Rezzenéstelenül vette tudomásul a tőzsde és a forint árfolyama is az elmúlt héten, hogy az idei költségvetés már az első negyedévben elszállt. Miután az egész évre tervezett deficitnek több mint a felét három hónap alatt sikerült felhalmozni, józan számítások szerint nehezen képzelhető el olyan forgatókönyv, amelyet követve tartható lenne a 4,7 százalékra belőtt eredményszemléletű (illetve az 1546 milliárd forintos pénzforgalmi) hiány.
Dávid Ibolya, MDF:
Reformok pártján
A költségvetési túlköltekezést valóban visszafogó megszorítási javaslatot ellenzékből is támogatná az MDF – mondta a Figyelőnek a párt elnöke.
– Március elején, a kampánynyitón így fogalmazott: „Az MDF nem készül koalícióra. Létezik felelős ellenzékiség, van külső, kisebbségi támogatás.” Kitart emellett, akármi történik a második fordulóban?
– Az MDF teljesítette vállalásait az első fordulóban, ám koalícióra nem készül. Ehhez ugyanis nem lát megfelelő partnert. Akár az MSZP-t, akár a Fideszt nézzük, egyaránt felelőtlen ígérgetést folytattak, folytatnak, kampányuk leginkább egy árverésre hasonlít. Ez a fajta populizmus tőlünk távol áll, mi a magunk programja alapján szeretnénk politizálni. Ha ellenzékben, akkor ellenzékben.
– Ellenzéki párt programja aligha kerül bele a kormány-programba.
– Ez igaz, ám az MDF eddig is bebizonyí-totta, hogy ellenzékből is lehet a korszerű konzervatív eszmékkel összhangban álló eredményeket elérni, gondolok itt például a korrupció ellen indítványozott és átvitt törvénymódosításokra. Továbbra sem változtatunk eddigi gyakorlatunkon: ha olyan előterjesztés szerepel a napirenden, ami a meghirdetett elveinkkel össze-egyeztethető, azt megszavazzuk, ami nem, azt nem, függetlenül attól, melyik oldal terjeszti azt be.
– Ha a költségvetés egyensúlyba hozásához húsbavágó megszorításokra volna szükség, arra is rábólintanának?
– Azért tartottuk fontosnak a programunkban is felhívni a választók figyelmét az MSZP és a Fidesz tarthatatlan ígérgetéseire, mivel ez egyértelműen a költségvetés rendbetétele, az államadósság csökkentése ellen hat. Figyelmeztetnünk kell az embereket, hogy a vállalások mindkét oldalon eleve betarthatatlanok. És felhívjuk azokra a veszélyekre is a figyelmet, mit jelentene, ha a majdani kormánypárt mégis be akarná váltani felelőtlen ígéreteit. Amennyiben nem mond ellent a programunknak, minden olyan reformtörekvést és intézkedést támogatunk, amely elősegíti, hogy igénybe tudjuk venni a 2007 januárja után megnyíló uniós pénzügyi alapokat. Alapvetőnek tartjuk a maastrichti kritériumok teljesítését, és hogy 2010-ben be tudjuk vezetni az eurót. Ezeket támogatni fogjuk.
– Akár megszorításokat is tehát?
– Korai még konkrétumokról beszélni. Ha az állami gépezet túlköltekezésének visszafogását nevezi megszorításnak, akkor erre mindenképpen szükség lesz. A pazarlás felszámolására vonatkozó javaslatokat támogatni is fogjuk, ha úgy látjuk, hogy van értelmük, s az ország hosszú távú érdekei ezt kívánják. De megszorítás és megszorítás között is óriási különbségek vannak. Nem fogunk megszavazni például olyan indítványt, amely mondjuk a nagycsaládosokat, a fogyatékkal élő embereket érintené hátrányosan, rajtuk akarna megtakarítani a költségvetés.
– De ezek szerint belefér az elképzeléseikbe – persze amennyiben az nem ellentétes a programjukba foglalt adóegyszerűsítéssel – az adóbevételek emelése, mondjuk vagyonadó kivetése formájában?
– A teljes körű vagyonbevallás és felmérés gondolata már az Antall József vezette kormányban is felmerült, ám akkor pont azok a szocialisták és liberálisok ágáltak ez ellen, akik most ötletgazdaként próbálják feltüntetni magukat. Személy szerint híve vagyok annak, hogy legyen egy vagyonnyilat-kozat, bevallás – az átláthatóság, a számonkérhetőség alapja -, ám a konstrukció részletes ismerete nélkül ne várjon tőlem véleményt.
CSÁK CSONGOR
A kormánykoalíció két pártjának vezető politikusai ugyan a múlt héten és a napokban is több helyen együtt kampányoltak, mégsem esik teljesen egybe az MSZP és az SZDSZ válaszüzenete. A nagyobb téteket kockáztató szocialista politikusok ugyanis azt sulykolják, hogy nem terveznek adóemelést, a költségvetést a kiadások lefaragásával tennék rendbe, a tárcák és háttérintézményeik rovására. A második fordulóban már csak hét körzetben érdekelt liberálisok viszont a gazdaságnak és a befektetőknek is üzennek: bevételi oldalon is szükség lehet korrekciókra, az elkövetkező négy évet szigorú költségvetési politikának kell jellemeznie.
A választásokat persze végső soron nem a kampányüzenetek, hanem a szavazók fogják eldönteni a még nyitva maradt 110 körzetben. A lehetséges forgatókönyvek koalíciós kényszert jeleznek előre: egyaránt kevés a realitása annak, hogy eheti offenzívája eredményként a Fidesznek az egyéni körzetekben további 81, vagy az apátiába süllyedt ellenzéki szavazók otthon maradásának köszönhetően az MSZP-nek egyedül összesen legalább 194 mandátuma legyen. Amennyiben 65-nél kevesebb egyéni mandátumot szerez a nagyobb ellenzéki párt, akkor marad a jelenlegi koalíció.
AGITÁCIÓ. A második fordulóban megnyert 65 és 80 közötti fideszes egyéni mandátum esetén viszont az MDF válik a mérleg nyelvévé. Annak a pártnak az országos és területi listákról már bejutott, Dávid Ibolya körül tömörülő képviselőivel kellene majd a Fidesznek koalíciós szerződést kötnie, amelynek tagjait, szimpatizánsait és második fordulós jelöltjeit még lapzártánk idején is gőzerővel próbálták (a fórumos vezetés akarta ellenére) a maguk oldalára állítani.
Keddig 8, az első fordulóban állva maradt MDF-es jelöltről lehetett tudni hivatalosan, hogy április 23-án már nem kívánja megmérettetni magát. A kisebbik ellenzéki párt jelöltjeire adott szavazatok 18-20 választókerületben képesek érdemben befolyásolni, hogy a jobb vagy a baloldal szerezhet mandátumot. Ebből 4 helyen lépett vissza az MDF-es jelölt – további visszalépésekről még zajlik a tárgyalás több megyében, például Győr-Moson-Sopronban és Vasban.
Egy MDF-es beszélgetőpartnerünk szerint rendkívüli lélektani nyomás nehezedik a párt helyi jelöltjeire, akiket ha másképpen nem megy, fenyegetőzéssel, zsarolással igyekeznek rávenni a távozásra. Ebben informátorunk szerint a határon túli magyarságot is felhasználják. „Olyan rettenetes helyzetben vannak a jelöltjeink, amit többen már nem bírnak ki a következő napokban” – jósolja a vezető fórumos politikus. Ám azt is elismeri, a háttérben sok helyen már mutyizás zajlik, a Fidesz ígér: „ha visszalépsz, szakmailag megfuttatunk téged”.
Vas megyében, a két szombathelyi választókörzetben is csak az MDF-es szavazatokkal nyerhet a Fidesz. Gróf István megyei elnök – aki maga is ringbe szállt a megye 4. választókerületében – már a múlt héten tárgyalásba kezdett a Fidesz megyei vezetésével. „Ajánlatot tettünk: a két körzetből az egyikben visszalépünk, de cserébe a másikban a Fidesz-jelöltje adja át a lehetőséget az MDF-esnek.” Mint kiderült, Hende Csaba egykori demokrata fórumos Fidesz-jelölt visszalépését kérték Böröcz Miklós MDF-jelölt javára. A megyei Fidesz-vezetés hajlott az alkura, de az országos elnökség erről hallani sem akart. Lapzártánk idején tehát tovább folytatódik az egyezkedés, annak ellenére, hogy Böröcz közleményben tudatta: nem vesz részt a második fordulóban, sőt az aktív politikai tevékenységtől is visszavonul, szavazóit pedig arra kéri: április 23-án lelkiismeretük szerint voksoljanak. „Nincs erkölcsi alapjuk az MDF-fel szemben elvárásokat megfogalmazni azoknak, akik semmit nem tettek értünk, sőt, ellenünk kampányoltak” – áll a keserű hangvételű nyilatkozatban. Böröcz, aki 1992 óta tagja az MDF-nek, nem kívánt lapunknak nyilatkozni arról, mi vezetett a döntéséhez. Hasonló a helyzet Győr-Moson-Sopron megyében, ahol még három MDF-jelölt versenyez. Egyikük, Szabó Miklós a demokrata fórum megyei elnöke, a megyei közgyűlés alelnöke, és a mosonmagyaróvári képviselőtestület tagja – egyben a Fidesszel folytatott, három jelölt sorsát érintő tárgyalás kulcsszereplője. Az alku-feltételekről lapunknak semmit sem árult el, csak annyit tudtunk meg, hogy legkésőbb csütörtökre kiderül, sikerült-e megegyezniük. A három választókerületből kettőben döntő lehet az MDF visszavonulása.
MEGLEPŐ FORDULAT. Az MDF taktikája komoly gellert kapott az egyik elnökségi tag, Csáky András visszalépésével, aki most így a második helyen álló Fidesz-jelöltet segítheti a parlamentbe, ha több mint 9 százalékos bázisa Földi Lászlóra adja a szavazatát. Azt még belső MDF-es politikusok sem tudják, hogy ez esetben pontosan mi történt. „Csáky visszalépése meglepetés” – kommentálja a történteket az egyik régi demokrata fórumos politikus. „Valószínűleg megijedt. Most lapul.” És valóban, Csáky András elnökségi tag mobilja kikapcsolva, elérhetetlen.
Sok választókerületben mindennek ellenére tartja magát az MDF ahhoz, hogy nem lép vissza a második fordulóban. Kecskeméten is kulcspozícióban van a kisebb ellenzéki erő, de itt az elmúlt években annyira elmérgesedett a két párt viszonya, hogy a tárgyalást el sem kezdték. Gavaldi István kecskeméti MDF-jelölt a 2002-es helyhatósági választásokra vezeti vissza a két párt közötti fagyos viszonyt, akkor ugyanis a Fidesz-MDF megállapodást a nagyobbik párt a választás másnapján felrúgta. Eredetileg szó volt a demokrata fórumosoknak juttatandó alpolgármesteri posztról, felügyelőbizottsági tagságról, egyéb helyekről – amiből végül semmit sem láttak. Ráadásul Kecskeméten történt néhány napja az az emlékezetes eset – hangfelvétel készült róla -, amikor egy Fidesz-politikus megzsarolt egy katolikus plébánost. „Ezek után nincs meg az a bizalom, hogy bármit aláírjunk, lepecsételjünk” – magyarázza Gavaldi, akit személyes atrocitás ugyan nem ért, de ismeretségi körében tettek rá utalást: gondolkodjon el azon is, hogy iskolaigazgatói kinevezése jövőre lejár…
Mindössze 2,7 százalékot szerzett Veres Edit MDF-jelölt Edelényben, de ez a szavazatmennyiség is sorsdöntő lehet a BAZ-megyei 8. választókörzetben. „Senki nem próbált rávenni, hogy lépjek vissza a második fordulóban, fenyegetés sem ért” – állítja a jelölt, aki civilnek vallja magát. „A pártnak az a 2-3 százalékos magja, akiket a közvélemény-kutatók mindig kimutatnak, erős és kitart” – vélekedik a választói várható magatartásáról. Úgy véli: visszalépése esetén ezek a szavazók inkább távol maradnának, mintsem a Fideszre adnák a voksukat. A lapunk által megkérdezett politikusok abban a kérdésben a legbizonytalanabbak, hogy mi várható az MDF-szavazóktól. Van, aki úgy gondolkodik: az első fordulóban részt vevők kétharmada biztosan ismét neki adja a voksát – hacsak nem marad otthon. Más úgy vélte, az MDF támogatói elsősorban jobboldali szavazók, akik felismerik, melyik párt szellemisége áll a legközelebb hozzájuk.
Kuncze Gábor, SZDSZ: Vállalni a stabilizációt
Koalíciós helyzetre számít a választások második fordulója után az SZDSZ elnöke, aki a büdzsé kiadási és bevételi oldalán is lát tartalékokat a nyári stabilizációhoz.
– Ha az MSZP netán abszolút többséget szerezne a második fordulóban, abban szerepet játszana az SZDSZ-nek az a húzása is, hogy villámgyorsan visszaléptette 55 még állva maradt jelöltjét. Ennyire nem akarnak újból koalícióra lépni?
– Most egy olyan eredményt feltételezünk, aminek annyi valószínűsége van, mint annak, hogy a Fidesz meg tudja nyerni a választásokat. Ezzel most még korai foglalkozni.
– Nincs is formális döntés az SZDSZ-ben egy ilyen helyzetre?
– Nincs formális döntés, mert nincs ilyen helyzet. Egyébként evidenciának tekintjük, hogy akinek abszolút többsége van, az egyedül kormányoz.
– Miben különbözne ez a mostani abszolút többség az 1994-estől?
– Akkor négy évvel voltunk a rendszerváltás után, és nagyon sokan várták az SZDSZ-től, hogy a koalícióban való részvétellel biztosítsa a megkezdett folyamatok továbbvitelét.
– Most a koalíción belül, avagy kívülről lehet könnyebben támogatni a nyárra várható stabilizációs intézkedéseket?
– Ha koalíciós helyzet van, akkor be kell menni a kormányba, és vállalni kell a stabilizációs intézkedések támogatását. A kampányunkban is arról beszéltünk, hogy a következő négy évben nagyon következetes, nagyon szigorú költségvetési politikát kell folytatni. Ha esetleg kívül maradunk – mely lehetőséggel egyébként nem számolok -, akkor is megszavaznánk az általunk szükségesnek tartott intézkedéseket.
– Hol lát tartalékokat az idei hiánycél teljesítéséhez: kiadási vagy bevételi oldalon?
– Is-is.
– Az egészségügy önök által elképzelt reformjához szükség van-e kétharmados törvények módosítására?
– Nincs. Akkor lenne, ha az önkormányzatoknak az egészségügyi intézményekért, elsősorban a kórházak működtetéséért viselt felelősségét érintenék a javaslataink. Ám a többbiztosítós modellben közömbös, kié a működtetés joga.
– Ezek szerint, ha marad a koalíció, tarthatónak gondolja azt a menetrendet, hogy ősszel benyújtják a szükséges törvényjavaslatokat, és januártól megkezdődhet a többbiztosítós modell kiépítése?
– Igen, jövőre elindulhat a rendszer. Bár hozzáteszem, mi azzal számolunk, hogy megmarad az állami egészségbiztosító is, és lesz egy átmeneti időszak. A rendszer folyamatosan épülne ki, és mindenki maga döntheti el, átlép-e valamely magántársasághoz. Ez nem lesz nehéz döntés, hiszen nem jár semmilyen többletfizetési kötelezettséggel, viszont jobb szolgáltatással kecsegtet.
– A közigazgatási, illetve önkormányzati reform területén mit tart minimum célkitűzésnek?
– Itt már kétharmados törvényekre lesz szükség, de nem zárom ki, hogy ésszerű megoldásokhoz az ellenzék is megnyerhető. Számunkra két dolog lenne a fontos: erősítsük meg a kistérségeket és a társulásban való együttműködést, illetve a ciklus alatt jussunk el az önkormányzati megyék gyakorlati megszűnéséig.
– Vagyis 2010-ig, az önkormányzati választásokig?
– Igen. A regionális választás egyébként az MSZP programjában is szerepel, de náluk az önkormányzati megye is megmarad. Mi nem tekintjük reformnak azt a megoldást, ahol több a szereplő, ennek következtében bonyolultabbak a döntési mechanizmusok, és az egész még több pénzbe is kerül.
– Rögzítenék-e egy koalíciós szerződésben az egykulcsos adó bevezetését a ciklus alatt, vagy még 2010-ben is ezzel kívánnak kampányolni?
– Négy éve nem az egykulcsos adóval kampányoltunk. A javaslat a 2000-es programunkban szerepelt, de azután úgy ítéltük meg, hogy a terv a most befejeződő ciklusban még nem valósítható meg. Ezért javasoltuk a 18 és 36 százalékos kulcsokat, ami megvalósult. A következő időben viszont szükséges az egykulcsos adó bevezetése, ezért az a szándékunk, hogy ez kerüljön be a kormány programjába. Ennek feltételeit persze előbb meg kell teremteni, de 2009. január elsejétől már működhet a rendszer.
– Ha marad a koalíció, a visszaléptetésekhez hasonló gyorsasággal sikerülhet megállapodni az előreláthatólag 12-13 miniszteri tárca elosztásáról is?
– Ha marad, csak annyit tudok mondani, hogy a választásokat követő héten már megkezdődik a kormányprogram és a kormányzati struktúra egyeztetése. Utána következik a tárcák elosztása. Miután a miniszterelnök arra készül, hogy a szerződésnek legyen része az a törvénycsomag is, amit rögtön benyújtanánk a parlamentnek, így lehet, hogy a tárgyalások néhány hétig eltartanak majd. Így részletesen meg lehet beszélni azt is, milyen legyen a kormányzati struktúra. Egyébként mi is a Sárközy-javaslat szellemében gondolkodunk, de például a Belügyminisztérium-önkormányzatok-területfejlesztés-vidékfejlesztés ügyében kicsit másként alakítanánk a szerkezetet, miként a külön egészségügyi és külön ifjúsági, szociális és sportminisztérium, vagy a kultúra és az oktatás esetleges összevonása is nyitott kérdés.
– El tudja képzelni, hogy kormányzati feladatot vállal?
– Erről korai nyilatkozni, de most úgy ítélem meg, hogy a párt vezetését és a kormányzati munkát nem lehet egyszerre végezni. Az SZDSZ-nél pedig legközelebb 2007 márciusában lesz tisztújítás.
LAMBERT GÁBOR
