Az adatok megtekintéséhez kattintson a képre!
Későn kezdték el a válságkezelést a magyarországi cégek – olvasható ki a Dun & Bradstreet Hungária Kft. (D&B) idei Top 100-as listájából, amely a 2008-as gazdálkodási adatok alapján készült. Ezt jelzi, hogy az összesített alkalmazotti létszám tavaly alig fogyott (289 ezer főről 275 ezerre). Egyedül az építőiparban volt komoly – 21 százalékos – csökkenés, az egyes cégeket tekintve pedig a MÁV-nál – 14 ezer fős. Ám e köztudottan hatékonysághiányos állami vállalatnál a krízistől függetlenül régóta szükség lett volna leépítésre, kiszervezésre.
„A vállalatok egyszerűen elaludtak, hiszen a világgazdasági válság közeledő kirobbanását már a tavalyi első félévben érezni lehetett” – kommentálja a jelenséget Turi Ferenc, a Capitol Consulting Group ügyvezető partnere, a Figyelő által a lista elemzésére felkért szakértők egyike. Az üzemi eredményt ugyanis – Turi szerint – a személyi költségek visszafogásával lehet a legegyszerűbben javítani, ezért válságban az első számú fegyver a létszámcsökkentés. Figyelmeztető jel, hogy az összesített üzemi eredmény 31 százalékkal zuhant egy év alatt, a forgalomarányos üzemi eredmény pedig a 2007-es 7 százalékról 4 százalékra csökkent. Ez arra mutat, hogy a klub eredménytermelő képessége a határára ért, s növelni kellene a bevételeket, az értékesítés hatékonyságát.
D&B HÁTTÉR
A Dun & Bradstreet (D&B) üzleti információszolgáltató cég
elődjét Lewis Tappan alapította 1841-ben az Egyesült Államokban.
Jelenlegi nevét onnan kapta, hogy a társaság egy későbbi tulajdonosa,
Robert Graham Dun 1933-ban fúzióra lépett a hasonló profilú Bradstreet
Companies nevű céggel. Ma szinte a világ minden pontján vannak irodái,
amelyek közül a Dun & Bradstreet Hungária Kft.-t 1992-ben
alapították. A társaság nemzetközi adatbázisában több mint 145 millió
céget dolgoznak fel, ehhez 240 országban gyűjtenek információt. A
D&B-t a New York-i tőzsdén jegyzik, 2008-ban 1,73 milliárd dollár
árbevételt ért el világszerte mintegy 4900 alkalmazottal.
ÁLLAMI MONSTRUMOK. A lista évről évre kimutatja a nagy állami vállalatok hatékonysághiányát. A két legnagyobb foglalkoztató a Magyar Posta és a MÁV, a BKV pedig a hatodik a sorban, s az utóbbi kettő masszívan veszteséges. Ha a létszám-koncentrációt nézzük, az tűnik ki, hogy 3 állami azon 8 cég közül, ahol a klub tagjainál foglalkoztatottak fele dolgozik. Az üzemi eredményt tekintve az első 4 hozza a teljes összeg 50 százalékát, köztük 1 állami cég található, az energiaipari MVM. Utóbbi az összesített árbevétel felét adó első 12-ben is benne van. Az energiaszektor hatalmas súlyát mutatja az is, hogy a Top 100-ban ez a legnagyobb iparág mind bevétel, mind saját tőke, mind pedig üzemi eredmény szempontjából. Egyedül a létszám alapján vezet a telekommunikáció, de csak azért, mert a posta is ide tartozik. „Piaci körülmények között biztos, hogy a Magyar Posta is sokkal alacsonyabb létszámmal hozná ugyanezt a teljesítményt, márpedig a liberalizáció elhatározott tény az Európai Unióban” – hívja fel a figyelmet Turi Ferenc arra, hogy ideje lenne felkészülni a versenyre.
Az autóipari szereplők teljesítményén már jócskán érződik a krízis hatása. E kör együttes árbevétele 1 százalékkal nőtt, de ez nagyrészt a Suzuki 9 százalékos bővülésének köszönhető. Az Audi lényegében a tavalyinak megfelelően teljesített, az alkatrészgyártó beszállítók pedig az utolsó három hónap visszaesése miatt összességében nem tudták növelni árbevételüket. A gépjármű-forgalmazók közül a válságot globálisan viszonylag jól viselő Ford 19 százalékos itthoni árbevétel-csökkenése (amely nagyrészt az export kiesésének következménye) 15 helynyi visszaesést hozott a listán. Az autóipari gyártók a nehézségeket tavaly még nem próbálták leépítéssel ellensúlyozni, sőt, néhány cégnél éppen hogy nőtt az átlagos létszám, nyilván még az első félévi teljesítmény hatására. „Így a rendelések visszaesése gyakorlatilag egy az egyben megjelent a pénzügyi jövedelmezőségben, csaknem az összes szereplő adózás előtti eredménye romlott 2007-hez képest” – mutat rá Vári Attila, az IFUA Horváth & Partners tanácsadó cég vezető tanácsadója.
A kereskedelem és az élelmiszeripar számait Vári úgy kommentálta, hogy „ez volt az utolsó békeév”. Az ágazat összesített árbevétel-növekedése 12 százalékos volt, ami alig kisebb a Top 100 12,3 százalékos átlagánál. Még az egy helyet veszítő Metro is 2 százalékkal növelte árbevételét, adózás előtti eredményét pedig egyenesen megduplázta a 2007-es 2,3 milliárd forinthoz képest. A Spar-csoport ezzel szemben egy helyet előre lépett 31 százalékos bővülésének következtében, de ezt nagyrészt a Plus bekebelezésének köszönheti. A Top 100-ban az élelmiszergyártókat képviselő Nestlé és az Unilever növekedési üteme elmaradt a szektor átlagától, mert már érezték a fogyasztásnövekedés mérséklődését. A Coca-Cola hiába bővült csaknem 9 százalékkal, adózás előtti eredménye a 2007-es érték kevesebb mint felére esett vissza.
Az adatok megtekintéséhez kattintson a képre!
Az áruszállítást már közvetlenül érintette a válság, hiszen e szolgáltatás iránt jócskán csökkent az igény. Így a legnagyobb három logisztikai szolgáltató mindegyike visszaesett a rangsorban, a Magyar Posta 3, a MÁV Cargo és a Waberer’s megközelítően 10-10 helyet, miközben a kamionos cég megelőzte a vasúti áruszállító társaságot. „Tovább erősödött a közút dominanciája az árufuvarozásban. Ezt elsősorban az okozza, hogy a vasúti infrastruktúrához drágábban lehet hozzáférni, mint a közútihoz, ráadásul utóbbi korszerűbb is” – magyarázza a helycserét Murányi Szilvia, az IFUA vezető tanácsadója.
A „gyógyszeripari hatos” lassabban nőtt a 100-as klub 13 százalékos átlagánál: 9 százalékot valamivel meghaladóan bővült az összesített árbevétele. Ezen felüli, 14 százalékos emelkedést mutatott a két nagykereskedő. „A Hungaropharma esetében ez a Medimpex megvásárlásának köszönhető, míg a konkurens Phoenix azoknál a patikáknál tudott erősíteni, amelyek túlzottnak érezték a Hungaropharma megerősödött pozíció¬ját” – ad hátteret Velenczei Róbert, az IFUA vezető tanácsadója. A gyógyszergyártók közül gyakorlatilag stagnált a Teva, a Richter és az Egis, szépen teljesített viszont a sanofi–aventis (Chinoin), igaz, a konszolidált adatokat nézve a Richter 6 százalékkal bővült. Ez a szektor az export bajnoka: árbevételének 70 százaléka ebből származik (az adatot szolgáltató sanofi–aventis, Richter és Egis esetében), szemben a klub 43 százalékos átlagos mutatójával. A gyógyszeripari „ötös” (a Top 100-ba hatodikként bekerült volna a Teva is, de nem szolgáltatott adatot, lásd keretes írásunkat) üzemi eredménye sokkal borúsabb: alig 0,7 százalékkal gyarapodott. Ezt nyilvánvalóan az olyan extra költségek okozták, mint az orvoslátogatói díj vagy a termelői árra eső támogatás 12 százalékának befizetési kötelezettsége. Így az árbevétel-arányos megtérülés (return on sales, ROS) romlott.
A többi iparág átlaga fölött növelték árbevételüket az energiacégek, ami a világpiaci, és az ebből begyűrűző itthoni áremelkedésből adódik. A létszám viszont – az EMFESZ-t kivéve – mindenhol csökkent. „A létszámleépítés és sok esetben kiszervezés a hatékonyság javításának jele” – értékel Sorossy Sándor, az IFUA partnere.
AZ ÁRAM ÁRA. Az áramszektorban a tavalyi volt a teljes piacnyitás első éve, vagyis a teljes hazai felhasználás kétharmadát lekötő nagy- és közepes vállalatok már csak a szabadpiacról vásárolhatnak. Ennek hatására a tetemes világpiaci áremelkedés jórészt beépült a hazai árakba. A változás fő nyertesei a termelők és a nagykereskedők voltak, amelyek 25–44 százalékos árbevétel-növekedést könyveltek el. A kiskereskedelem másik fogyasztói csoportjában megmaradt az árkontroll (a kisebb vállalatok és a lakosság vételezhet az úgynevezett egyetemes szolgáltatás keretében), így az ebben tevékenykedők szerényebben, 4–12 százalékkal nőttek. Az ágazati szereplők a bevételhez hasonlóan a profitjukat is hizlalták. „Mindezt úgy sikerült elérni, hogy 2008-ban már enyhén csökkent az áramfogyasztás a korábbi évi 1,0–1,5 százalékos növekedés után” – hívja fel a figyelmet Sorossy, aki az elemzésnél figyelembe vette, hogy az MVM-csoportba tartozó Mavir külön is szerepel a listán, és hasonló a helyzet az EDF Energia Hungáriával, amelynek számait a Démász konszolidálja.
Az árak növekedése következtében a gázszegmens cégei több helyet javítottak: mindegyik legalább 20 százalékkal bővült. Egyrészt a piacnyitás (vagyis, hogy minden fogyasztó szabadon választhat szolgáltatót, ha akar), másrészt a csúcsot döntő olajár a nagykereskedők és a kiskereskedők számára növekvő bevételt és csökkenő profitot hozott. A kizárólag szabadpiaci kiskereskedők ugyanakkor mind forgalmukat, mind profitjukat növelték, közülük az EMFESZ 10 helyet ugrott előre.