A teljes díjbevétel az első negyedév 14,14 százalékos elmaradása után az év első kilenc hónapjában már „csak” 12,41 százalékos visszaesést mutat a tavalyi évhez képest. Igaz, hogy a válság mélypontján az életbiztosítási ág teljesítménye a három évvel ezelőtti szintre csökkent, de az év harmadik negyedévében már látszódtak a kilábalás jelei is – mondta a főtitkár. A rendszeres díjfizetésű, befektetésekhez kötött (unit linked) biztosítások területén már szerény mértékű, 0,6 százalékos emelkedés tapasztalható.
Az egyszeri díjas unit linked biztosítások iránti kereslet jó 25 százalékkal csökkent, elsősorban az eszközalapok gyenge teljesítménye miatt. De a válság okán nőtt a visszavásárlások száma is, és a lejárt szerződéseknek is csak szerény részét kötötték újra. Ezek a jelenségek – többek között – azt is eredményezték, hogy a hazai összes biztosítási díjbevételen belül az életág részaránya 46,5 százalékra csökkent, pedig 2006-ban egyszer már átlépte az 50 százalékot, ami biztatóan mutatott az ideálisnak vélt 60-40 százalékos álomarány felé – ismertette az adatokat Trunkó Barnabás. A nem életbiztosítási ág kevésbé hektikus.
Trunkó Barnabás szerint nyilvánvaló, hogy valamennyi biztosítási termék esetében átláthatóságra és összehasonlíthatóságra kell törekedni – önszabályozással is -, bár nem minden esetben a költségszint az elsődleges. Például egy casco biztosításnál a költséghányad – illetőleg a költség kimutatása – kevésbé érdekli a fogyasztót, mint a biztosítás bruttó díja, vagy a szerződésben ígért szolgáltatás.
Az önszabályozás azért megnyugtatóbb az állami regulánál, mert ez utóbbi kizárólag szakmai alapon történik. „Van egy vízióm: az állam szerepének előtérbe kerülésével egyes iparágaknak szabályosan meg kell majd küzdeniük az önszabályozás lehetőségéért” – vélte a MABISZ főtitkára.
