A most közzétett tanulmány szerint Magyarország külfölddel szembeni nettó adóssága 2010-ben érezhetően csökkenni fog. Az államháztartás hiánya európai összehasonlításban már idén is kedvező, jövőre pedig egyike lehet a legkedvezőbbeknek.
A magyar gazdaság 2010. évi fejlődése főleg a világméretű kilábalási-konszolidációs folyamat függvénye. A gazdaságra természetesen hat a jelenlegi kormányzat ismert, illetve az országgyűlési választásokat követően felálló kormány egyelőre ismeretlen gazdaságpolitikája is.
Mivel azonban a pénzpiac világossá tette, hogy csökkenő államadósság-rátát, illetve mérséklődő külföldi adósságot, összességében legfeljebb nagyon mérsékelt külföldi forrásbevonást hajlandó finanszírozni, a jelenlegitől makrogazdasági hatásaiban lényegileg eltérő gazdaságpolitika tartósan aligha valósítható meg, miközben a részletek változtatásában az új kormány lehetőségei szinte végtelenek.
A magyar gazdaság 2010-ben az EU egészéhez hasonlóan stagnálni fog. Az előző év azonos időszakához képest a II. félévtől várható szerény növekedés.
A lakosság fogyasztása érdemben nem változik. A bruttó keresetek – az szja-csökkentésre is tekintettel – várhatóan csak 1 százalékkal nőnek. A nettó keresetek azonban a módosuló szja-szabályok következtében 7-7,5 százalékkal emelkednek, ami a reálkeresetek mintegy 3 százalékos növekedését eredményezi.
A lakosság hitelhez jutása könnyebbé válik, de magatartása óvatos lesz. A nettó megtakarítási ráta 5 százalék környékén marad. A munkanélküliségi ráta éves átlagban az ideivel megegyező, 9,8 százalék lesz. A foglalkoztatás mélypontja 2010 I. negyedévében várható.
A forint árfolyama 2010 I. félévében a választások okozta bizonytalanság miatt a 2009. II. félévre jellemző 270 forint/euró környékén marad, majd a pénzpiac és a nemzetközi szervezetek által támogatott gazdaságpolitika esetén a II. félévben 260 forint/euróra erősödhet.
Folytatódhat a jegybanki alapkamat csökkentése is – áll a GKI-nak az Erste bank együttműködésével készített felmérésében.
