Mit mutatnak az államkötvény-aukciók, miként alakul a bizalom a magyar gazdasággal szemben? Miért kell államkötvényt kibocsátani, ha a nemzetközi hitelkeret úgyis finanszírozza a lejáró államadósságot? Tényleg olcsóbb az IMF, az EU és a Világbank közös finanszírozása, mint bármi más? Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgató-helyettese igazított el minket az államadósság-finanszírozás útvesztőinek egy részében.
Az összeomlás nem volt teljes
Tavaly októberben omlott össze az államkötvénypiac: a külföldi tulajdonosok 3 hónap alatt 900 milliárd forint értékű forintkötvénytől szabadultak meg; ebből 240 milliárdnyit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vásárolt fel, a többit vélhetően a hazai bankszektor, a továbbértékesítés céljával – kezdi a krach történetének felelevenítését Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. általános vezérigazgató-helyettese.
Ettől kezdve április végéig – egy februári eset kivételével – egy évnél hosszabb lejáratú állampapírt nem is bocsátott ki Magyarország – a befektetők úgysem vették volna meg. Viszont az nem igaz, hogy a magyar államadósságot senki nem volt hajlandó finanszírozni: egy évnél rövidebb futamidejű állampapírokat mindvégig vásároltak a befektetők – híva fel a figyelmünket egy közkeletű tévedésre az ÁKK vezetője.
Visszatér a bizalom
Február 12-én tesztelte először a piacot az ÁKK 3, 5 és 10 éves futamidejű állampapírok kibocsátásával; akkor 20 milliárd forintnyi meghirdetett mennyiségre 60,5 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, ami önmagában siker, de ezzel együtt az államkötvények piacán azonnal hozamemelkedés következett – vagyis a papírok árfolyama süllyedt –, amiből az ÁKK-nál arra következtettek, hogy a befektetők rendszeresen még nem hajlandók magyar állampapírokat vásárolni – magyarázta Borbély László András.
A következő kísérletre április 23-án került sor: ekkor 15 milliárd forintnyi meghirdetett állampapírra 53 milliárdnyi ajánlat érkezett, a hozamemelkedés viszont elmaradt, így azóta az ÁKK rendszeresen bocsájt ki 3, 5 és 10 éves futamidejű kötvényeket. Legutóbb május 7-én volt aukció: akkor 15 milliárdnyi papírra több mint 68 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, a hozamok pedig 10 százalék alá csökkentek, amire rég nem volt példa – értékelte a legutóbbi eredményeket az ÁKK-vezető.
A piac bizalmának erősödését a kibocsájtott kötvények hozamának összevetésével igazolta az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese. A krach előtt, tavaly október 10-én az 1, 3 és 10 éves állampapírok referenciahozama 11,12; 12 és 10,6 százalékos volt, a 3 éves futamidejű papír október végén már 13,2 százalékos hozamot ígért tulajdonosának. Ugyanilyen futamidejű, friss kibocsátású állampapírok május 11-én rendre 9,22; 10,03 és 9,71 százalékos hozammal forogtak.
Piacot építenek
Arra a kérdésünkre, hogy mért kell az ÁKK-nak kötvényeket kibocsájtania, ha a nemzetközi hitelkeretből futja a lejáró államadósság megújítására, Borbély László András úgy válaszolt: az ÁKK által az elmúlt hónapokban kibocsájtott forintban kamatozó instrumentumokat nem lehet összevetni a devizában kamatozó nemzetközi hitelkeret kamataival.
A piaci bizalom erősödésével együtt az ÁKK kapott olyan jelzéseket, hogy már devizaalapú kötvényeket is ki lehetne bocsátani, de azok kamata egyelőre vélhetően jóval magasabb lenne, mint a nemzetközi hitelkeret költsége; az IMF és az EU ugyanis sokkal jobb adósnak számít, mint Magyarország.
Bár az idei kötvénykibocsájtások összege egyelőre nem jelentős a finanszírozási igényhez képest, mégis minden forint számít; ennyivel kevesebbet kell lehívni ugyanis a nemzetközi hitelkeretből – mondta az ÁKK vezérhelyettese, aki szerint elsődleges céljuk a piacépítés. Az államadósság tartósan csak a piacról finanszírozható, a nemzetközi hitelkeretre való hivatkozással pedig másfél évig elhanyagolni az állampapír-kereskedést bűn lenne.
Beindult a tehermentesítés
A kötvénykibocsátások mellett az ÁKK visszavásárlási aukciókat is hirdetett az elmúlt hónapokban, amelyeken a hitelkeret terhére összesen 400 milliárdot meghaladó összegben vásárolt vissza 2009-2012 között lejáró államkötvényt a magyar állam.
Az akció két célt szolgált: egyrészt „tehermentesítette” ezeket az éveket (ekkor járt volna le a piacon lévő kötvények 58 százaléka), vagyis az akkor esedékessé váló kifizetéseket előrehozta, hogy az államnak ne kelljen egyszerre nagy összegek kifizetésével megbolygatnia a piacokat és saját magát. Másrészt az eladói nyomást az állampapírpiacon mérsékelte – így közvetve keresletet teremtett az újonnan piacra dobott papírok iránt – magyarázta Borbély László András.
Nem az adóssághoz szabták a hitelcsomagot
Az IMF, az EU és a Világbank közös, 25,1 milliárd dolláros hitelkerete három célt szolgál: a devizatartalékok növelését, a bankrendszer stabilitásának elősegítését és az átmenetileg meg nem újítható államadósság finanszírozását. Ebből következik, hogy az összeg nem az államadósság finanszírozási igényét tükrözi, ráadásul a célok egymást támogatva is megvalósulhatnak: ha az ÁKK az adósságmegújítás érdekében lehívott devizát a jegybanknál váltja forintra, akkor ezzel az MNB valutatartalékait is növeli – mondta Borbély László András.
Nem lesz adósságspirál?
A GDP-arányos államadósság alakulásáról szörnyű becslések látnak napvilágot sorozatosan, bár a mutató 2009 végére anélkül emelkedik 80 százalék körülire, hogy azt újabb hitelfelvételek érdemben megdobnák.
A romló arányt leginkább a gyengülő forint és a csökkenő GDP eredményezi. Mosolygó Zsuzsa és Deli Lajos a Már 2009 után csökkenhet az államadósság rátája című, az ÁKK honlapján közölt tanulmányában az áll, hogy 300 forintos átlagos euróárfolyam mellett az év végén 77,6, 270-es árfolyamnál 73,3, 320-as árfolyamnál pedig 80,4 százalékos lenne az adósságráta a GDP arányában. A gazdasági visszaesés hatása a mutatóra egyértelmű: ha az adósságunk egy fillérrel sem nő, de a GDP csökken, akkor a GDP-arányos eladósodottság emelkedik.
A tanulmány szerzői modellszámításokkal igazolják, hogy a nemzetközi hitelkeret nem növeli automatikusan 20 milliárd euróval az államadósságot, az egyszerűen a piaci szereplőkkel szembeni adósságot egy időre nemzetközi szervezetekkel szembeni tartozássá konvertálja.
A szerzők számításai szerint, ha a költségvetés elsődleges egyenlege (az adósságszolgálat nélkül számított szaldó) tartósan 3 százalékos többletet mutat, akkor 2014-re ismét a maastrichti kritériumoknak megfelelő 60 százalékos szint alá süllyed a ráta. Ha a foglalkoztatás bővülése nyomán a gazdaság potenciális növekedési üteme nem 2, hanem 3-4 százalékos lesz, az adósság GDP-arányos mértéke még gyorsabban süllyedhet.
„Kisebb, de növekedésösztönző fiskális kiigazítás hatásosabb lehet (az államadóság alakulása szempontjából – a szerk.) egy nagyobb, de kevésbé növekedést serkentő megszorításnál, különösen hosszú távon” – írják április közepén publikált elemzésükben a szerzők.
