A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hat hónappal, 2010. október 5-ig meghosszabbította a Magyarország által lehívható készenléti hitel lejáratát, tekintettel a választásokra és az új kormányra – számolt be a pénzügyminiszter és az IMF képviselője.
Oszkó Péter pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az IMF-hitelszerződés teljesítésének két korábbi felülvizsgálatakor a válság mélyülése nyomán egyre rosszabb egyensúlyi mutatókban volt kénytelen kiegyezni az IMF delegációja és a kormány: februárban 2,6-ról 2,9-re, májusban 2,9-ről 3,9-re nőtt az idei deficitcél. A mostani tárgyalások egyértelmű sikere viszont Oszkó szerint, hogy az idei növekedési prognózis nem változott, ahogy az államháztatási hiánycél sem: előbbi -6,7 százalék, utóbbi továbbra is 3,9 százalék a GDP sem pedig a hiánycél on viszont már a pozitívumokról adhattak számot: hogy tartani tudjuk a 3,9 százaléarányában.
James Morsink, az IMF delegációvezetője is elismerően szólt arról, hogy immár jó pályán halad a magyar gazdaság. Morsink arról is beszámolt, hogy a készenléti hitel meghosszabbításáról tárgyalt Varga Mihállyal, az Orbán-kormány pénzügyminiszterével, s a Fidesz nem emelt kifogást a megállapodás ellen.
Az idén 4,5, jövőre 4,1 százalékos átlagos éves infláció várható, 2010 második felében csökkenhet az ütem a 3 százalékos cél alá, ebben egyetértés van Magyarország és a nemzetközi szervezetek megítélésében – ismertette Simor András jegybankelnök, az IMF és az EU delegációjával közösen tartott sajtótájékoztatón Budapesten.
A gazdaságban nem látszik inflációs nyomás, és a jövő év második félévtől a tartós árstabilitás feltételei biztosítottnak látszanak, akkor is, ha vannak kockázatok – mondta Simor András. A jegybankelnök közölte: a bankrendszer profitja az első félévben a vártnál nagyobb volt, a rossz hitelek növekedését és a kamatmarzsok csökkenését ellensúyozták uganis az egyéb bevételek és a költségcsökkentő intézkedések.
Az IMF áttekintette a jövő évi költségvetés tervezetét is, és elégedett azzal, hangzott el a tájékoztatón, arra utalva, hogy részükről is bebetonozottnak tekintik a 3,8 százalékos költségvetési hiánycélt.
