Roskó Zoltán, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) operatív igazgatója a csütörtöki sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy mintegy 30 milliárd forintot tett ki az 1180 beérkezett kérelem összértéke, ebből húszmilliárdot hagyott jóvá az MLSZ, s végül 12 milliárdhoz sikerült a szervezeteknek támogatót találniuk.
A kérelmek jellemzően infrastruktúra-fejlesztésre vonatkoztak, ez tette ki az igények 60 százalékát, míg 35 százalék jutott az utánpótlásra. A hárommilliónál kisebb összegű tervezetek voltak többségben (60 százalék), ugyanakkor ezek összértéke csak 5 százalékot jelent az egészen belül. Az 51 darab, 100 millió forintot meghaladó TAO-s igény értékben viszont elérte a kétharmadot. A területi megoszlást tekintve a főváros hárommilliárddal éllovas.
Roskó szerint a futballba érkező pénz fejlődést fog generálni, a kérdés inkább az, hogy vajon ez a befektetéssel arányban lesz-e. Szerinte három részre lehet osztani a 12 milliárdot:
“Az első egyharmad az, ami hiánypótlás, ez a pénz eddig hiányzott a rendszerből. Egyharmad esetében kérdés, hogy a sportszervezetek mennyire tudnak hatékonyan élni a forrással. Egyharmad viszont mindenképpen lökést adhat a labdarúgásnak” – mondta.
Roskó a TAO-s számokat ismertetve kitért arra is, milyen veszélyekkel kellett és kell szembenéznie az MLSZ-nek.
“Igyekeztünk féken tartani az ösztönös túlszámlázási igényt” – mondta, példaként említve, hogy a TAO-s pályázók körében rendkívül népszerű lett például a fűnyírótraktor beszerzése. Az MLSZ ezért egy elszámolási utasítást készített, segítve a kérelmezőket, mivel Roskó szerint nehezebb lesz az elnyert összegekkel elszámolni, mint a TAO-s pénzekhez hozzájutni. A túlszámlázás mellett gondot jelenthet a szervezetek vezetőinek pénzügyi felkészületlensége, a tisztességtelen közvetítők megjelenése, valamint az is, hogy a TAO-s pénzek mellett elapadni látszanak a klubok klasszikus bevételei, így az önkormányzati támogatás vagy a szponzori segítség.
A TAO-felhasználás szabályozásába az MLSZ kezdeményezésére került be, hogy az amatőr csapatoknál díjvisszafizetésre is igénybe lehet venni. Ennek köszönhetően 1,2 milliárdot kaptak vissza az amatőr együttesek készpénzben, ez számukra szabad felhasználási forrást jelent. Egy megyei első osztályú csapat esetében a nevezési és egyéb díjvisszafizetés nagyságrendileg a költségvetés 30 százalékát teszi ki.
