Az FN.hu elsősorban a legnagyobb lakossági bankok körében igyekezett kutakodni arról, hogy miként is változtak a válság idején ügyfeleik kártyahasználati szokásai. A hivatalos válaszok visszafogott mondatokban elemezték az elmúlt egy év tendenciáit. Azt ugyan elismerték, hogy romlott a nemfizetések aránya, de a romlást nem írták le drasztikusnak. A szakértőkkel folytatott háttérbeszélgetések alapján azonban az derült ki, hogy a bankok számára milliárdos veszteséget jelentő visszafizetésiarány-romlás (ami együtt járt a forrásköltségek drágulásával) aggasztó.
praktikus tanácsok
– Hitelkártyánkat ne használjuk készpénzfelvételre!
– Ha lehet ne csússzunk ki a kamatmentes költési időszakból, mert a felszámolt hitelkamat mértéke „büntető”! Bármilyen kis összegű és kis idejű csúszás a teljes használati időre és a teljes összegre kamatkövetkezménnyel jár! Ha 500 ezer forintot használtunk szabályosan 30 napig, de 2 ezer forinttal egy nappal kicsúsztunk, akkor a kamatunk 502 ezer forint és 31 nap után ketyeghet!
– Ne csak a vásárlásainkat, de a kártyával járó díjakat is töltsük fel, mert az előbbi teljes összeg után bűnhődhetünk!
– Ha lehet, állítsunk be egy automatikus, kamatmentes időszak vége előtti feltöltést!
A bankok erre eltérően reagálnak, hamarabb blokkolják a kártyát, megelőző módon igyekeznek kiszűrni a nemfizetésre hajlamosabb ügyfeleket, illetve maguk a banki salesmunkatársak is gőzerővel beszálltak a problémás ügyfelek kezelésébe.
Ugyanakkor arra nem érdemes a lakossági kártyabirtokosoknak számítaniuk, hogy kedvező ajánlatokat kapnak a rossz adósok. Amennyiben van visszafizetési hajlandóság, sok minden elképzelhető, átütemezések, hitelfutamidő-hosszítások, de a kamatok, illetve főleg a tőke elengedése egyelőre nincs a banki repertoárban.
Sokan elmaradnak
Globális adatok szerint a válság nyomán hirtelen 10 százalék fölé nőtt a lakossági hitelkártya-birtokosok között azok aránya, akik nem fizetik vissza a kölcsönpénzt. Magyarországon egyedi beszélgetéseink alapján 10 és 20 százalék közötti értékekről hallottunk, ami másfél év alatt kétszeres-háromszoros arányromlásnak tekinthető.
A Bankszövetség szerint a fedezet nélküli hitelek nemfizető (hátralékban levő) ügyfeleinek aránya 15 százalék, és valóban, beszélgetéseink alapján ezt az információt megerősítették a bankok. Mint elmondták, a különböző fedezet nélküli lakossági hitelek közül is a hitelkártyáknál a legmagasabb ez a szám. Különbségek persze vannak, részben aszerint, hogy melyik bank mennyire volt korábban kockázatkerülő, illetve mekkora és milyen típusú hiteleik vannak. A legrosszabbak azok a portfóliók, ahol a bank szinte kéretlenül adott kártyát, például az áruhitelekhez.
E szegmensben több a rossz ügyfél, akik eddig is irracionálisan használták a kártyát (például gyakori készpénzfelvételre), és most tömegesen okoz gondot számukra a visszafizetés. A banknak ugyanakkor a rossz ügyfél akár jó pénz is lehet. Hiszen a fegyelmezett, a bank pénzét csak a kamatmentes időszakban használó ügyfelekhez képest a kicsit kicsúszó, és ezért büntetőkamatot is fizető ügyfél nyereségesebb, ám forrásaink határozottan megerősítették, hogy banki szemszögből sokkal több most a negatív hatás, vagyis nem igaz, hogy a bankok ebből a szempontból nyernének a válságon.
A rossz ügyfelek
Egyáltalán ki számít nemfizető ügyfélnek? Különböző metódusok ismertek, a Bankárképző is gyűjt például önkéntes adatokat a mintegy 1,7 millió hazai hitelkártyáról, de ezek azért nem teljes körűek, mert van olyan – e szegmensben kifejezetten erős – bank, amelyik nem hajlandó adatot adni.
Általában a legalább 30 napos késedelemmel rendelkezők már rossz adósnak tekinthetők, majd minél régebbi a tartozás lejárata, annál kevésbé valószínű, hogy az ügyfél még valaha fizet. A banki gyakorlat szerint 90 nap után már 80-90 százalékot leírnak a bankok, ezek után, ami összeg behajtható az ügyfélen, az már pozitívum.
—-Mi történik a nemfizetőkkel?—-
Bankja válogatja, hogy melyik mit lép, de egy valami egységes: a krízis változtatott a magatartáson. A bankok hamar aktívabbak lesznek: forrásaink szerint jellemző az sms-küldés, a banki figyelmeztető telefon, a levélküldés, sőt a személyes látogatás is.
A bankok mindenképpen pozitív ügyfélhozzáállásra vadásznak, és ha ezt megkapják, viszonylag együttműködők. A bank megpróbál egyezkedni, sőt az egyezségre való hajlamuk emelkedett. Hogy is néz ki ez a gyakorlatban?
Megérkezik a bankár az ügyfélhez, és együttműködést kér. Pénzt ugyan közvetlenül nem vehet át, de igyekszik a rossz adóst „elkísérni” egy bankfiókba, vagy csekket feladni a postára, a lényeg, hogy valamit fizessen az ügyfél. Ehhez képest rosszabb, de még elfogadható a banki alkalmazott szempontjából, ha legalább kap egy ígéretet az ügyféltől. Azt az egyet viszont egyáltalán nem tolerálják a bankok, ha az ügyfélben semmi hajlandóság nincsen a helyzet megoldására.
Korábban ilyenkor a bankok jellemzően átadták a követelést a követelésbehajtóknak, például a Díjbeszedőnek, vagy más szakmai cégnek, ám a válság miatt már alacsonyabb százalékos árat fizetnek a szakcégek, így a bankok egyre inkább maguk foglalkoznak a késői behajtással. Ha ez sem jár sikerrel, a folyamat vége a végső stádiumban az ügyvédek által menedzselt jogi behajtás, ami az ügyfél szempontjából a legrosszabb esetben bírósági végrehajtást jelent.
Alku
Olyan alkulehetőségről az FN.hu nem értesült, hogy a bankok a kamatokról vagy akár a tőketörlesztés egészéről is hajlandóak lennének vitába bocsátkozni. Vagyis az ügyfél-kötelezettség egyelőre mindenképpen fennáll, de úgy tudjuk, egyes bankoknál már felmerült, hogy lehet olyan jóhiszemű, de nehéz helyzetbe került ügyfélkör, akiktől „a kevesebb is jobb lenne a semminél.”
Erre vannak nemzetközi metódusok, amelyeket vizsgálnak is egyes bankok, ám a bankárok ennek nehézségeit is jelzik, „Magyarországon vagyunk, itt ez nem lenne jó módszer, mert sokan rosszhiszeműen rámennének erre a lehetőségre, és nem fizetnének, várva az ajánlatot”.
Üzleti volumen
A bankok eltérően nyilatkoztak arról, hogy az új kártyaigénylések hogyan alakulnak, de többségében vannak azok, ahol csökkenést tapasztalnak az érdeklődésben. Vannak ugyan terv szerint teljesítők, illetve vannak, amelyek csak szezonális hatásokkal indokolják a mérsékelt üzletmenetet, de a bankok többsége azért nem titkolta, hogy kevesebb hitelkártya fogy, országosan is csökkent az új igény.
Miért kevesebb a kártya? Egyrészt azért már eléggé telített is a piac, másrészt sok potenciális ügyfél érzi, hogy gyengébb a jövedelmi helyzete, ezért nem szeretne olyan terméket megvenni, amiben a hitel szó szerepel. Maga a hitel Magyarországon eleve nem pozitív tartalmú kifejezés – szól a filozofikus magyarázat –, valamilyen „rossznak” a szinonimája. Pár évig ez pozitív irányba fejlődött, az emberek mertek autót, lakást, plazmatévét venni hitelből, végül a hitelkártya is elterjedtté vált. Ugyanakkor mindvégig olyan termék maradt, amelyet kevesen igényelnek maguktól, ezt a terméket mindig el kellett adni.
Ám volt egy időszak, amikor a pozitívumok is átmentek a lakossági ügyfelek tudatába: széles társadalmi kör gondolta azt, hogy „úgyis vásárolok, kedvezmény járhat a kártyahasználattal”, ingyen használhatom a bank pénzét.
A válság beköszönte óta viszont mindenki az emelkedő törlesztőrészletekről, a bankok egyoldalú feltételmódosításairól, devizahiteleik miatt veszélyes helyzetbe került lakástulajdonosokról hall, senki nem akar hitelterméket. Megint negatív irányba változott a hitel, illetve a bank fogalma.
Gyakoribb használat
Szintén vegyes válaszokat kaptunk a használat gyakoriságát, illetve egy tranzakció méretét firtató kérdéseinkre. Voltak ezzel ellentétes tapasztalatok is, de a többségi vélemény szerint a meglevő kártyákat többször és nagyobb értékben használják az ügyfelek. Körkérdésünk alapján azt látjuk, mintegy 10-15 százalékkal nagyobb az átlagos tranzakcióméret és a használat száma is.
Ez is válság lehet, sokan a csökkenő készpénzállományuk miatt kényszerülnek gyakrabban a kártyáról költeni, emiatt a bankárok szerint van olyan hatás is, hogy többen csúsznak bele a kamatfizetéses időszakba. Ismételten fontos azonban megjegyezni, hogy a jó szándékú, fizetni akaró, de késő ügyfeleken realizált nyereség messze elmarad a banki veszteségtől, egyes bankoknál már veszteséges lenne a hitelkártya-üzletág, bár ezt nem mindenki méri izoláltan. A veszteségekkel szemben pedig a bankok fellépnek.
Figyelem, aki egyszer megcsúszott, de helyrejött, könnyen csökkentett hitelkerettel találkozhat, illetve a bankok nem titkolják: ha fizetési késedelemmel találkoznak, hamarabb blokkolják a bankok a kártyát. Jellemző válasz volt az a banki gyakorlat, amely szerint korábban csak a fizetési határidő után 30 nappal, most már 8 nappal meg van tiltva a további hitelfelvétel.
