Egyetértek Surányi Györggyel abban, hogy a monetáris politika biztosítson nagyobb mozgásteret a jól menő vállalatok hitelezéséhez – mondta hétfő délutáni előadásában Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Előző este a köztelevízió A szólás szabadsága című műsorában Surányi György, a CIB elnöke, volt jegybankelnök azt mondta: bár az alapkamatot most nem lehet csökkenteni, a kormány és a jegybank összjátékával a piacinál olcsóbb hiteleket lehetne biztosítani a cégek beruházásainak finanszírozására.
Név nélkül, keményen
Az olcsó beruházási hitel iránti igény „tervgazdasági mentalitást” takar; nincs kettős kamat, nem lehet a piacokat elzárni egymástól – válaszolta a kritikákra nevek említése nélkül Simor András. Az MNB vezetője szerint semmiféle garancia nincs arra, hogy az olcsó hiteleket valóban beruházásokra fordítják a vállalatok, és nem, mondjuk a hitel áránál nagyobb jövedelmet biztosító állampapírokat vásárolnak belőle.
A jegybank legújabb vizsgálatait idézve Simor cáfolta azt a közkeletű vélekedést, hogy a bankok likviditáshiány miatt nem hitelezik a cégeket. Valójában a cégek gazdasági kilátásai jelentik a hitelezés korlátját, nem a pénzszűke – mondta a jegybank vezetője.
„Nem tervgazdaságban élünk” (Fotó: MTI)
A hazai bankok hitel-betét mutatója 150 százalékos (100 egységnyi bankbetétre 150 egységnyi hitel jut – a szerk.), vagyis a betéteiken túli szükségleteiket a piacról finanszírozzák. Csehországban például ez az arány 90 százalékos, ott tehát a pénzintézetek saját betétállományukat sem helyezik ki, így nincsenek a piacra utalva.
A hazai bankok stratégiai célja a hitel-betét arány csökkentése, vagyis intenzíven gyűjtik a betéteket (az év egészére jellemzőek a jegybanki alapkamatnál magasabb betéti kamatok – a szerk.) és szigorítják a hitelkihelyezéseiket, hogy a válság közepette minél kevesebb pénzt kelljen kölcsönözniük piaci kamatok mellett; ezért mindegy, hogy az MNB mennyi pénzt pumpál a bankszektorba – árnyalta tovább a bankok viselkedésének leírását a jegybankelnök.
Az egyik bank nem vette igénybe a swap-facilitást (a CIB – a szerk.), a másik pedig 1,4 milliárd forintot kapott vállalati hitelállománya növelésére (az OTP – a szerk.), ezért furcsa, hogy pont ők kritizálják a jegybankot – mondta Simor András Surányi és Csányi nevének említése nélkül.
Czirjákkal is vitatkoztak
Kettős kamatszint van az országban, hiszen különböző a forint- és a devizahitelek kamatozása, ráadásul mindenki devizában akar eladósodni, ami tovább csökkenti az MNB mozgásterét. A mostani, válságos helyzetben nem beruházási, hanem forgóeszköz-hitelekre szorulnak még a jól működő cégek is – kritizálta az MNB-t hozzászólásában Czirják Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank társ-vezérigazgatója, a jegybank volt alelnöke.
„Nem tervgazdaságban élünk, Sanyi” – válaszolt erre Simor András, hozzátéve, a forgóeszközhiteleket sem feltétlenül arra költené a cég, amire felvette.
A kettős árfolyam kérdésében egyetértés volt a bankárok között, Simor magyarázata szerint az a devizák kockázati besorolását tükrözi, amelyre az MNB-nek nincs befolyása. A jegybankelnök felidézte azt is, hogy az MNB már a kezdetekkor sem lelkesedett a devizaalapú hitelezésért, szakértői azt javasolták, hogy a PSZÁF tilthasson be hitelkonstrukciókat. A jegybanki aggályokat az igazságügyi tárca alkotmányellenesnek ítélte és elutasította, azóta a központi bank eszköztelen – mondta Simor.
Védte a mundér becsületét
A jegybank a válságkezelés minden elemében helyesen és eredményesen cselekedett – értékelte előadásában az elmúlt nyolc hónap fontos döntéseit az MNB elnöke.
A magyar devizatartalékok szintje a válság kirobbanásakor megfelelő volt, nagyjából azonos volt a rövid távon lejáró államadósság összegével és a környező országok is hasonló arányban rendelkeztek devizatartalékokkal. A 2008 október végi 300 bázispontos kamatemelés indokoltságát a piac is igazolta: az év második félévében a forint és a lengyel zloty egyaránt gyengült az euróhoz képest, de a két deviza árfolyama együtt mozgott; októberben a forint érdemben gyengült a zlotyhoz képest is, majd a kamatemelés után ismét együtt hullámzott az árfolyam – állította Simor. A jegybanki kommunikáció hitelességére is lengyel példát hozott az elnök: mivel a lengyel és a magyar deviza árfolyama együtt hullámzott, a magyar jegybank nem követhetett el a forint gyengülését okozó kommunikációs baklövést – mondta.
Nincs mód alapkamat-csökkentésre: a hazánkhoz hasonló besorolású országok mindegyikében a magyarhoz közeli a kamatszint – erősítette meg eddigi álláspontját a jegybankelnök, aki így Magyarországot Horvátországgal, Romániával, Dél-Afrikával, Törökországgal és Brazíliával osztotta azonos csapatba. Ezek az országok működnek, de nem jól – tette hozzá, mert az államok hitelességi deficitjét és túlköltekezését a jegybankok nem tudják korrigálni. A Bajnai-csomag javítja hazánk hitelességét – értékelt ebben az összefüggésben az MNB első embere.
Csányi: túl vagyunk a nehezén
A kereslet-visszaesés üteme csökken, a közvetlen tőkebefektetések mérséklődése még előttünk áll – adott helyzetünkről és a válság kimeneteléről prognózist Csányi Sándor.
Az OTP Bank első embere szerint cége a válság nyertese lesz, mert a bank már 2008 elejétől visszafogta hitelkínálatát és kemény kockázatkezelésre tért át. Az OTP-nek ezért az elkövetkező egy évben biztosan nem lesz szüksége külső finanszírozásra – mondta a konferencián az elnök-vezérigazgató.
A bankvezér szerint a válság abból a szempontból jókor jött, hogy míg korábban a hitelbiztosíték értékének feléig nyújtottak hitelt a bankok, addig a verseny nyomán ez az arány tavaly év elején elérte a 90 százalékot is, most pedig, a krízis alatt visszaesett az egészségesnek mondható, 60 százalékos szintre.
