csak egy ötéves asztali operációs rendszere lesz a piacvezető Microsoftnak. Ez pedig sokat lendíthet a Linux alapú szoftverek eladásain. (Információink szerint Amerikán kívül 2007 márciusára kerülhet a boltok polcaira a Vista, ami a gyakorlatban 9-10 hónapot ad a Novell és a Red Hat cégeknek a bizonyításra.)

A Linux terjedésének üteme azonban nehezen jósolható meg előre. Az ágazat egyik vezető piackutató cége, a Gartner előrejelzése alapján 2010-re az informatikát nagy volumenben vásárló szervezetek 80 százalékban nyílt forráskódú szoftvert használnak majd infrastrukturális célokra (azaz döntően a szerverekhez). Az üzleti folyamatokhoz használt szoftverek terén is erősödhet a Linux, de 2010-re is csak a rendszerek 25 százaléka lehet Linux alapú. Ennek fő oka, hogy egyelőre a szisztéma még csak „félig” tekinthető érettnek. A felhasználói munkaállomások esetében a Gartner elemzői az átállás magas költségeire is figyelmeztetnek. Szerintük ezen a téren a kiadások meghaladhatják a hasznot, tehát ilyen projekteknél a lelkesedés nem elég: alapos számításokra van szükség. Igaz, az átállás költségét (és nyűgét) csökkentheti az újabb verziók áttekinthetőbb működése, így a cég alkalmazottai kevesebb problémával terhelik az informatikusokat és a megszokotthoz hasonló grafikus környezetben dolgozhatnak. Optimistábbnak tűnik a szegmens másik nagy tanácsadó-piackutató cége, az IDC, amelynek elemzői szerint a Linux a leggyorsabban terjedő operációs rendszer, több mint 20 százalékos negyedéves növekedési ütemmel. Ezt alátámaszthatja az a tény, hogy a két legnagyobb disztribúció (a SuSE és a Red Hat) forgalmazóinak tavalyi eredménye meghaladta a Wall Street várakozásait. A Novell előző negyedéves árbevétele csak a Linux értékesítéséből 22 százalékkal nőtt, míg Red Hat ilyen eladásai 37 százalékkal emelkedtek.

Vahé Torossian, Microsoft. Nem jelent fenyegetést a Linux terjedése.

GARÁZSBÓL INDULT. Vahé Torossian, a Microsoftnak a közép- és kelet-európai régióért felelős elnökhelyettese a Figyelőnek elmondta: Európának ezen a felén nem jelent az amerikaihoz hasonló fenyegetést a Linux terjedése, mert az ilyen operációs rendszerrel értékesített új számítógépek legtöbbjére utólag a Windows különböző verzióinak kalózmásolatait telepítik- így pedig a statisztikák sem pontosak.

Másként vélekedik Volker Smid, a SuSE Linuxal piacon lévő Novell régiónkért is felelős területi igazgatója. Szerinte leginkább a közszféra az, ahol – a költségvetési korlátok miatt – várható, hogy Linuxra váltanak, még az egyedi felhasználók gépein is. Emellett az egyetemek és a legnagyobb, a Fortune magazin 500-as listáján szereplő vállalatok mozdulnak ebbe az irányba. „A Linux nagy utat járt be az elmúlt tíz évben: a garázstól a hálózati szervereken át eljutott a vállalati adatközpontokig” – summázza Smid. A hálózati szerverek körében már jó ideje bevett megoldásnak számít a Linux; a területi vezető szerint az elmúlt két évben történt előrelépés az alkalmazásszerverek (például a vállalatirányítási rendszer központi gépe) és az adatközpontok (adatbáziskezelő gépek) területén. A nyílt forráskódú operációs rendszereket nem lehet figyelmen kívül hagyni, erre utal az a tény is, hogy a Microsoft új virtuális szerverterméke, a Microsoft’s Virtual Server 2005 R2 támogatni fogja a Linuxot is.