Az elmúlt hónapok döbbenetes nyereségeket hoztak a magyar állampapírpiacon. Akármilyen mutatót is nézünk, azt láthatjuk, hogy fél év alatt rémes állapotok után kiderült az ég. Miközben februárban és márciusban egy mindenki által messze elkerült, halott piacról beszélhettünk, addig októberben, november elején már zajlik az élet, a magyar állampapírok nyilvános árverésein a felkínált mennyiségeket messze meghaladja az érdeklődés.
Magyarország sem külföldről, sem itthonról nem tudott kölcsönt felvenni, ám újabban a nemzetközi és a hazai piacra is visszatért a magyar állampapírok kibocsátásáért felelős Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Lehetne magyar csodáról beszélni, de pontosan ez zajlott le világszerte. A kötvénypiacokra is visszatért a kockázati éhség, a feltörekvő államkötvények korábban 800 pontos inflációhoz mért felára 400 pont alá esett vissza.
Vagyis, ha 3,5 százalékos magyar inflációról beszélhetünk (2008-as év végi állapot), akkor fél éve 11,5 százalékos, most 7,5 százalékos kamatot kell fizetni az adósságunk után, feltételezve, hogy ebben a történetben Magyarország a feltörekvő piaci átlagot hozza. Márpedig azt hozza, vagy még jobb mutatókat!
Szuperhossz
Nézzünk pár adatot! Elsőként érdemes megnézni a kötvényekbe helyező befektetési alapok elmúlt féléves hozamait: 20-25 százalékos nyereségekkel találkozunk, ami éves szintre vetítve mesés 40-50 százalékos nyereség. A magyar állampapírpiacot súlyozott mutatók alapján jellemző MAX-index vagy a rövidebb futamidejű állampapírokra számolt RMAX-index is 12-18 százalékkal drágult (ezek a mutatók az átlagos portfólióba rendezett államkötvényekkel, illetve rövid távú állampapírokkal elérhető nyereséget mutatják).
Ami pedig a hozamokat illeti, két számjegyű hozamokról szakadt be a piac 6-7 százalékosig. Utóbbi pedig varázslatos időszakról árulkodik, 3,5 százalékos hozamesés, ez igazi kötvénypiaci szuperhossz. A kötvénypiac evidens összefüggése ugyanis, amit általában a nem közgazdász laikusok egyáltalán nem ismernek, hogy a hozamesés a szupernyereségek időszaka! Kisebbek lesznek a hozamok? Ebben mi a nyereség?
Tesztfeladat
Érdekes kísérlet szerint, ha párosítani kell a következő kifejezéseket, kötvénypiaci hozamesés, kötvénypiaci hozamemelkedés, illetve hossz és bessz, az átlagos pénzügyi ismeretekkel rendelkezők 80 százaléka a hosszt és a hozamemelkedést vonja össze. Pedig a kötvénypiacon a hozamesés a nagy kasza időszaka. A hozamok esése ugyanis az árfolyamok emelkedését jelenti, ekkor pedig a portfóliónkban levő állampapírok többet érnek. Nézzünk egy egyszerű példát. Márciusban még 10 százalékos volt a magyar állampapírpiac átlagos hozamszintje.
Ha megvettünk egy olyan papírt, ami egy év múlva (2010 márciusában) százezer forintot fizet nekünk, akkor az 2009 márciusában 90 909 forintba került, egy év kamatozás után (10 százalékkal) megnőtt az értéke 100 ezer forintra 90 909 * 1,1 = 100 000.
Ha a piacon nő a bizalom Magyarország iránt, esnek a hozamok, a befektetők már nem követelnek meg egy 3,5 százalékos inflációjú országban 10 százalékos kamatot, hanem megelégszenek 6,5 százalékkal, akkor felmegy az állampapír árfolyama. 100 ezer forint egy év múlva már 94 340 forint befektetésével érhető el: 94 340 * 1,065 = 100 000. Vagyis ha esett a hozam, akkor ugyanaz a 12 hónap múlva nekünk járó 100 ezer forintos kifizetés többet ér, felmegy az állampapírok árfolyama.
Ezért varázslatos időszak az, amikor 10 százalékról 6,5 százalékra esik a hozam. Még két megjegyzés idekívánkozik: egyrészt a bankbetétek – főleg az akciósak – minden egyes időpontban magasabb kamattal voltak elérhetők, mint az állampapírok, de paradox módon mégis az állampapírokkal lehetett jobban keresni. Másrészt az egyéves példán túl, ha egy hosszabb futamidejű államkötvény hozamszintje esik le 10 százalékról, 6,5 százalékra az még nagyobb nyereséglehetőség.
Múltbeli hozamok
Sajnos azonban a magyar befektetők gyakran elkövetnek egy súlyos hibát, a múltat vetítik ki a jövőre. Az elmúlt fél év remek hozamokat hozott a kötvénypiacon. A befektetők megnézik azokat, majd rohannak a bankba, ilyen kötvényalapot kérek én is, hát ezzel ennyit lehet keresni?
Csakhogy, aki ma kötvényalapot vesz, az ebből semmit nem realizál. Ez már a múlt, számára akkor lesz jó befektetés a kötvényalap, ha a 6,5 százalékos hozam tovább csökken, ám ha korrigál a piac, akkor könnyen vesztesége lehet a kötvényportfólión.
Alapvetően tehát nem egy hozamesés után érdemes vásárolni, hanem egy hozamesés előtt. Ezzel azonban nem lettünk sokkal okosabbak. Hiszen aki 8 százalékos hozamoknál vett, az egy hozamesés után (10 százalékról, 8 százalékra) vásárolt, de egy további hozamesés előtt (8 százalékról, 6,5 százalékra).
Honnan lehet tudni, hogy éppen az esés közepén, vagy már a végén, azaz a trendforduló előtt járunk? Igazán nem lehet tudni, ki-ki elolvasva az elemzéseket, a szakértők nyilatkozatait eldöntheti, hogy további kamatesésre számít-e (a legtöbb elemző igen), vagy éppen kamatemelkedésre számít. Egy biztos, a közelmúlt varázsai miatt senki ne szaladjon magyar kötvényalapot vagy állampapírt venni, de ha megfontolta a szempontokat, akkor jó befektetés lehet továbbra is a magyar állampapír.
