A csütörtöki Financial Times szerint az EKB kimutatta, hogy tavaly decemberben 95,4 milliárd euró értékű euróbankjegy forgott a 16 tagállamból álló országcsoporton kívül – főleg az euróövezettől keletre és délkeletre -, csaknem harmadával több az egy évvel korábban mért 71,1 milliárd eurónál.
A jegybank számítása szerint a kibocsátott összes euróbankjegy 13 százaléka forog a valutaunió határain túl. Montenegróban például szinte az összes bankbetétet euróban vezetik, Horvátországban pedig a betétek valamivel több mint a felét euróban helyezték el. A Financial Times szerint a jegybank által feltárt adatok nyomán ismét lendületet kaphat a vita arról, hogy – amint azt több közgazdász is pártolja – egyes európai országok nem vezethetnék-e be egyoldalúan az eurót, azzal együtt, hogy így nem lenne beleszólásuk az euróövezeti pénzügypolitikába.
A londoni gazdasági napilap nemrégiben közölt értesülése szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is azt szorgalmazta egy bizalmas elemzésében, hogy a még nem euróövezeti tag kelet-európai EU-országoknak meg kellene fontolniuk saját fizetőeszközeik feladását és az euró bevezetését a formális euróövezeti csatlakozás előtt. Az IMF-tanulmány szerint a valutauniónak a belépési feltételek enyhítésével lehetővé kellene tennie, hogy ezek az országok „kvázi tagokká” válhassanak anélkül, hogy képviseletet kapnának az euróövezeti jegybank igazgatótanácsában.
