Dobrev Klárához fordult segítségért az év elején Kurucz Valéria. Az 53 éves rokkantnyugdíjas asszony végső elkeseredettségében kereste meg Gyurcsány Ferenc, az akkori kormányfő feleségét, miután elveszítette lakásának tulajdonjogát. Ügyét – amely csupán egy a több ezer hasonló eset közül – végül nem az akkori „first lady”, hanem a Banki Hitelkárosultak Egyesülete (BHKE) karolta fel. Megoldás azonban több hónapos küzdelem nyomán sem látszik körvonalazódni.
Mindenét kockáztatta
A munkanélküli fiával együtt élő zuglói nyugdíjas tipikusan kétes fizetőképességű, „sub-prime” ügyfél. Mindennapi megélhetéséért kényszerült arra, hogy 2007 novemberében – svájcifrank-alapú – hitelszerződést kössön a Zee Capital Zrt.-vel. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedélyével rendelkező pénzügyi vállalkozástól 7,2 millió forintot kért és kapott kölcsön. Pedig vagyoni helyzete vélhetően már akkor is rossz volt. A hölgy az összegből, mire végre megkapta, régebbi – bankrendszeren belüli és kívüli – adósságait volt kénytelen először törleszteni. Így végül alig félmillió forintja maradt, hogy a korábbinál nyugodtabban éljen.
Nyugalom helyett aztán beütött a krízis, elszállt a frank árfolyama, és vele megugrottak a törlesztőrészletek is. Kurucz Valéria időnként fizetett, amennyit tudott, majd fél éven át egyetlen forintot sem utalt finanszírozójának. Egyezkedni nemigen próbált – mint lapunknak elmondta: „az antipátia kölcsönös volt” –, de egy idő után árulni kezdte a lakását, és akadt is vevő, aki március első napjaiban letette volna a 14 millió forintos vételárat. Ezzel a Zee Capital is jól járt volna, hiszen a közel 11 millió forintra duzzadt adósságot a vételár könnyen fedezte volna. A társaság azonban ezt nem várta meg. Pontosan négy nappal a kilátásban lévő adásvétel előtt borított: élt szerződésbeli „vételi opciós” jogával, majd Kurucz Valéria feje fölül eladta a lakást. Nem a 14 milliós vevőnek, hanem egy tavaly alapított, weblapja szerint speciális ingatlanok értékesítésével foglalkozó cégnek, a Rozmona Invest Kft.-nek. Mindezt annak ellenére, hogy az csupán 8,2 millió forintot kínált érte. Hogy az előkészületben lévő adásvételről tudott-e a Zee Capital, arról a banktitokra való hivatkozással nem nyilatkozott a cég vezetője.
Azt azonban megjegyezte, hogy sokéves tapasztalatuk szerint „az ilyen helyzetbe került adósok nem létező vevőkkel hitegetik a hitelezőt”. Éppen ezért csak akkor állítják le a követelés megtérülése érdekében elindított folyamatot, ha írásos bizonyítékot látnak az adásvételi szándék komolyságáról. Egy biztos, Kurucz Valéria esetében a folyamat nem állt le, így az asszony még most is közel 3 millió forinttal tartozik a Zee Capitalnek. Lakása papíron már nincs, kiköltözni viszont nem hajlandó, hiszen szerény jövedelméből albérletre is aligha futná.
Kurucz Valéria története – amelyet az érintett éppen kórházi kezelése alatt mesélt el a Figyelőnek – több szempontból is tanulságos. Egyebek mellett azt példázza, hogy dacára a hivatalos banki kommunikációnak, Magyarországon is létezik másodrendű, bizonytalan fizetőképességű („sub-prime”) ügyfélkör. „Nekik inkább életvezetési tanácsot, és nem hitelt kellett volna adni” – véli Barabás Gyula, a Magyar Hitelszövetség alelnöke.
„Kiszervezték” a rossz adósokat
A legproblémásabb kör könnyen beazonosítható. Alapvetően nem a kereskedelmi bankoktól támogatott forinthitelben részesülő ügyfelekkel van gond. Azok az adósok a problémásak – a hitelkárosultak durván 80 százaléka ilyen –, akik nem lakáscélra vettek fel hitelt, hanem szabad felhasználású, devizaalapú jelzálogkölcsönt kértek, és a lazább feltételeket diktáló pénzügyi vállalkozásokhoz fordultak (akárcsak példánkban Kurucz Valéria és a Zee Capital esete).
Utóbbi cégek persze nem függetleníthetők a kereskedelmi bankoktól, kihelyezhető pénzt ugyanis tőlük kapnak. Ez voltaképpen mindenkinek kényelmes: a bankok a prudens hitelező képében tetszeleghetnek, az igazán rizikós ügyfelek nem az ő portfóliójukat csúfítják el, a pénzügyi vállalkozások szigorú szankciókkal hárítják maguktól a kockázatokat, az ügyfelek pedig rövid távon boldogok, hogy legalább valakitől kaptak kölcsönt.
Alvilági módszerek
A helyzetet súlyosbítja, hogy a bedőlt hitelek „kezelésében” visszaélések is történnek. A leggyakrabban egy bizonyos Prestige Global Trading nevű, amúgy offshore vállalkozásról hallani, amely szinte minden hazai nagybankkal kapcsolatban állt, hogy a bedőlt hitelesek ingatlanjait azok elárverezése előtt igen jutányos áron kiközvetítse.
A cég ebbéli tevékenységét májusban a Lánchíd Rádió inkognitóban telefonáló munkatársa leplezte le, majd ugyanezt Telkes József is megtette. A rögzített beszélgetésből arra lehetett következtetni, hogy banktitoknak minősülő érzékeny ügyféladatok kerülnek ki a hazai bankoktól – feltételezhetően, de nem bizonyíthatóan azok tudtával –, hogy „meg nem nevezett körök” akár fél áron juthassanak ingatlanokhoz.
Ahogyan a Prestige Global Trading munkatársa a telefonbeszélgetésben fogalmazott, „három-négy ilyen nagyobb kör van, amelyik kicsemegézi azokat az ingatlanokat, amelyekben van fantázia. Ami abszolút nem kell senkinek, azt meg elárverezik”.
A Banki károsultak Önvédelmi Szövetségének elnöke, Telkes József június 16-án a pénzügyi felügyelethez is elküldte beszélgetésének hangfelvételét, és kérte az ügy kivizsgálását. Meghökkentő módon a PSZÁF június 25-én kelt válaszában nem talált jogellenes banki cselekményt, és úgy ítélte meg, hogy „nem merült fel a felügyelet további intézkedésének szükségessége”. Telkes állítása szerint a PSZÁF reagálása azt mutatja, hogy a felügyelet sajnos nemhogy nem tölti be fogyasztókat védő feladatát, hanem egyenesen állami segédletet biztosít a bankok etikátlan – és esetenként törvénytelen – magatartásához.
Jóllehet, a Prestige Global Trading néhány hete „felszívódott”, hasonló listák manapság is keringenek. A Figyelő birtokába került például a Korona Kredit Zrt. két listája: az egyiken 50 felmondott hitelszerződés valamennyi lényeges adata szerepel, az adós pontos nevével, postai címével, ingatlanának értékével és tartozásának összegével. A másik listán 20 további ingatlan esetében a piaci érték mellett már a kínálati ár is szerepel, a potenciális vevők ez alapján szemezgethetnek – írja legfrissebb számában a Figyelő.
(A Figyelő csütörtökön utcára kerülő számából támpontokat kaphat ahhoz, hogy a Kurucz Valéria esetéhez hasonló történetek ezreiért mennyire felelősek a hitelfelvevők, a bankok és a pénzügyi felügyelet intézményrendszere. A lap a teljesség igénye nélkül közli a laza kondíciók mellett – gyakorlatilag bemondásra – hitelt nyújtó pénzügyi szolgáltatók listáját. Megtudhatja azt is, miért nem segítenek a kormány eddigi intézkedései a fizetésképtelen adósokon, és olvashat 14 tippet a kilakoltatás elkerülése érdekében. A Figyelő több, kétes körülmények között kiszivárgott banki ingatlanlistáról is ír, valamint arról, miként és milyen hangulatban zajlik egy lakásárverés.)
