Az elmúlt fél évben nagy üzlet volt magyar befektetőként külföldi részvényeket tartani. No, nem éppen a fényes áremelkedés miatt, a nyugat-európai indexek is lejjebb vannak, mint fél évvel korábban, de az alapvetően forintban kalkuláló magyar befektetőknek már egy külföldi papír szinten maradása is remek hozamot jelentett. Vagyis, egy tízeurós, kurzusát stabilan tartó papír a magyar portfólióban 230 forintról 290 forintra hízott.
Ne csak forintban!
A devizakitettség csökkentése, a szélesebb portfólióban gondolkodás még akkor is hasznos lehet, ha a forint éppen igencsak gyenge. Ha ne adj Isten, még borzasztóbb forintpálya következne be, akkor majd minden forintfüggetlen befektetés aranyat ér. A magyar befektetők pedig egészen egyszerűen, külföldi befektetőtársaiktól semmiben sem elmaradva tudnak külföldi piacokon is vásárolni.
Senki sem tudja biztosan, mikor érdemes felülni a tőzsde hullámvasútjára.
Ma már olyan az informatika, hogy mindenhonnan mindenhol lehet real-time (azonos időben) üzletet kötni, kockázatainkat pedig érdemes teríteni, nemcsak papírok, ágazatok, régiók között, de globálisan is. Sajnos újabban a szempontok között meg kell említeni a szűk magyar részvénykínálatot, az unalmas tőkepiacot, illetve a magyar befektetők által is futott országkockázatot. Itthon, rengeteg előremutató szektor nem, vagy csak nagyon parciálisan érhető el.
Mondhatjuk, hogy van magyar biotech, tiszta energia, vagy éppen nyersanyagcég, de ez egyrészt csak zárójelekkel igaz, másrészt ha csak egy cég van az ágazatból a tőzsdén, az nagy kockázat, abból nem lehet portfóliót építeni. Tavaly ugyan szinte minden zuhant, de általában a világ egészének részvénypiaca drágul, ha elég széles a portfóliónk, valószínűbb, hogy mi is nyerünk.
Nehézségek
Mik a korlátok? A magyar lakosság nem ismeri a külföldi cégeket, kevesen tájékozódnak a nemzetközi pénzügyi sajtóban, problémás lehet egy külföldi brókernek megbízást adni, vagy egy külföldi internet brokering oldalon eligazodni.
Valójában azonban ez sem korlát, hiszen a magyar brókercégek munkatársai is szívesen vesznek fel külföldi megbízásokat, illetve mindig elérhetők olyan befektetési alapok, amelyek külföldi részvénypiacokon alakítanak ki diverzifikált portfóliókat.
No, de merre?
A nemzetközi tőzsdékre lépve, sokfelé indulhatunk el. Választhatjuk stratégiánknak a biztos, nagy piacokat. A hatalmas angol, amerikai, német tőzsdéken jegyzett globális vállalatok előbb-utóbb várhatóan magukra találnak, ha már nemcsak a recesszióról, de a kilábalásról is érkeznek hírek, akkor felfelé léphetnek a kurzusok.
Sőt, ahogyan a világ egésze felveszi a fejlett nyugat fogyasztási szokásait, a szupercégek új piacokat nyernek, még többen esznek majd McDonald’s hamburgert, több helyen isznak Coca-Colát, nézik a Panasonic tévét és ülnek be a Honda autóba.
Választhatjuk persze a fejlődő piacokat is, ezek még többet zuhantak, noha növekedési potenciáljuk nagyobb, mint a robosztus nagy piacoknak. Illetve adott lenne, hogy a magyar befektetők a regionális ismereteiket kihasználva a kelet-közép-európai régió országaiban fektessenek be részvényekbe, de erre nem nagyon van példa. A brókercégek tapasztalatai szerint sokkal nagyobb az érdeklődés akár az ausztrál papírokra is, mint például a lengyel részvények iránt.
A legnagyobb európai piacok
A magyar befektetők körében a legkönnyebben elérhető, legnépszerűbb külföldi tőzsde a német. A Deutsche Börse, amely egy tőzsdecsoport, legismertebb értékpapírtőzsdéje a frankfurti. A már Londonnal versengő európai pénzügyi központ kereskedési rendszere, a XETRA teljesen elektronikus, a magyar befektetők már eddig is viszonylag könnyen kapcsolódtak, de a hírek szerint hamarosan a BÉT rendszere hivatalosan is csatlakozhat ehhez az elektronikus platformhoz.
A Deutsche Börse legfontosabb tőzsdeindexe, a DAX, 30 nagyvállalat részvényeit tartalmazza, a benne helyet foglaló óriáscégeket azért is veszik szívesen a magyarok, mert csupa olyan cégről van szó, amely itthon is ismert: Ilyenek: – a teljesség igénye nélkül – az Adidas, az Allianz, a BMW, a Commerzbank, a Deutsche Telekom, az E.ON, aHenkel, a Lufthansa, a Siemens, a Volkswagen.
A másik kiemelten fontos európai piac London, amely a német tőzsdénél sokkal nemzetközibb. A London Stock Exchange (LSE) eleve nemcsak angol, de nagy-britanniai (sőt, rengeteg ír papír is be van vezetve), de rendkívül népszerű az egykori brit fennhatóságú területek körében (dél-afrikai, indiai, ausztrál papírok tömkelege érhető el), illetve újabban nagyon sok orosz cég is ide vezette be külföldi befektetőknek is szánt papírjait. London sikere a cityvel magyarázható.
Vagyis, mivel a legnagyobb európai pénzügyi házak itt vannak, a kibocsátók is szívesen jönnek erre a parkettre, hogy szem előtt legyenek. A legismertebb index, a FTSE.(Financial Times Stock Exchange) 100, és bár ebben a részvényindexben vannak bőven, csak az angolszász világban ismert papírok, de azért sok az ismerős cég, a dohányipari BAT, az olajóriás BP, a szeszipari Diageo, illetve olyan mindenki által ismert multik, mint a Rolls-Royce, az Unilever vagy a Vodafone.
—-Amerikai piacok—-
Talán az időeltolódás is az oka, de a hazai befektetők körében nem annyira népszerűek az amerikai részvénypiacok, pedig a kilencvenes évek elején először itt lehetett érdemi magyar befektetői aktivitást találni. A nagy amerikai IT-cégek az itthoni operációnál is alkalmaztak az ösztönzési programok keretében részvényjuttatást, így sok magyar menedzser kezdett valamilyen elektronikus börzén amerikai részvényeket adni-venni.
A két legizgalmasabb amerikai piac, a New York Stock Exchange (NYSE) a világ legnagyobb összértékű tőzsdéje, illetve a Nasdaq, ahol sok a dinamikus iparágból származó, „növekedési” papír. Az NYSE mindenképpen a világ legmeghatározóbb börzéje, és bár Európában már korábban is kereskedtek különböző gyarmatárukkal szervezett, koncentrált piacokon, de az 1817-es alapítású, azaz majd kétszáz éves NYSE arra is a legalkalmasabb, hogy igazán hosszú trendeket elemezni lehessen.
New York (ahol egyetlen magyar papírként, a Magyar Telekommal is kereskednek) alapvetően meghatározza a világ más tőkepiacainak hangulatát. Legismertebb indexe, a DIJA (Dow Jones Industrial Average), amely a legnagyobb harminc amerikai cég részvényárfolyamának súlyozott átlaga. Néhányukat mindennapjainkból is jól ismerhetjük, ilyen az IBM, a HP, a Microsoft, a McDonalds vagy a General Motors.
A NASDAQ (National Association of Securities Dealers Automated Quotations system) sokkal fiatalabb tőzsde, még negyvenéves sincsen, a világ első elektronikus részvénykereskedelmi rendszere volt, ahol eleinte IT-cégekkel lehetett kereskedni, de ma is maradt egyfajta előremutató, úttörő jellege, sok a high tech, internetes, zöld vállalkozás a parketten. Sokan játszanak itt, akik nem szeretik a lomha mozgásokat, a NASDAQ-on nagyobb a kockázat, de nagyobb a nagy nyerés esélye is, mert mind a mai napig sokkal erőteljesebbek az elmozdulások.
Távoli fejlett piacok
A magyar részvénybefektetők ugyan ritkán üzletelnek közvetlenül Japánban, Hongkongban, Ausztráliában vagy éppen Szingapúrban, de ezekben a pénzügyi központokban is hatalmas tőzsdék működnek, aki itt szeretne szerencsét próbálni, megteheti.
Tokió piaca „unalmas”, a jen-dollár keresztárfolyam és az olajár mozgatja a nagy japán exportőrök árfolyamait, vagyis amikor gyengül a jen, akkor az autóipari, elektronikai cégek drágulnak, mert exportbevételeik többet érnek, amikor pedig erősödik a jen, akkor zuhannak ezek a részvények. A legfontosabb index, a Nikkei 225 több más világhírű indexhez hasonlóan egy médiumról, a Nihan Keizai Shimbun elnevezésű újságról kapta nevét, és a tartósan rosszul teljesítő index mintapéldája, hiszen 1989-ben már a mai szintjének háromszorosán állt, azóta csak szenved.
A válság előtt, világszerte, de a magyar befektetők körében is népszerű volt az Ausztrál Értéktőzsde, az ASX (Australian Securities Exchanege). Bár e piac legfontosabb indexét, az S&P/ASX 200 elnevezésű mutatószámot tartalmazó 200 ausztrál céget nem igazán ismerhetjük, de az ausztrál index sokáig emelkedett még akkor is, amikor a világ egyéb tőzsdéi már megtorpantak.
Természetesen az éles válság óta itt sincs hossz. E tőzsdén az ausztrál cégek mellett sok a szingapúri, illetve az új-zélandi vállalat, és jellemző, hogy a nyersanyagcégek mellett sok a biotechnológiai részvény.
Hang Seng
A hongkongi tőzsdét, illetve indexét, a Hang Senget a magyar befektetők 1997-ben ismerhették meg, amikor is a legújabbkori magyar börze első mély válsága délkelet-ázsiai problémák miatt indult. Az itt jegyzett cégek amúgy nem igazán csengenek ismerősen, kivéve talán a HSBC bankot. Hongkong ma már erősen Kína-történet, sok a Hongkongban jegyzett kínai papír és befektetési alap, emiatt 2008-ban pocsékul muzsikált a parkett, de ha újra megnő a befektetői optimizmus a kínai gazdasági csoda iránt, ez a piac is kilőhet!
A nem kínai, hanem „valóban” hongkongi cégek elsősorban a világkereskedelem alakulásától függnek, a kicsiny ország export-import forgalma egészen megdöbbentő, hatalmas európai nemzetgazdaságokkal mérhető egy szinten.
Miután bemutattunk a fejlett parketteket, legközelebb néhány fejlődő piaci tőzsde mellett azzal is szeretnénk foglalkozni, hogyan, milyen díjak ellenében érhetők el ezek a parkettek itthonról.
