A márciusi forintkrach után, amikor a devizahitelesek rettentően megemelkedett törlesztő-részletekkel találták szembe magukat, üdítően hat, hogy immár újra 10-15 százalékkal erősebb a forint, a 270-280 forintos régióban kereskednek vele. Sajnos a kisbefektetői magatartás visszatérő hibája, hogy a forinteszközök kockázatait akkor látja, amikor azok már előjöttek, vagyis a hipergyenge forint idején menekül a forintból, például tömegesen vesz devizát forintért, és rakja be a szekrénybe, jobb esetben a trezorba az eurót.
Tévedés azt gondolni, hogy ebben nincs racionalitás, az eurókészpénz tartása sok magyar kockázattól, a forint gyengülése mellett a bankrendszer veszélyeitől is megóv.
Nem teljesen irracionális az eurókészpénz tartása sem.
Mégsem ez a legokosabb lépés, az igazán előrelátó befektető már az erős, illetve a tovább izmosodó forint idején átgondolja, hogy nem érdemes-e jobban megosztani a befektetési portfóliót különböző devizanemek között.
Veszélyek
Miért lehet erre szükség? Leginkább azért, mert a forint kockázatos, az a legfőbb kockázata, hogy gyengül más devizákhoz képest, ami sokaknak problémát okozhat. Magyarország jelenleg egy nagy IMF-hitelből törleszti devizaadósságait. Ha ezt a hitelt majd nem sikerül megnyugtatóan újrafinanszírozni, ismét előkerülhetnek a forint elleni támadások, megint érdemben gyengülhet a magyar deviza.
De ugyanígy gondot okozhat, ha a ma nagyon alacsony kamatot ígérő országokban (az eurózónában, az Egyesült Államokban vagy akár Japánban) újra megemelik a kamatokat, tőke vándorolhat a jobb kamat reményében a fejlett régiókba.
Összegezve: a forint újabb gyengülése egyáltalán nem kizárt. Vannak az „egyszerű” gyengülésnél persze sokkal komolyabb kockázatai is egy magyar befektetőnek. Hiszen a sok örökölt probléma, az erőtlen gazdaságpolitika, a súlyos eladósodottság egy súlyos GDP-visszaesés idején akár rendszercsődökhöz is vezethet, de most induljunk ki abból, hogy nagyobb probléma nem lesz.
Igazán nagy probléma esetén valóban megnyugtató némi euró a szekrényben, hiszen igazán nagy baj esetén még a hazai pénzügyi szektor euróalapú befektetési termékei, sőt a környező országokba cipelt megtakarítás sem éppen megnyugtató, mert egy nagyobb krízis gyorsan szétterjed a régió pénzügyi szférájában.
Kínálat
Normál üzemmódban, ha a forint gyengülésétől tartunk, annyi a feladatunk, hogy alacsony költség mellett találjunk euróalapú befektetéseket. Hogy egy kicsit bonyolítsuk a kérdést, nagyon fontos még egyszer hangsúlyozni, hogy mi is a célunk az euróalapú befektetéssel. Hiszen lehet, hogy egy ígéretes európai ország vagy ágazat hozamára vadászunk, de az is lehet, mint jelen esetünkben, hogy alapvetően devizakockázatot szeretnénk kezelni, azaz a forint gyengülésének kockázatától óvakodunk. Figyelem, egyáltalán nem az a lényeges a számunkra, hogy a befektetés valóban euróalapon történjen, hanem az, hogy eurókockázatot fussunk (lásd keretes írásunkban)!
tanácsok
– A száz százalékban forintban tartott befektetés kockázatot jelent, amit kezelni érdemes. Egyszer majd mi is euróban számolunk, nem mindegy, hogy euróban mennyit ér a megtakarításunk.
– Ne a gyenge forintnál jusson eszünkbe a forint gyengülése elleni védekezés!
– Bizonyos forintgyengülés még akceptálható, hiszen a forintkamatok magasabbak, mint a devizakamatok!
– Ha nagyon hosszú távra fektetünk be, különösen ajánlott euróban is gondolkodni, talán 2029-ben valóban euró lesz a fizetőeszközünk!
– Ha későbbi kiadásaink euróban keletkeznek, érdemes euróban megtakarítani! Mi lehet ilyen? Euróhoz kötött lakás vagy irodabérleti-díjak, nagyobb külföldi utazás, külföldi egyetemi tanulmányok finanszírozása, kalkulálható külföldről történő nagybeszerzés, például egy külföldi ingatlanvétel!
– Ha ugyan semmilyen külföldi költségünk nem lesz, de devizahitelünk törlesztése miatt függünk a devizaárfolyamtól, akkor is hasznos, ha euróban kiszámítható jövedelmeink is vannak!
Nézzünk két példát! Az egyik magyar befektetési alapkezelő olyan befektetési alapot bocsát ki, amelyik nyugat-európai részvényekbe fekteti teljes vagyonát. Az alap jegyeit a forintalapú értékpapírszámlánkon forintért vehetjük meg.
Nem igazán látszik, hogy mindez miért is lenne devizaalapú befektetés. Csakhogy az alap euróalapú részvényeket tart, egy tíz eurót érő francia banki részvény 270 forintos eurónál 270 forinttal járul hozzá az alap vagyonához, 310 forintos eurónál pedig 310 forinttal, vagyis teljes a fedezés. Ezzel ellentétben, ha egy svájci bankban svájci frankért olyan alapot veszünk, amelyik magyar részvényekbe fektet, akkor hiába a devizaalapú befektetés, semmit nem fedeztünk a forintkockázatból.
Miket lehet megvásárolni itthon?
termékmátrix
Forintalapú termék, forintkockázattal
Magyar részvény, állampapír, bankbetét, kötvény, hazai instrumentumokba fektető befektetési alap, hazai ingatlan.
Forintalapú termék, forintkockázat nélkül
Magyar alapkezelők forintalapú, de európai részvényalapjai, európai kötvényalapjai, európai ingatlanalapjai.
Euróalapú termék forintkockázattal
Külföldön kibocsátott, de magyar instrumentumokba fektető befektetési alap. (Sajnos ez igen ritka, nem vagyunk tényezők a nemzetközi megtakarítási piacon.)
Euróalapú termék forintkockázat nélkül
Minden külföldön kibocsátott, és nem magyar instrumentumba fektető alap, részvény, kötvény, ingatlan, állampapír. Hazai bankok devizaszámlái, devizabetétei, euróalapú, Európában befektető alapjai.
Euró alapon gyakorlatilag bármilyen befektetési termék megvásárolható itthonról. A brókercégeken keresztül bármilyen külföldi részvényt, kötvényt, befektetési jegyet, állampapírt, a bankokon keresztül is devizaalapú kötvény-, vagy részvényalapú befektetéseket vásárolhatunk, illetve vezethetünk devizaszámlát. Nagyon egyszerűen: miként kezeli a devizaszámla a forintkockázatot?
Ha forintszámlát vezetünk a bankban, akkor azon egymillió forint, az egymillió forint marad, függetlenül attól, hogy miként alakult az euró/forint átváltási arány. Az eurószámlán pedig a 4000 euró marad 4000 euró, bármerre is mozdul a cserearány. Nyílván azzal a számlával jártunk jól, amelyik devizanem később erősödik a másikkal szemben.
Nagyon fontos, hogy devizaalapú befektetésnél járjunk utána az átváltási költségnek, ami a gyakorlatilag nullától a sok százalékig terjedhet. Bizony, a bibliában is gyakran olvashatjuk a példabeszédekben, hogy a népek finoman szólva nem nagyon szerették a vámosokat és a pénzváltókat. Történetünk szempontjából a fináncok most nem lényegesek, a pénzváltás az izgalmasabb. Bizony a devizaalapú befektetések komoly buktatója, hogy hányszor és milyen átváltással kell pénzünket konvertálni. Ha forintmegtakarításunkból egy devizaalapú termék megvételéhez előbb devizára kell váltanunk a pénzünket, majd a megtakarítás kifutása után vissza kell váltanunk forintra, akkor ez a két csere alaposan megnyirbálhatja a hozamunkat.
Ez egyébként sokszor komoly buktatója a devizahiteleknek is. Devizában vesszük fel a hitelt, de forintban folyósítják nekünk, majd forintban törlesztünk, de a bank devizában írja jóvá (ez a két konverzió rendesen meg tudja drágítani a hitelt). Ha valakinek rendszeresen devizaalapú bevétele van, annak érdemes devizaszámlát nyitnia, és onnan devizaalapú megtakarítást eszközölni.
Hasonlóképpen egy átváltási ág kiküszöbölhető, ha devizában jelentkezik majd érdemi költségünk, akkor a felhasználásnál lesz szükségünk devizára. Amúgy minden esetben pontosan kérdezzünk utána, hogy mikor, milyen árfolyamon történik a konverzió. Ha nagyon nagy az átváltásoknál a fix költség vagy nagyon széles az átváltási marzs, azonnal keressünk kevésbé rabló konstrukciót!
Eurómegtakarítások fedezeti ügylettel
A forintmegtakarítások hosszú éveken át nemcsak magasabb hozamot hoztak, de sokszor még a forint erősödése miatt is elverték az euróalapú befektetéseket. Ezért dolgozták ki a nemzetközi befektetési házak azt a konstrukciót, hogy nyugati részvényalapokat fedezeti ügyletekkel árulnak. Vagyis azt mondják a befektetőknek, hogy vonzó az európai ingatlanszektor vagy attraktív az amerikai biotechpiac, de a forint árfolyamváltozásából fakadó kockázatot ne fussa a befektető, azaz a forint erősödése ellen fedezeti ügyletet köt az alap.
Ez a konstrukció arra jó, hogy egy európai vagy amerikai alap nominális hozamát forintban realizáljuk. Vagyis amikor egy európai ingatlanalap 12 százalékot hoz euróban a nyugati befektetőknek, akkor ezt a magyar befektető forintban is elérheti. Figyelem, ez hasznos lehet, de kiindulópontunk szempontjából nem jó termék, vagyis egyáltalán nem véd a forint gyengülése ellen! Éppen azt konzerválja, hogy az erősödő forinttal ne járjunk rosszul!
Van olyan alapkezelő, amelyik választani engedi a befektetőt, két sorozatban dobja piacra bizonyos befektetési jegyeit, ha akarom fedezeti ügylettel, ha akarom fedezeti ügylet nélkül is megvehető a forintért kínált, de európai célpontokba fektető alap. A forint gyengülése ellen a fedezeti ügylet nélkül kínált alap a hasznos. Végezetül egy fontos alapvetés. Amikor a forint gyengülése ellen védekezünk, akkor ne feledjük: a forint erősödése esetén mi járunk rosszul! Mindenkinek egyedileg kell mérlegelnie, mitől tart jobban, milyen az egyedi élethelyzete, árfolyamváltozást tűrő képessége. Utána lehet dönteni!
