A lakossági hitelek (legyen szó akár lakáscélú, akár autóhitelekről) alapvető problémája, hogy a forinthitelek rettentően drágák, míg a devizahiteleknél éppen az elmúlt fél–egy évben lehetett megtapasztalni, hogy az árfolyamkockázat valódi kockázat, ami miatt olykor nagyon megnőhetnek a törlesztőrészletek.
Fix részlet
Nyugaton már régóta ismert hitelmódozat a fix havi részlettel kínált hitel. Mindez immár Magyarországon is elterjedt. Az ötlet alapja: sok háztartásban úgy vesznek fel hitelt, hogy látják a családi teherbíró-képességet, és olyan havi törlesztőrészletet vállalnak, amelyet ki tud gazdálkodni a család.
Az állandó részletek nagyobb kiszámíthatóságot jelenthetnek, de összességében gyakran nagyobb költséget is.
Ha ebben érdemi zavar támad, vagyis akár a forint–deviza árfolyam, akár a hitel változó kamata miatt nagyon megnő a törlesztőrészlet, akkor bajba kerül a család, és ezáltal bajba kerül a bank is.
Devizahitel, deviza alapú
Megkülönböztethető a devizahitel és a deviza alapú hitel. Devizahitelnél a folyósítás és a törlesztés is ténylegesen devizában
történik. Deviza alapú hitelnél a folyósítás és a törlesztés forintban
történik, de devizában van meghatározva a hitelösszeg és a törlesztőrészlet – igazít el bennünket a PSZÁF egyik tájékoztató kiadványa.
Ebben a cikkben- amint azt a PSZÁF is teszi egyébként a kiadványában – köznyelvien, a deviza alapú hitelt devizahitelnek nevezzük.
Ezt küszöböli ki az a konstrukció, amelyben a havi törlesztőrészlet mindig adott összeg, példánkban 50 ezer forint, és az árfolyamváltozásokat, illetve kamatváltozásokat kezelő változó elem a hónapok száma lesz. Vagyis alapesetben 120 hónapig fizetünk 50 ezer forintot, az 50 ezer forint nem is fog változni, csak éppen lehet, hogy nem 120 hónapig, hanem 110, esetleg 130 hónapig kell ezt az összeget utalni a banknak.
Egészen egyszerűen, ha a forint erősödik és/vagy a kamatok csökkennek, akkor ugyanazt a havi törlesztőrészletet elég lesz kevesebb hónapig fizetni. Ha pedig a forint gyengül a hitel devizaneméhez képest, illetve a kamatok emelkednek, akkor a havi törlesztőrészlet több hónapig fog ketyegni. Nyílván, ha a két tényező közül az egyik számunkra kedvezően, a másik pedig hátrányosan alakul, akkor az erősebb hatás érvényesül.
Kínálat
A kialakítható konstrukciók száma végtelen. A bankok akár egy húszéves hitel teljes futamidejére is rögzíthetik, hogy a havi törlesztés mindvégig változatlan marad, de nem ez a jellemző. Sokkal bevettebb gyakorlat, hogy az ügyfélnek adott időközönként döntési lehetősége van: jellemzően évente választhat, megtartja a korábbi havi törlesztőrészletet, vagy esetleg emeli azt, és ezáltal korábban vége szakadhat a tehernek. Végül újabb lehetőségként áttérhet a változó havi törlesztőrészletre is, vagyis arra a bevett módozatra, amikor a bank minden hónapban a megfelelő árfolyam és a megfelelő kamatszint figyelembevételével kalkulál törlesztést.
A marketingüzenetek a fix törlesztőrészlettel kínált hiteleknél mindig azt hangsúlyozzák, hogy az ügyfél megszabadul az árfolyamkockázattól, a kamatkockázattól, kiszámítható törlesztésű lesz a hitel. Ez részben igaz, részben mégsem. Az ügyfélnek az a kockázata valóban nem marad meg, hogy az árfolyam- és a kamatváltozás miatt megemelkedik a havi törlesztőrészlete, de azért ingyen ebéd itt sincsen, az árfolyamváltozás és a kamatváltozás kockázata a tovább tartó törlesztési kötelezettségben jelentkezik.
Csere
Különösen izgalmas az a legújabb banki ajánlat, amelyben a bankok felkínálják ügyfeleiknek, hogy a korábbi „hagyományos” hiteleik helyett lépjenek át fix havi törlesztésű hitelbe, ahogyan a marketingüzenet szól, fizessék a régi, a még kigazdálkodható törlesztőrészletet.
Vészhelyzetbe kerülő családnál, ahol az erősebb forint és az alacsonyabb kamatkörnyezet idején érvényes havi törlesztésre volt forrás, a megemelkedettre pedig nincsen, ez hatékony segítség lehet. Ugyanakkor érdemes nagyon alaposan átgondolni, hogy valóban érdemes-e cserélni.
Van olyan bank, ahol éppen látványosan akciózzák ezt a lehetőséget, ami azt is jelentheti, hogy nem kell egyszeri szerződésmódosítási díjat fizetni, de ez az első kérdés, amit érdemes tisztázni. Milyen költséggel jár a váltás, egyáltalán mi a konstrukció, a korábbi szerződés módosítása, vagy a korábbi hitel lezárása, és egy új, fix havi törlesztéses hitel felvétele. A tranzakciós költségek ugyanis igen magasak lehetnek. Utána jöhetnek a számok, illetve a speciális szempontok.
Abban nagy valószínűséggel nem tévedünk, hogy a fix havi törlesztéses devizahitel összességében nem lesz olcsóbb, mint a korábbi hitelünk, vagyis, ha thm-et nézünk, akkor nem olcsóbb, hanem csak más visszafizetési struktúrájú hitelt veszünk fel (természetesen a két hitel későbbi ára korlátozottan hasonlítható össze, ha forintban gondolkodunk, mert nem tudhatjuk a későbbi árfolyamváltozásokat).
Futamidő
Kisebb havi teher – több hónapon át. Röviden összefoglalva ezt vállaljuk tehát az új feltételekkel. Ez azonban további kérdéseket vet fel. Gondoljuk át, hogy tényleg nem kigazdálkodható-e az eredeti hitel havi terhe? Mennyire égető a család pénzügyi helyzete? Mi a nagyobb árfolyamkockázat számunkra, ha ingadozik a havi törlesztés, vagy ha hosszabb távon kell a forint kockázatát futni? Mostanában szerencsére a forint kissé visszaerősödött, és nem cikkeznek már a lapok annyit a 350 forintos euró esélyéről vagy az államcsődről, de azért a nemzetközi tőkepiacok azt jelzik, hogy Magyarország hosszabb távú fizetőképességéről elég negatívan gondolkodik a piac (ezt egy CDS nevű kockázati felár jelzi a legjobban).
Ha tehát kinyújtjuk a hitelünket, akkor tovább kell rettegnünk a forint összeomlásától. Ráadásul a váltásnál könnyen előfordulhat, hogy noha az eredeti hitelünkben már nagyobb arányban apaszthattuk a tőketartozásunkat és csak kisebb terhet jelentett a kamatfizetés, az új konstrukcióban eleinte ismét döntően kamatot fizetünk és kisebb részben törlesztünk tőkét. Ez azért lényeges, mert érdemi forintgyengülésnél megnő a tartozásunk.
Nem mindegy, hogy egy év múlva, két év múlva mekkora adósság után fizetünk. A nagyobb havi teherrel lehet hogy érdemben gyorsabban apaszthatjuk a tartozásunk tőkerészét! Azt is mindenképpen nézzük meg egy váltás előtt, hogy az előrelátható számok alapján mennyivel nő a hitel futamideje. Maradva a példánknál, ha korábbi 50 ezer forintos havi törlesztésünk, újabban 70 ezer forintra nőtt, akkor a bank felajánlhatja, hogy ismét visszaállítja a havi 50 ezer forintos törlesztést.
Az eredeti esetben 8 év volt hátra a hitelből. Amennyiben az új összeggel 10 évre nő a hitel futamideje, az jó üzletnek tűnik, ha 12-re, akkor már nem feltétlenül. Ez ugyan csak egy bázis, amihez képest majd az árfolyam és a kamatalakulás függvényében változik a tényleges futamidő, de nagyon nem mindegy, hogy maga az átalakítás mennyire költséges, és ez a hátralevő hónapok számában látható.
Végül a szokásos jó tanács! Számoljunk, s kérjük a paramétereket áttekinthetően írásban!
