Fazekas Sándornak a Magyar Közlönyben közzétett rendelete azt szolgálja, hogy a magyar szabályozás megfeleljen az európai szabályoknak, irányelveknek. Az új járványügyi szabályok nagyobb rugalmasságot biztosítanak. A hatóságoknak mostantól nem kell korlátozó intézkedést hozniuk, ha a nem fertőzött területeken – megelőzésként – elölt vírust tartalmazó vakcinát használnak. Ez az állattartóknak is előnyös lehet, hiszen így állataikat a későbbiekben további megszorítás nélkül forgalmazhatják – írja a kormányportál.
Mivel jelenleg Magyarországon továbbra is általános vakcinázási tilalom van érvényben, ennek akkor lehet jelentősége, ha járványveszélynél megelőzésként az országos főállatorvos elrendeli az állatállományok immunizálását. A vidékfejlesztési miniszter rendelete szerint mostantól a magyar hatóságnak már nem kell jelentenie a kéknyelv betegség előfordulását az uniós adatbázis, a BT-Net rendszer felé. A módosított rendelet utal az unió által bevezetett fogalomra, a kórokozó-átvivőtől védett létesítményre, amelyet a hatósági állatorvosok ellenőriznek majd. A jövőben a nem vakcinázott állatokat a korlátozás alá vont körzetekből csak az ezekben a létesítményekben történt elkülönített tartás után lehet elszállítani.
Mi is az a „kéknyelv” (bluetongue)?
A betegség fertőző vírusos állatbetegség, amely a kérődző állatokat (szarvasmarha, juh, kecske stb.) támadja meg. Lovakat és sertéseket a vírus nem fertőz meg. A vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz. A vírus lappangási ideje 5-20 napig is tarthat. A megbetegedés leggyakoribb tünetei a magas láz, túlzott nyálképződés, a pofa és a nyelv vérbő duzzanata, illetve a nyelv elkékülése (innen ered a betegség elnevezése). A kóros vérbőség más testrészeken is megjelenhet, a patapártán, hónaljban, gáti tájékon. A vírus megtámadhatja a csontrendszert, a szívizmot és a tüdőt is. A fertőzött állatoknál az esetek többségében nem jelentkezik az összes tünet. Az elhalálozási arány viszonylag alacsony, azonban a betegség súlyos szövődményekkel járhat, és sokáig elhúzódhat.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal és az Európai Bizottság egybehangzó véleménye szerint a kéknyelv betegség nem jelent élelmiszer-biztonsági kockázatot. A vírus állatról emberre nem terjed, sem hús, sem tej fogyasztása nem terjeszti – írta korábban a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal.
